Hiába mondtak mást, forradalom volt
A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.
A történelmi események bármennyire is fájók, a múltunk részét képezik. Emlékezni kell rájuk és beszélni kell róluk.
Forradalom-ellenforradalom?
A rendszerváltás előtt voltak olyan események és témák, amelyekről egyszerűen nem lehetett beszélni, vagy épp teljesen más köntösben tálalta a hatalmi cenzúra. ’56 pontosan ilyen volt. Sokan emlékezhetnek rá, ha egyáltalán tanulták, akkor ellenforradalomként hivatkoztak az eseményekre. A témáról Farkas Lajos történésszel beszélgettünk az Intercisa Múzeumban.
A szakember a fiatalkorát Jugoszláviában töltötte, s a határátkeléskor is felmerült a kérdés: vajon Magyarországon forradalomnak hívják ’56-ot?
– Egy érdekes esemény volt, én 1990-ben többek között átléptem a határt, akkor szembesültem Pécsett, hogy már van ’56-ról könyv. A magyar vámos az rögtön ki is pécézte és akkor kérdeztem tőle, hogy akkor ez most micsoda, forradalom vagy ellenforradalom? Elkezdett mosolyogni és azt válaszolta, hogy most már októbertől hivatalosan nálunk is forradalom.
Csak a tények
’56-tal kapcsolatban az évek során nagyon sok megrázó részlet látott napvilágot – a szakember szerint azonban az eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy történtek. Nem szabad kiszínezni a történéseket, illetve nem szabad hagyni, hogy az érzelmek elhomályosítsák a tényeket:
– A legegyszerűbb az, hogy ezt úgy kell bemutatni ahogy volt. Nem kell rátenni egy lapáttal se jobb, se baloldalról. Nem szabad érzelmeket belevinni. Meg kell szólaltatni azokat az embereket, akik még adott esetben élnek abból az időszakból, fellapozni a korabeli sajtót, akár a külföldi újságokat is. Persze a nyugati sajtó is felnagyította az eseményeket, de az igazság valahol mindig a kettő között van. Az akkori eseményeket felnőtteknek és a gyerekeknek is úgy kel tanítani, hogy elmondjuk és megmutatjuk, ami történt. Ahogy mondtam is: úgy kell bemutatni, ahogy volt.
A szocialista rendszer bár még sokáig velünk maradt, Farkas Lajos szerint volt eredménye a forradalomnak. Ha nem történik meg a felkelés, talán csak később omlott volna össze a rendszer – illetve ne felejtsük el azt sem, hogy lényeges különbség volt a Rákosi és a Kádár-rendszer közt.
(Fotók: Végh Zoltán & Terdik Péter)
A rovat további hírei: Kultúra
Robbie Williams visszatér Budapestre
2024. nov. 12.
Újra Budapesten ad koncertet Robbie Williams. A világhírű brit popsztár 2025. szeptember 12-én az MVM Dome-ban lép fel.
A fenntarthatóság aktuális kérdéseiről tartanak előadásokat
2024. nov. 12.
A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat részeként a fenntarthatóság aktuális kérdéseiről tartanak előadásokat az egyes tudományterületek szakértői szerdán és csütörtökön Budapesten, a Humán Tudományok Kutatóházában.
A Dunaújvárosi Vegyeskar érdemelte a kórustalálkozó díját
2024. nov. 11.
Rendkívüli megméretés a csodás akusztikájú templomban, szép dunaújvárosi sikerrel: újra a Dunaújvárosi Vegyeskar hódította el a Dréta Antal Egyházzenei Kórustalálkozó elismerését.
Táplálkozástörténelem a múzeum repertoárjában
2024. nov. 11.
Bőséges tárlattal gazdagodott az Intercisa Múzeum egyik kiállítóterme – fókuszában az étkezéssel. A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében nyílt kiállításon egészen az őskortól kezdve megismerkedhetnek a látogatók azzal, hogy miként és hogyan szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek őseink, milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget.
A Darvasi-életmű eddigi legnagyobb kihívása az Utószó élő antológia fókuszában
2024. nov. 11.
"Neandervölgyiek" – nagyon erős és nagyon félrevezető címmel írta meg (eddig) három kötetes nagyregényét Darvasi László. Az íróval Gyöngyössy Csaba beszélgetett az Utószó élő irodalmi antológia sorozatában.
DSTV: komoly kihívások várnak a vegyeskarra
2024. nov. 10.
Az összegzést már olvashatták, most itt a DSTV összegzése. Mozgalmas időszakot él és mozgalmas időszakra készül a Dunaújvárosi Vegyeskar – a menetrendről és a tagtoborzás terveiről Könyves Ágnes karnagy mesélt az egyik kóruspróba alkalmával. Hangkép.
Ötven éve fogadták az első olvasót
2024. nov. 09.
Jeles jubileumot ünnepel idén a József Attila Könyvtár és a Munkásművelődési Központ. A könyvtár fél évszázaddal ezelőtt, november 4-én nyerte el a ma ismert formáját, az első olvasó pedig november 5-én tért be az intézménybe. Boldog születésnapot!