Közvetlen uniós pályázatok: keressük a forrásokat, a tudást és a kapcsolatokat

Mi lenne, ha az uniós támogatások jelentős részét nem blokkolnák különféle eljárások? Nyilván más világ lenne Magyarországon és nyilván nem is lenne akkora jelentősége a közvetlen pályázati lehetőségeknek. Viszont pénz nem jön, így keresni kell. Szabó Zsolt gazdasági alpolgármestert kértük helyzetjelentésre, hogy állunk most?

Miért jók nekünk a közvetlen EU-s pályázatok?

Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester szerint nemcsak pénzhez, projektekhez juthatunk a közvetlen pályázatokkal, hanem tudáshoz is, ami legalább olyan fontos lehet:

– Talán azt kell elsőnek leszögezni, hogy ezek a közvetlen EU-s források nem helyettesítik a nekünk egyébként járó operatív forrásokat, sokkal inkább kiegészítik. Érdemes tudni, hogy az EU-s források nagyjából kilencven százaléka a kormányokon keresztül, úgynevezett Operatív Programokon keresztül érkeznének a településekre. De nem érkeznek. Magyarország abban a helyzetben van, hogy több kötelezettségszegés miatt ezekhez a forrásokhoz nem jut hozzá, mi pedig azt szeretnénk, hogy a dunaújvárosiakat a lehető legkevesebb hátrány érje, így igyekszünk a lehető legtöbb projektet elnyerni és lehető legtöbb pénzt elhozni. Ezért pályázunk a fennmaradó, közvetlenül elérhető tíz százaléknyi forrásra. De el kell mondani, hogy ez a keret jellemzően szemléletformálásra, illetve különböző célzott fejlesztésekre szól.

Projektjeink és hasznuk

Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester szerint az elnyert pénzeket egy élhetőbb város érdekében költjük el, mellette pedig sokat tanulunk is:

– Jelenleg öt futó projektünk van és kettő olyan, ahol várunk az engedélyre és arra, hogy eldördüljön a startpisztoly, illetve több olyan pályázatunk, aminek a beadásáról döntött már a közgyűlés. Ezek a pályázatok mind lehetőséget jelentenek nekünk egy barátokkal teli Európában. Egy-egy ilyen pályázat megszerzésekor pedig európai nagyvárosokkal kell megmérkőznünk, ami azt is példázza, hogy egyébként minőségi munkát végzünk ezen a területen is. Ezek a pályázatok azért is jók, mert egy csomó jógyakorlattal ismerkedhetünk meg, amelyeket beépíthetünk a miénkbe. A célunk természetesen az, hogy minden dunaújvárosi számára egy élhetőbb várost alakítsunk ki. Olyan megoldásokat keresünk és olyan tudást akarunk behozni Dunaújvárosba, ami mondjuk már bevált Milánóban, vagy éppen Berlinben. Erre van lehetőségünk például a városüzemeltetés területén. Pályázataink egy jó része valamilyen zöld gondolathoz kapcsolódik, hiszen a klímaváltozást mindannyian a bőrünkön érezzük. A zöld felületek gondozása kapcsán már több érdekes kísérletünk van, hogy milyen erőforrásokat célszerű használni, hogy milyen fákat, bokrokat célszerű ültetni, amelyek bírják a városi klímát.

Szemléletformálás

A zöldkérdésben, a klímaváltozás ügyében kulcskérdés, hogy mi az állásfoglalásunk, mi magunk mit gondolunk. Szabó Zsolt szerint még ennél is fontosabb, hogy erről mit mondunk a gyerekeinknek:

– Nagyon büszke vagyok arra, hogy különböző projektekkel párhuzamosan elindult egyfajta szemléletformálás is. Legutóbb egy óvodában jártunk, ahol a komposztálás fontosságáról beszéltünk, a gyerekek kulacsot kaptak ajándékba, felhívva arra a figyelmet, hogy nem feltétlenül szükséges annyi műanyag palackot elhasználni. Muszáj nekik erről beszélnünk, hiszen olyan lesz Dunaújváros jövője,  ahogyan most a fiatalokat tanítjuk. Folytatjuk ezt a programot, több EU-s projektünk van, ami ezt segíti. Van Ravennával egy közös pályázatunk, ami digitális értéktár kialakításáról szól, amiben mindenki számára elérhetőek, kereshetőek lesznek zöldértékeink. De itt lehetőség lesz arra is, hogy egy adott területet, egy adott növényt valaki örökbe fogadjon, rendben tartson, gondozzon. De mondhatom az Urbact projektünket, ahol a városüzemeltetés zöldítésére nyertünk forrást, vagy mondhatom a Life projektet, ahol egy szemléletformáló, úgynevezett Generációk háza projektet fogunk beindítani. Itt különböző korosztályok tudnak közösségi programokon részt venni, illetve egy másik projekt keretében egy társasház kaphat zöldhomlokzatot, zöldszigetelést.

(Fotó: Végh Zoltán)