Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

ICA-D: képregényben a Pink Floyd története

Öcaline - 2025. január 25. 15:00

Keletkezéstörténet és műhelytitkok, izgalmas összefüggések és egy kolosszális banda fantasztikus története: érdekes társművészeti program helyszíne volt a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D), ahol a Comicsmania kiadó új képregénye, A Pink Floyd élmény című kötet bemutatójára várták a vendégeket.

A beszélgetés pont azt hozta, amit ígért: a "kilencedik művészeti ág", vagyis a képregény műhelytitkaiba is betekintést nyerhettek a még múlt szerdán rendezett esemény résztvevői.

Különleges kihívások

A műfajban szokatlanul vaskos kötet születésének minden fontos szereplője részt vett az ICA-D évnyitó programján: a kiadványt szerkesztőként jegyző Ghyczy Csongor képzőművész, valamint Szécsi Zoltán fordító mellett a kiadó munkáját irányító-koordináló Orosz László is nagy kedvvel mesélt a nemrégiben debütált kötet különleges kihívásairól.
A vendégek betekintést nyerhettek a dunaújvárosi Comicsmania könyvkiadó 2010-ben zászlót bontott csapatának küldetésébe (ehhez lásd még keretes anyagunkat), ráadásul Orosz László komoly műfajtörténeti vetítéssel is kirukkolt az alkalomra. Különleges fejezete volt az eseménynek a legendás amerikai Rock’N’Roll Comics sorozat történetére fókuszáló felvonás. Képzeljük csak el: az internet előtti hálózati alapú szerveződések egyik fontos – vállaltan alternatív/underground – csapata, a Revolutionary Comics közösség az 1990-es évek elején összesen 63 banda és szólista – a korabeli könnyűzenei szcéna meghatározó szereplői – képregényes életrajzait adta ki. Nem is akárhogy: a "nem hivatalos és büszke rá" mottó még a korabeli amerikai popkultúra világában is egyszerre volt nagyon merész és kegyetlenül menő vállalás.

Comicsmania – névjegy, csúcspontokkal

A dunaújvárosi Comicsmania könyvkiadó 2010 óta fontos szereplője a hazai képregényes színtérnek. A kiadványok mellett rendszeresen szervez képregény-fesztivált a városban (tavaly már az ötödik ilyenre került sor), és fennállása óta több jeles munkával vétette észre magát: ilyen volt a Rocksztár leszek, Mama! című hazai képregény, az ironikus finn black metálos Belzebubs, vagy éppen a Pussy Riot – lázadás Oroszországban című füzet. Nem mindennapi darab volt még a horvát Igor Kordej Texas Kid című képregénykönyve, amelyet a jugoszláv partizán romantika és a western sajátos elegye tesz különlegessé.

A Comicsmania legfrissebb kiadványa a Pink Floyd együttes történetét bemutató kötet, amely tavaly decemberben látott napvilágot, a nagyközönség előtt az ICA-D-ben rendezett beszélgetés során debütált. A kiadó a Cure zenekar története után a második kiadványt tette a magyar olvasók számára is hozzáférhetővé a legendás amerikai Rock'N'Roll Comics sorozatból. Tervezik a folytatást – újabb rock-ikon, a Guns N' Roses következik!

De miért pont a Pink Floyd?

Ebben a sorban is különlegesnek számított a Pink Floyd zenekar: a nagy rock-legendák sorában szereplő formáció érdekes, parázs vitáktól ikonikus dalokig ívelő történetét feldolgozó kiadvány egyszerre izgalmas korrajz, a fikció és a valóság határmezsgyéjén egyensúlyozó munka, ráadásul a Marvel-univerzum létrejöttében is fontos szerepet vállalt rajzoló műve, tele nagyon dinamikus, látványos részletekkel.
A beszélgetés során egyfelől izgalmas kalandozást kaptunk a popkultúra végtelen csodabirodalmában, ugyanakkor mind a szerkesztő, mind a fordító részéről tanulságos beszámolókat arról, számukra miért volt izgalmas a feladat. A fordítási kihívások vagy éppen a korabeli – figyelem, még a digitalizáció előtti! – technológia sérülékenységéből adódó hibák kiküszöbölését célzó aprómunka részletei persze leginkább ahhoz vittek közel, hogy megérthessük: sokat kall tenni, bíbelődni a csodáért. 

Így született, csak így gömbölyödhetett ilyenné "A Pink Floyd élmény" – szép munka, jár a kalaplengetés minden közreműködőnek!

(Fotó: Végh Zoltán)

A rovat további hírei: Kultúra

Világsztárok érkeznek a jövő évi debreceni Campus Fesztiválra

Világsztárok érkeznek a jövő évi debreceni Campus Fesztiválra

2024. dec. 27.

A Campus Fesztivál szervezői 2025-ben is világsztárokkal és izgalmas programokkal várják a látogatókat a debreceni Nagyerdőbe - közölte a fesztivál sajtószolgálata hétfőn az MTI-vel.

A Móricztól zengett a nagytemplom

A Móricztól zengett a nagytemplom

2024. dec. 21.

Hagyományos évzáró adventi koncertet adott a Krisztus Király főtemplomban a Móricz Zsigmond Általános Iskola még hétfőn. Óriási volt az érdeklődés, nem véletlenül: az iskola minden tanulója fellépett.

Karácsonyi örömkoncertet ad a Móricz projektkórus

Karácsonyi örömkoncertet ad a Móricz projektkórus

2024. dec. 20.

Generációk együtt, mosolyogva csalogatják a muzsika birodalmába a közönséget az evangélikus templomban szombaton délután. Remek koncertet ígér a repertoár is, a közösség is – jöjjenek, menjünk sokan, mindenkit nagy szeretettel várnak!

Oscar-díj - Tíz kategória szűkített listáit jelentették be

Oscar-díj - Tíz kategória szűkített listáit jelentették be

2024. dec. 20.

Az amerikai filmakadémia tíz díjkategóriában jelentette be azoknak az alkotásoknak a címét, amelyek jelölhetők az Oscarra.

DSTV: lírai muzsika a Kortárs Művészeti Intézetben

DSTV: lírai muzsika a Kortárs Művészeti Intézetben

2024. dec. 18.

Koncerttel folytatta társművészeti sorozatát a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D), derül ki a DSTV összegzéséből. Jégbe zárt fájdalom címmel két zeneszerző, Bánkövi Gyula és Kutrik Bence műveiből hallhattak lírai-szép válogatást a muzsika szerelmesei. Hangkép.
 

Szavazz Angelikára a legjobb jazz-énekesnők mezőnyében!

Szavazz Angelikára a legjobb jazz-énekesnők mezőnyében!

2024. dec. 17.

A dunaújvárosi előadó is szerepel a Jazz.hu tematikus portál évzáró webvoks-versenyében: a jazz műfaj legjobbjairól dönthet a közönség – egészen december 27-ig! Várják a szavazatokat!

DSTV: a rómaiak is szerették a sajtot? Naná!

DSTV: a rómaiak is szerették a sajtot? Naná!

2024. dec. 16.

Érdekes használati tárggyal folytatódott A hónap műtárgya sorozat az Intercisa Múzeumban, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény új kiállításában kapott helyet római kori sajtkészítőedényt mutatta be Buza Andrea régész-muzeológus. Hangkép.