Újra fáklyás-lámpás, meghitt búcsú a várostól – jó szerencsét, végzős hallgatók!

A selmeci hagyományoknak fontos szerepük van a város és az egyetem életében egyaránt. A közösség testvérvárosokkal együtt élteti az elődök szokásait, amik itt-ott alakultak, de nemes jellegükből nem veszítettek. Dunaújvárosban is évről évre fáklyás felvonulással tisztelegnek az alma mater előtt – a Szalamander a végzős hallgatók utolsó, nemes és jelképes sétájává vált.

Tartozni valahová

Rácz Luca hosszú ideje a zubbonyosok tagja – tavaly ő indította el a nótázást a menetben. Mint felidézte, rengeteget adott neki a közösség – bátrabb és nyitottabb lett, barátokat szerzett, és mint elmondta, megkapta a valahová tartozás érzését:
– Személyiségfejlesztő hatással volt rám a közösség. Bátran mondhatom, hogy kinyílt előttem a világ – nagyszerű embereket ismerhettem meg, számos olyan élménnyel gazdagodtam, amit a hagyományőrzésnek köszönhetek. Aki csatlakozik, annak biztosan mondhatom – olyan közösséghez tartozhat, ahol támogatják és elfogadják őt.
A megkérdezett hallgatók egyöntetűen megerősítették: a hagyományőrzés sokkal több mint ismeretek elsajátítása. Dzsaja Balázs elmondta, hogy a jelenlegi életét ennek köszönheti – sikereket ért el, fejlődött, nem utolsósorban pedig a szerelmet is a közösségben találta meg. Mint elárulta, a jövőben sem kíván felhagyni a hagyományok ápolásával – sőt, még évtizedekig szeretne a lámpás menetben sétálni és nótázni.
Fleck Noel és Benkovics Anett Vivien még csak egy éve erősítik a közösséget, ám ez alatt is sokat tapasztaltak. A végzős hallgatóknak jó szerencsét kívánnak a felnőtt élethez, azoknak pedig, akik elgondolkoznak a csatlakozáson, csak azt tudják mondani: bátran próbálják ki magukat!
A fáklyások este fél 8-kor kezdtek gyülekezni a Dózsa György úton, a kollégiumi épületektől egészen a Városházáig haladt a menet. Rendőri felvezetés is dukált a sétálóknak – biztonságosan, nyugodtan és hatalmas jókedvvel haladtak a hagyományos sétán.
Városunk főterén már várták őket az egyetem és a diákság képviselői, valamint Pintér Tamás polgármester. A köszöntő beszédeket fontos dolog előzte meg – a szakok himnuszától zengett a tér, a lámpással összegyűltek teli torokból dalolták el az évszázados tradíciók szülte selmeci énekeket. 

A felnőtt élet próbája

A Szalamander a végzős hallgatók búcsúja, így szinte minden esztendőben cserélődnek a felvonuló arcok – ám a lelkesedés azonos. Ezt Pintér Tamás polgármester is hangsúlyozta köszöntő beszédében, amikor útravalókkal látta el a végzős hallgatókat. A Szalamander különleges formája a búcsúnak, egyúttal kapuja a felnőtt életnek is:

– Gyönyörű módon búcsúzhatnak a hallgatók az alma matertől – egyben városunktól is. Ne feledjétek, hogy Dunaújváros mindig tárt karokkal és szívvel vár vissza benneteket! Menjetek utatokon emelt fővel, legyetek büszkék arra, hogy Dunaújváros és a Dunaújvárosi Egyetem közössége formált titeket. Végzős hallgatók, jó szerencsét!
A beszédeket követően a fáklyás-lámpás menet elindult utolsó körükre – vissza az egyetem épületéhez. Jól látni, tiszta szívvel éltetik a tradíciókat – Selmec öröksége Dunaújvárosban is fennmaradt, fennmarad.

A Szalamander hangulatáról meséljenek a képek!

(Fotó: Végh Zoltán)