Képregény-kalandorok, ne kíméljetek! (galériával)

Ahogy ígérték, meg egy pici: színes és változatos kavalkád kerekedett a 6. Dunaújvárosi Képregényfesztivál programján. Az új helyszínen is jelesre vizsgázott a koncepció: tömörítsük egy helyre a műfaj legjobbjait, nyissunk bátran a kiegészítők csodavilága felé is – ennek majd külön is szentelnék legalább két bekezdést –, meg állítsuk segítőként csatasorba a város játékos műhelyeit, és legyen a vége remek, nagyon jellemző hangulatú, bulista, barátságos, derűs seregszemle.

Tömeges jelenlét

Pont így is történt, hiszen az elmúlt években is szép sikereket aratott megmozdulás az ICA-D tereiben is remekül megélt: a képregényes-kiegészítős, vásárral, dedikálásokkal, apróbb-nagyobb meglepetésekkel fűszerezett alapprogramnak az egykori kávézó és az Uitz Terem, míg a mozgalmasabb-játékosabb kiegészítő kínálatnak a kisterem adott otthon, naná, folyamatos átjárást biztosítva a vendégkörnek.

Nem véletlen, hogy már a mozis matinék kezdetére hajazó kapunyitás után is szép számmal jött a közönség, és lényegében a kora délutáni zárásig folyamatos volt a forgalom – a helyszín e téren is remekül vizsgázott, a szépszámú érdeklődő ellenére sem volt viselhetetlen a zsúfoltság.

Ami biztos: biztos pont

Azt már a program előtt hangsúlyozta Kovács Krisztina és Kurucz Róbert, a vagány nevű New City Comics két alapembere – és egyúttal a fesztivál két ötletgazda-főszervezője –, hogy a képregényes szcéna magyaroroszági műhelyei számára stabil pont a dunaújvárosi összetartás, de élőben is lenyűgöző volt az a műfai és tematikus sokféleség, amivel a fesztivál csalogatta a vendégeket. A fővárosi nagyágyúk – Vitanum, Frike, Red Line Comics, 5Panels –, a műfaj legjelesebb hazai alkotói (Ghyczy Csongor, Rebel Ádám, Fekete Dániel, Szebeni Péter) mellett a fontos vidéki bázisok is megjelentek: a hajdúsági Nagymama padlása és a Nyíregyházáról érkezett Fantasy Market World is beköszönt.

De persze a helyi erőknek sem volt okuk a szégyenre: a New City brigádja mellett standolt a szintén dunaújvárosi Comicsmania – de még mennyire, pont Orosz Lacinál csaptam le A punk mozgalom című kiadvány utolsó darabjára! –, úgyhogy bátran elkönyvelhetjük: nemcsak a helyszín, de a műhelyek tekintetében is fontos bázisnak számít városunk.

Minden, ami kiegészít

Arra, hogy a vendégek körében Darth Vader is megjelent, föl sem kaptam a fejem – na jó, de, a DSTV-s vallatás során gyorsan kiderült, hogy a dunaújvárosi Nagy László fejében a Covid-sokk oldására fogant meg a gondolat, hogy a nagyúr gúnyájában tűnjön föl a különféle gyerekprogramokon –, a képregényfesztivál ugyanis nemcsak a képregények, de a kapcsolódó játékok, kiegészítők, kisvilágok beláthatatlanul gazdag és változatos lelőhelye is.

A Star Wars- vagy Marvel-univerzum nyomában, sőt, azzal szerves szimbiózisban ott munkálkodik egy masszív, a közönség igényeire sebesen reagáló piac, amelynek képviselői mintegy a szubkultúra utazó nagyköveteiként munkálkodnak: Yetushen egyedi tervezésű és készítésű ékszerei és táskái már fogalomnak számítanak, de a 3d Imperium műhelye vagy a hódmezővásárhelyi Overcord is lenyűgöző kollekcióval érkezett. Ebben a műfajban is meglepően nagyot gurított a szintén dunaújvárosi Pastel Cure Crafts kollektívája – a kézműves gyanta kiegészítők standján maga Mitsuri Kanjori, a Demonslayer hősnője kínálta a portékát.

Másképp, mással varázsolt el a már említett Overcord csapat: az animés, mangás, képregényes hűtőmágnesek, festett kavicsok, festményeket, paracord és nemesacél (viking rúnás!) ékszerek ármádiája mellett egyik képviselőjük, Főgel Alexandra a helyszínen készítette el minden aktív bozótharcos álmát, az ejtőernyős zsinórból font túlélő karkötőt. Amiről rögtön bevillant egy régi szépséges emlék, Vásárhelyi hadnagy üvöltése, amint számonkéri a világ legfegyelmezetlenebb hadfiján (szerénytelenségemen) az utászok számára kötelezően előírt két méter zsinór meglétét a zsebemben. Ajj, ha akkor egy ilyen karkötőt villantok, talán még most is ordít a vehemens elöljáró!

Játék, de tényleg határok nélkül!

Mindezek mellett tényleg a játéké volt a főszerep az ICA-D kistermében. Szmodics László a Pentelei Hétpróba csapatát csatasorba állítva új kihívásokkal csalogatta a kicsiket és nagyokat – az a zsinóros/ejtős csoda megunhatatlan, kíváncsi vagyok, az új fejlesztés dokumentáltan kinek sikerül a Zéletben először! –, míg a Kockahegy Társasjáték Klub több mint 80 társas kipróbálására biztosított lehetőséget.

Azt, ugye, nem kell mondani, hogy ez a szekció is nagy népszerűségnek örvendett. Meg nem lepett senkit: a képregényes műfajok rajongói esetében életkortól függetlenül érvényes tétel, hogy mindenkiben ott lakik a játék önfeledtségére képes és kész kisgyerek.

És ennél több nem is kell ennek a programsornak: az persze megjósolhatatlan, idővel meddig futhat, nőhet, gyarapodhat és fejlődhet a fesztivál, de az biztos, hogy már a mostani kavalkád is nagyon erős volt.

Nincs más hátra, csak előre: találkozzunk jövőre, még többekkel, ugyanitt; a fesztivál emlékezetes pillanatairól addig is meséljenek a képek!

(Fotók: Veres Viktória; a DO, valamint a Dunaújváros közéleti hetilap az eseménysorozat médiapartnereként vette ki részét a seregszemle népszerűsítéséből!)