Dunaújvárosban is megemlékeztek a 13 aradi vértanú és Batthyány Lajos miniszterelnök hősiességéről és bátorságáról. A ’48-as emlékműnél tartott eseményen fellépett Polgár Lilla színművész; beszédet mondott Czeglédi Péter Pál református lelkész.
Október 6., vagyis az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja 2001 óta nemzeti gyásznap. Az 1848-49-es szabadságharc katonai eseményi a világosi fegyverletétellel értek véget. A Habsburg-ház a cári Oroszország segítségével elnyomott forradalom után megkezdte a megtorlásokat.
Egy cél felé törekedtek
A megtorlás szimbolikus aktusa volt, hogy a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, Pesten pedig Batthyány Lajost, Magyarország első miniszterelnökét.
Ezen a napon a magyarok világszerte, így Dunaújvárosban is megemlékeztek a 13 aradi vértanú hősiességéről, bátorságáról. A’48-as emlékműnél rendezett hétfői ünnepségen a Himnusz közös eléneklése után Polgár Lilla, a Bartók Kamaraszínház színművésze szavalt verset, majd Czeglédi Péter Pál, református lelkész mondott emlékező beszédet, amelyben egyebek mellett arról is beszélt, hogy az 1848-49-es történelmi események kétségtelen egységbe kovácsolták a nemzetet, amely egység a ma élő ember számára is példát mutat:
– A forradalmi szabadságvágy, a nemzetállami lét lehetősége és ezzel együtt a hazaszeretet változatos embereket hozott össze a magyar szabadság zászlója alatt. Az aradi hősök képesek voltak egy cél felé törekedni, egy ügy érdekében erőfeszítéseket tenni, és életüket is áldozni azért. Engedjék meg azonban, hogy rávilágítsak arra, hogy a kereszténység, a megélt Jézus Krisztusban való hit milyen komolyan jelen volt az aradi 13 életében, és milyen jelentős mértékben mozdíthatta elő az egy célért való erőfeszítést és egymás – vagy akár még az ellenség – megbecsülését is. Utolsó szavaik erről a megélt, mély hitről árulkodnak. Adja Isten, hogy a 13 aradi vértanú hazaszeretete és bátorsága mellett hitük is példa legyen számunkra!
Az emlékezés koszorúi
Az emlékező szavak után megkoszorúzták a forradalmi emlékművet. Elsőként Dunaújváros önkormányzata képviseletében Pintér Tamás polgármester és dr. Molnár Attila jegyző közösen helyezték el a tisztelet koszorúját. Majd a városban működő szervezetek, intézmények, szakmai közösségek helyezték el koszorúikat.
Végh Zoltán felvételei
Koszorúztak egyebek mellett például a „Rajta, Újváros!” Egyesület frakciójának képviselői, dr. Mészáros Lajos országgyűlési képviselő, a Fidesz helyi szervezetének elnöke, képviselői, a Mi Hazánk Mozgalom, a nemzetiségi önkormányzatok, a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság, illetve a kulturális intézmények munkatársai, az oktatási intézmények, az óvodák intézményvezetői, valamint az egyesületek képviselői is.
Az aradi mártírok emlékéhez méltó esemény a Szózat eléneklésével ért véget.
Október 6-a az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja, 2001 óta nemzeti gyásznap. Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, Pesten pedig az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthány Lajost. Ezen a napon a magyarok világszerte, így városunkban is megemlékeztek a 13 aradi vértanú hősiességéről, bátorságáról.
(Végh Zoltán felvételei)
