Gyászol a nyugdíjas pedagógusok közössége, elhunyt Jeney Sándorné

Szeretett klubtársunk, Magdika – generációk száméra „Magdika tanító néni” – 2025. december 23-án, 86 éves korában örökre itt hagyott bennünket.

Jeney Sándorné (Schnitzinger Magdolna) 1939. december 23-án született Balassagyarmaton, gyermek- és ifjúkorát is szülővárosában töltötte. Hivatásának a tanítást választotta, Nagylócon kezdett tanítani. Majd hamarosan férjével, Jeney Sándorral Dunaújvárosba költöztek.

Házasságukból két gyermek született, mára már három unoka és három dédunoka vette őt körül szeretetével.

Első dunaújvárosi kisiskolásai a Ságvári Endre Általános Iskola 1961. szeptemberében induló 1.a osztályának diákjai voltak.

Vallotta, hogy a tanítói hivatás egyik legszebb kihívása az óvodás gyermekből iskolást formálni. Szinte megszámlálhatatlanul sok kisiskolást tanított meg írni, olvasni és számolni, szerettette meg velük a tanulást. Aktívan vett részt az iskolán kívüli szabadidős programok, táborozások szervezésében is. Több éven keresztül, alsó tagozatos diákoknak vezetett városi matematika szakkört.

Kollégái, tanítványai szerették, tisztelték. 1961-től 1980-ig tanított a Ságváriban, ezt követően az újonnan épült Béke városrészi (volt) Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában alsó tagozatos igazgató-helyettesnek kérték fel. Élete a tanítás volt, ezért az igazgató-helyettesi feladatról négy év után lemondott, hogy újra közvetlenül a kisdiákok tanításával, nevelésével foglalkozhasson.

Példát mutatott hivatásszeretetből, szakmai igényességből, gyermekszeretetből.

1982-ben „Kiváló Munkáért” elismeréssel, 1994 januárjában „Arany Katedra Emlékplakettel” tüntették ki, amely a pedagógusi pályáján eltöltött évtizedek magas színvonalú munkájának állami elismerését jelenti. 1994 júniusában a Pedagógus Életpályáért Emlékplakettet, 2010-ben az 50 éves pedagógus pályája elismeréseként pedig az aranydiplomát vehette át iskolájában.

De az igazi elismerés az volt számára, amikor találkozott régi tanítványaival, akik örömmel köszöntötték, s meséltek életük alakulásáról.

Magdika a Nyugdíjas Pedagógus Klub megalakulásának napjától lelkesen, 15 évi dolgozott klubunk titkáraként. Ötletelt, szervezett előadásokat, kirándulásokat, és mindent, ami a klub életében volt. Vidám, segítőkész, figyelmes egyéniség, kiváló szervező volt, sok rendezvényt, utazások élményét köszönhetjük neki. Ő szorgalmazta a színházlátogatásokat mind a fővárosban, mind itthon a Bartók Kamaraszínházban. 2020-ban gyémántdiplomája, majd 2025-ben 65 éves pedagógus munkásságát elismerő vasdiplomája alkalmából otthonában köszöntöttük.

Nagyszerű ember volt! Sokat adott, amíg egészsége engedte. Mindent köszönünk!

Fájó szívvel búcsúzunk tőled, Magdika – együttérzéssel osztozunk családod, rokonaid gyászában. Emléked szeretettel megőrizzük – nyugodj békében!

A Dunaújvárosi Nyugdíjas Pedagógus Klub közössége