Dunaújváros közgyűlése múlt heti ülésén fogadta el a város 2026-os költségvetését. A döntés kapcsán Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs ügyekért felelős alpolgármesterrel beszélgettünk, aki hangsúlyozta: a büdzsé nem pusztán számok halmaza, hanem egy iránytű, amely megmutatja, hogyan működik a város, és milyen értékeket tart szem előtt a városvezetés.
A költségvetés nem számháború. A számok mögött emberek vannak, és a városvezetésnek mindig őket kell nézni. Ez a büdzsé azt mutatja meg, hogyan akar működni a város, és mit tartanak igazán fontosnak – fogalmazott Szabó Zsolt alpolgármester. Hozzátette: az elfogadott költségvetés stabil keretet ad az önkormányzati működéshez, miközben a mindennapi életben dolgozó emberekre helyezi a hangsúlyt.
Az intézmények és az ott dolgozók
Szabó Zsolt elmondta, hogy a költségvetés tervezése során személyes egyeztetéseket folytattak az önkormányzati intézmények vezetőivel:
– Fontos volt számomra, hogy minden intézménnyel leüljünk beszélni. Ezeken a helyeken nemcsak sok ellátott van, hanem rengeteg dolgozó is, és kötelességünk figyelni az ő munkakörülményeikre és megbecsülésükre. Ennek egyik kézzelfogható eredménye a cafetéria-juttatás emelése. Amikor átvettük a város vezetését, egy dolgozó havi cafetéria-juttatása 5 ezer forint volt. Idén ez 25 ezer forintra emelkedik. Erre kifejezetten büszke vagyok, mert ez ötszörös növekedés, és azt mutatja, hogy fontosak számunkra az intézményi dolgozók.
Csökkenő bevételek, növekvő terhek
A városi költségvetés főösszege meghaladja a 30 milliárd forintot. Szabó Zsolt szerint azonban a számok mögé kell nézni. Szerinte jól hangzik a 30 milliárdos főösszeg, de a szabadon felhasználható bevételek csökkentek, közben a kötelező kiadások és az elvonások nőttek:
– A szolidaritási hozzájárulás idén mintegy 1,6 milliárd forint. Ezt a pénzt úgy kell befizetnünk, hogy közben a város adóbevételei csökkentek. Ez az összeg hiányzik az óvodákból, a bölcsődékből és az idősellátásból, vagyis közvetlenül a dunaújvárosiaktól vonják el. Az intézményfenntartás évente körülbelül 10 milliárd forintot igényel. Ennek nagyjából a fele érkezik állami normatívában, a másik felét a városnak kell előteremtenie. Egy óvodás gyermek esetében például majdnem ugyanannyit kell hozzátennünk a működéshez, mint amennyi támogatást kapunk.
De beszélhetünk a városi buszközlekedésről is, ami éves szinten mintegy egymilliárd forintos kiadást jelent. Szabó Zsolt szerint azon dolgozik a városvezetés, hogy a dunaújvárosiak a lehető legjobb utazási körülményeket kapják.
A költségvetésben többmilliárdos EU-s fejlesztések is szerepelnek. A tervezési folyamatok megkezdődtek, készen állnak arra, hogy a források megérkezésekor azonnal elkezdődjenek a beruházások is, hangsúlyozta az alpolgármester.
Kihívások és munkahelyteremtés
Szabó Zsolt szerint az idei év egyik legfontosabb feladata a munkahelyteremtés lesz. Ha új munkahelyek jönnek létre, az erősíti a gazdaságot és stabilabbá teszi a költségvetést. Ezért dolgoznak azon, hogy fejlődést hozzanak a városba – hangsúlyozta az alpolgármester. A város az elmúlt években több közvetlen pályázaton indult az Európai Unió forrásaira támaszkodva:
– Ezek a projektek nemcsak pénzt hoztak, hanem rengeteget tanultunk belőlük. Nemzetközi tapasztalatokat szereztünk, és ez a szemlélet beépül a város működésébe. A közelmúltban kezdett program egyszerre kínál átképzést és mentális támogatást a vasműből elbocsátott dolgozóknak.
A szolgáltatások és közösségi élet megőrzése
Az alpolgármester a 2026-os költségvetést felelős, a stabil működésre épülő büdzsének nevezte. Ez a költségvetés arról szól, hogy Dunaújváros nem adja fel: működni akar, és egyúttal gondoskodni a város lakóiról – hangsúlyozta.
A cél, hogy a lakosok a nehéz gazdasági környezet ellenére se tapasztaljanak visszalépést a szolgáltatások színvonalában. A szociális juttatások megmaradnak, a nyugdíjasok számára továbbra is biztosítanak támogatásokat, és a városi rendezvények is folytatódnak. Szeretnék, ha mindenki azt érezné: Dunaújváros élhető és fejlődő város marad – zárta gondolatait Szabó Zsolt.
DMJV Önkormányzata
(Fotó: Végh Zoltán)
