Az előremutató kezdeményezés részeként Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs ügyekért felelős alpolgármester többek között bemutatta a SteelCityZen projekt célját és tervezett megvalósítását. A meghívott vállalkozókat és potenciális munkáltatókat pedig Pintér Tamás polgármester köszöntötte.

Fontos eseménynek biztosított helyszínt az Almási Zsolt terem csütörtök délelőtt. A rendkívüli közgyűlést a SteelCityZen Foglalkoztatási Kerekasztal követte, amely elsősorban a munkaerőpiacon felmerülő kihívásokra és a szférában felmerülő kérdésekre hivatott választ adni.
Az identitásunk része
A kerekasztal résztvevőit Pintér Tamás polgármester köszöntötte, s mint azt hangsúlyozta, Dunaújváros története mindig szorosan összefonódott a munkával. A város identitása az iparra, a szakértelemre, a fegyelmezett és magas szintű szakmai teljesítményre épült. Generációk nőttek fel úgy, hogy tudták: a biztos megélhetés, a stabil közösség és a szakmai büszkeség kéz a kézben jár. A világ azonban változik, s Pintér Tamás szerint ezekre a változásokra reagálni kell:
– Az elmúlt időszak megmutatta, hogy amikor a gazdaságban jelentősebb átalakulás történik, annak nemcsak vállalati, hanem társadalmi hatásai is vannak. A munkahely nem pusztán jövedelemforrás. Közösség, identitás, stabilitás. Ezért különösen fontos számunkra, hogy a város gazdasági szereplőivel rendszeres, érdemi párbeszéd alakuljon ki. A Foglalkoztatási Kerekasztal célja pontosan ez. Őszintén bízom abban, hogy ez a mai alkalom nem egyszeri esemény lesz, hanem egy hosszú távú, rendszeres együttműködés kezdete.
Átültetve a gyakorlatba
A köszöntő után Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs ügyekért felelős alpolgármester vette át a szót. Felidézte, Dunaújváros 2024 áprilisában kezdte meg a SteelCityZen projekt megvalósítását, vezető partnerként az Interreg Duna Régió Program támogatásával. A projektben 11 partner működik együtt 9 országból – Magyarország, Románia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Csehország, Bulgária, Szerbia, Ausztria és Szlovénia részvételével. A projekt alapgondolata egyszerű, mégis stratégiai jelentőségű: az ipari hagyományokra épülő városok csak akkor tudnak sikeresen alkalmazkodni a gazdasági átalakuláshoz, ha megerősítik a helyi együttműködéseket, pontos és valós képet alkotnak a munkaerőpiaci igényekről, és ezekre célzott, gyakorlatias beavatkozásokkal reagálnak. Szabó Zsolt hangsúlyozta, a gyakorlatban három területre fókuszálnak:

– Az első az átképzési és felkészítő programok megvalósítása. Olyan képzéseket szeretnénk indítani, amelyek ténylegesen illeszkednek a helyi vállalkozások igényeihez. Célzott, gyakorlatorientált programokban gondolkodunk, amelyek valódi munkaerőpiaci értéket képviselnek. A második terület a mentálhigiénés és önsegítő csoportos foglalkozások elindítása. Meggyőződésünk, hogy a munkaerőpiaci átalakulás nem pusztán szakmai kérdés. A változások emberi oldalára is figyelmet kell fordítanunk. A harmadik pillér a strukturált együttműködési mechanizmus kialakítása. Ennek egyik legfontosabb eleme a mai kerekasztal. A célunk az, hogy ez ne egy egyszeri esemény legyen, hanem olyan szakmai fórum, amely érdemben befolyásolja a városi döntéshozatalt és a képzési irányokat.
A tájékoztatót pedig szakmai egyeztetések és beszélgetések sora követte – többek között az Útkeresés Segítő Szolgálat, a Hankook Tire Magyarország Kft., a Dunaújvárosi Járási Hivatal, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Pannon Oktatási Központ képviseletében jelentek meg a kerekasztal résztvevői. A szakemberek közötti együttműködés hatékonyabbá teheti a korábbi vasműs munkavállalók reintegrációját a munkaerőpiacra, hiszen célzottan, kézzelfogható segítséget tudnak majd nyújtani mind szaktudásban, mind pedig mentálisan annak, akinek szüksége van rá.
Fotók: Végh Zoltán

