Új sorozatot kezdünk, ráadásul egy nagyon aktuális témával/helyszínnel durrantjuk be a közösségépítők gépezetét. Az elmaradhatatlan és igen-igen aktív téli etetés persze csak remek ürügy – de ne szaladjunk ennyire előre! (És nézzék, nézzétek meg a felhívást is!)

Kezdjük inkább a tervvel, mármint arról jöjjön néhány bekezdés, miért is vágunk bele a helyi közösségeket és közösségépítőket bemutató új sorozatunkba.
Együtt könnyebb, együtt jobb
A kezdeményezés alapját egy közel sem új, de annál fontosabb, manapság pedig egyre inkább felértékelődő felismerés jelentette. Egyre többször és egyre több fronton futottunk és futunk bele olyan történetekbe, amelyek így vagy úgy, de a közösségekről, a közösségi tevékenységekről mesélnek. Ráadásul rendre olyan kezdeményezésekkel találkozunk, amelyek hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de mindenképpen hatással vannak városunk életére, mindennapjaira, sőt, szent meggyőződésünk szerint a jövőjére is.
Néha egészen apró vállalások, néha több ezer főt mozgató csoportosulások. Összefogás, közös célok, közös tervek és megvalósulások – mindig azt bizonyítják, hogy együtt nemcsak könnyebb, de jobb is kézzelfogható eredményeket elérni. Máris mutatok egy remek példát!

Fotó: Pázsi Péter
Két történet találkozása
Amikor először gondolkoztam el a keresztségben Közösségépítők munkacímet kapott sorozaton, szinte azonnal bevillant a Madártanya története. Ami hosszú-hosszú évek óta tart, indázik, burjánzik a Duna-parton, de az elmúlt években új lendületet vett, olyannyira, hogy a közelmúltban Madárles címmel új nyilvános csoportban kontúrosodott a nagy közösségi portálon.
Tulajdonképpen két csoport találkozott: a 12 éve aktív örömfotós közösség, az Így látjuk Mi! csoport, valamint a @Madartanya_Dujv YouTube-közösség egyesítette erőit. Az örömfotósok köre nagy hagyományokkal bír, több sikeres tárlaton szerepeltek és szerepelnek, a gárda 286 tagot számlál, de mint egyik alapító adminisztrátoruk, Lukács János elárulta, a törzsgárdát egy 30-40 fős kemény mag alkotja – e belső kör tagjainak jó része már aktív a Madárles csoportban is, hiszen a Duna-parti madártanya lényegében a kezdetektől a csapat egyik fontos bázisa volt. Mint ahogy az a két alapember, Fercsi Péter és Bendula Tamás alkotta videós brigádnak is – ők nemcsak a madármegfigyelések terén igen-igen aktívak, de az etetések terén is főszerepet vállalnak. A csatorna egyébként alig egy éve, 2024 decemberében startolt, már 200-nál több feltöltött videóval, 170 ezernél több megtekintéssel büszkélkedhet.

Egy kocka Fercsi Péter videójából
És ritka bravúrral is: Péter egyik legutóbbi videóján az látható, ahogy egy madárka, konkrétan egy őszapó a dokumentátor tenyeréből csipeget. Misztikus élmény, minden túlzás nélkül. Külön fejezet a csapat életében a madárgyűrűzés, az elmúlt időszakban négy akciót bonyolítottak a tanyán, 10-12 faj közel 400 madarát gyűrűzték meg.
"... megőrizzük azt, ami törékeny"
De hogy miről is szól a Madártanya és a Madárles? A választ legpontosabban maguk a csoport alapítói fogalmazták meg – íme: „Madártanya – közös öröm, közös felelősség (...) nemcsak madár- és mókusles – hanem közösségi tér, ahol együtt etetünk, javítunk, vásárolunk, figyelünk és dokumentálunk, (...) a természet iránti közös szeretettel. Itt a fotózás nem cél, hanem eszköz – hogy megőrizzük azt, ami törékeny, és megosszuk azt, ami szép.”
A csoport nyilvános, várják a csatlakozókat – és persze mindazokat, akik tevékenyen is bekapcsolódnának akár az etetés, akár a megörökítés egyszerre nemes és élménydús folyamatába.

Egy kocka Lukács János videójából
Folytassuk együtt – adjon közösségépítő tippet!
Bizonyára az olvasók körében, környezetében is akadnak olyan aktív, a közösségért tenni akaró és tudó személyiségek, akik közösségépítő tevékenységük révén érdemesek a figyelemre. Nyitott szemmel járunk, de több szem mindig többet lát, ezért felhívással fordulunk olvasóinkhoz: várjuk a javaslatokat, melyik közösség(ek)ről, ki(k)ről írjunk a folytatásban.
Tippjeiket Közösségépítők tárgyüzenettel az nyzs.ocaline@gmail.com e-mail címre várjuk – folytassuk együtt!
(Címlap- és nyitókép: Holczer Tibor)

