A történetünk helyszíne ez alkalommal nem pontosan Dunaújváros, pontosabban nem településünk belterülete – néhány kilométerre a városközponttól található a Scharbert-sziget, amelynek fejlesztéséről és gondozásáról szintén a GESZ erdészei gondoskodnak, eleget téve az erdészeti hatóság kéréseinek és a jogszabályi kötelezettségnek.
A világban zajló folyamatokat kizárólag a terepet járva és látva érthetik meg valójában az emberek. Történetünk két meghatározó tényezője az éghajlatváltozás és a szárazság, valamint az ezekkel járó folyamatok, kihívások.
Különleges helyzetben
A dunaújvárosi zöldterületek gondozását, ápolását és fejlesztését a GESZ erdészei végzik. A szakemberek munkája azonban nem korlátozódik azokra a parkokra és közterekre, amelyeket a lakások ablakából látunk.
Mint azt Mészáros László erdészeti és parkfenntartási vezető hangsúlyozta, Dunaújváros abban a különleges helyzetben van, hogy a határain belül található zöldterületek mellett több mint 20 hektár erdővel is büszkélkedhet. A területek gondozásával az erdészek eleget tesznek a jogszabályi kötelezettségeiknek, ugyanakkor meg kell felelniük az erdészeti hatóság szabályozásainak is.
Szélmalomharcot vívnak
Viszonylag régen panaszkodtak a mezőgazdaságban vagy az erdészetben dolgozó szakemberek a túlzott csapadékmennyiségre – nem véletlenül. Köztudomású, hogy aszályos időket élünk, a forróság ráadásul nem pusztán a gyomokat és avatatlan szemnek „haszontalan” növényeket tizedeli. Azok a fák és facsemeték is pusztulnak, amelyek pótlásáról a GESZ erdészei gondoskodnak.
A történet azonban nem ilyen egyszerű – az őshonos fafajok nem bírják a megváltozott klímát, azonban meghatározták, hogy hektáronként hány fát és növényt kell ültetni. Mészáros László szerint az erdészeti hatóság a körülményekre tekintettel valamivel rugalmasabban áll hozzá ehhez a szabályhoz – ugyan ritkítani kell az úgynevezett invazív, vagyis nem őshonos, sőt, a hagyományos fajtákat egy-egy területről kiszorító fajokat, de valamivel több lehetőség áll a rendelkezésükre az ültetendő fákat illetően.
2,5 hektár, több tízezer erőpróba
A Scharbert-sziget helyzete azért sem egyszerű, mert a szakemberek visszajelzései alapján az itt található növények megszenvedik az évtizedek során a Vasműből idehordott széniszap okozta gondokat is. A talaj meglehetősen szennyezett, ráadásul e kihívás mellé társul a korábban említett aszály és az irdatlan hőség. A pusztítás mértékét sem fotók, sem pedig vágóképek nem tudják igazán átadni...
Az erdőterületen rendben tartása éves szinten több tízmillió forintos költséget jelent az önkormányzatnak. Ez sem választott feladat – el kell végezni. A természet erejével azonban nehéz dacolni, hiszen most ez a helyzet okoz nehézségeket, lehet azonban, hogy hetek, hónapok vagy éppen évek múlva pedig árvíz pusztítja majd a szigeten túlélni próbáló facsemetéket. Nem egyet, nem kettőt – pusztán ezen az említett területen az elültetett 25 ezer csemetét, amelyek így vagy úgy, de a túlélésért küzdenek.
Fotók: Végh Zoltán
