1552. szeptember 9-én megkezdődött Eger várának ostroma. Dobó István vezetésével a maroknyi védősereg több mint egy hónapon át tartotta fel a hatalmas oszmán túlerőt. A győzelem a magyar összefogás és bátorság jelképévé vált.
1552. szeptember 9-én Eger falai alatt eldördültek az ágyúk. Kezdetét vette az a több mint egy hónapig tartó ostrom, amely a magyar történelem egyik legismertebb hőstörténetévé vált. A vár maroknyi védőjére hatalmas túlerő nehezedett, mégsem hátráltak meg: Dobó István vezetésével elszántan készültek arra, hogy mindenáron megállítsák az oszmán sereget.
Eger vára stratégiai jelentőségű volt, hiszen elfoglalása fontos területet juttatott volna török kézre, és utat nyithatott volna Felső-Magyarország irányába. A védelemben nemcsak katonák, hanem civilek is részt vettek. Az ostromlók ágyúkkal támadták a falakat, majd újabb és újabb rohamokkal próbálták megtörni az ellenállást.
A küzdelem több mint egy hónapon keresztül tartott, de a várvédők nem adták fel. Kitartásuk végül sikerrel járt: az oszmán sereg október közepén beszüntette az ostromot, majd elvonult Eger alól. A diadal a helytállás és az összefogás jelképévé vált a magyar történelmi emlékezetben.
Az 1552-es eseményeket évszázadokkal később Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye tette igazán halhatatlanná, generációkkal ismertetve meg Dobó István és az egri hősök történetét.