Nagyot küzdött, s végül üres kapus góllal szenvedett 4-2-es vereséget a vendég Újpesttől a Dunaújvárosi Acélbikák jégkorong csapata az Erste Liga vasárnapi fordulójában.
Az Újpest elleni hazai mérkőzéssel folytatta szereplését az Erste Ligában a Dunaújvárosi Acélbikák jégkorong csapata vasárnap délután öt órától. A találkozó esélyesének a vendégek számítottak, különösen annak fényében, hogy a hazaiak mindössze három sorral tudtak kiállni. A DAB ennek ellenére jól állt bele a meccsbe, és rengeteg korcsolyázással igyekezett felvenni a vendégek diktálta tempót. Bár az újpestiek mezőnyfölényben játszottak, és korán emberelőnybe is kerültek, a dunaújvárosi védelem és a több bravúrt is bemutató Váradi kapus minden próbálkozást hárítani tudott. A 17. percben a vendégektől Pokornyi térdelésért végleges fegyelmi büntetést kapott, ám a hosszú fórból nem sikerült betalálniuk a Bikáknak, így a felek gól nélküli döntetlennel vonultak az első szünetre.
A második harmadban is megmaradt az újpestiek mezőnyfölénye, ám a hazaiak fegyelmezetten kivédekezték az újabb emberhátrányt. A 29. perc derekán azonban egy gyors lila-fehér kontra megtörte a jeget, és Zitny révén a vendégek szerezték meg a vezetést (0-1). Sokáig nem örülhettek a fővárosiak, a 31. percben ugyanis fórhoz jutott a DAB, majd Askarov kapu elé lőtt korongjába Mashinets nyúlt bele gólt érően, egalizálva az állást (1-1). A harmad hajrájában előbb a mieink, majd a lilák játszottak emberelőnyben, s ezzel már éltek a vendégek, akik Valtonen találatának köszönhetően 2-1-es fórból várhatták a záró felvonást.
Az utolsó játékrész elején, alig négy perc elteltével ismét megbosszulta magát egy védelmi megingás, és egy újabb kontrából Sokay duplázta meg a vendégek előnyét (1-3). Nem sokkal később büntetőlövést végezhetett el az Újpest, ám Szathmáry rávezetésénél Váradi bravúrral hárított. A 48. percben a dunaújvárosi harmadból kilőtt pakkra Askarov csapott le, majd higgadtan értékesítette a ziccert, ismét nyílttá téve ezzel az összecsapást (2-3). A folytatásban mindkét fél megvívta a maga emberhátrányos csatáját, újabb találat azonban nem született a rendes játékidő végéhez közeledve. A hajrában a DAB mindent egy lapra feltéve lehozta kapusát, ám a hat az öt elleni felállásban elpasszolt korongból Zitny betalált az üres kapuba, végleg eldöntve ezzel a meccset, ami egy kis kakaskodással és az UTE 4-2-es sikerével ért véget.
Németh Péter (DAB):
– Az, hogy egy ilyen komoly tempójú BJA-meccs után méltó, sőt azt gondolom, hogy egyenrangú ellenfelei tudtunk lenni egy szintén elképesztően erős Újpestnek, ez dicséret a csapatnak. Még az a nagyon pici plusz hiányzik, hogy az ilyen meccseken pontot, pontokat tudjunk szerezni, de én azt látom, hogy a srácok most már jó úton haladnak abba az irányba, hogy ez a közeljövőben megtörténjen, mert ezen a két meccsen a vereségek ellenére is végtelenül büszke lehettem rájuk.
Anatolij Bogdanov (UTE):
– Arra számítottunk, hogy ez egy más, teljesen más mérkőzés lesz, mint amilyen az újpesti volt. Elismerésem a Dunaújvárosnak, szerintem kifejezetten jól játszottak. Voltak új játékosaik az összeállításban, és ugyan rövid volt a kispadjuk, de úgy gondolom, mindent kint hagytak ma a jégen, amit csak tudtak, ezt pedig igazán tisztelem. A mi részünkről az volt a cél, hogy hatvan percen át játsszunk és keményen dolgozzunk ma, és szerintem ezt meg is csináltuk. Néhány pillanatban feleslegesen nehezítettük meg a saját dolgunkat, becsúszott pár szükségtelen kiállítás. Kaptunk egy végleges kiállítást is, ami mindig nehéz szituáció, és meg is törte kicsit a ritmusunkat, de összességében elégedett vagyok a hozzáállással, az erőfeszítéssel és azzal a munkával, amit a srácok beletettek. Azért jöttünk ide, hogy elhozzuk a három pontot, és el is hoztuk. Nem adták könnyen, de számítottunk is rá, hogy nem lesz egyszerű menet – mindenesetre a feladatunkat ma elvégeztük.
DAB - UTE 2-4 (0-0, 1-2, 1-2)
DAB: Váradi – Agafonov (1), Mashinets 1, Saroka, Babeliak, Askarov 1 (1) – Balázsi, Orosz, Vadócz, Mesterházy, Nyerusai – Fazakas (1), Bánki, Lévai, Károly, Csémi. Edző: Németh Péter.
