Rendkívüli közgyűlésen döntöttek a képviselők kedden 3,8 milliárd forintos forgóeszközhitel-szerződésről. A konstrukció célja a december 31-én lejáró, jelenleg is fennálló folyószámla- és forgóeszközhitelek megújítása, illetve kiváltása. Ez az összeg nem új, szabadon felhasználható forrást jelent.
A hitel a már meglévő kötelezettségek rendezését, finanszírozásának folytatását szolgálja. A szerződés megkötéséhez szükség van a kormány előzetes hozzájárulására is. Az önkormányzatnak az erre vonatkozó kérelmet éppen máig kellett benyújtania, ezért vált szükségessé a rendkívüli közgyűlés összehívása. Amint arról már beszámoltunk, a képviselők megszavazták az indítványt.
Folyamatos gazdasági csapások
De hogyan került abba a helyzetbe Dunaújváros Önkormányzata, hogy kormányengedélyes hitelért kell folyamodnia, amit utoljára 2019-ben kapott a város?
2019-ben, amikor a „Rajta Újváros!” Egyesület átvette a város vezetését a következőképpen alakultak a városi bevételek.
A város által beszedhető adók és bírságok összege 7 milliárd 995 millió 408 ezer forint volt, míg a Rácalmással kötött szerződés értelmében 1 milliárd 163 millió 227 ezer forinttal részesültünk a Hankook gyár adójából.
Szolidaritási adó címén 1 milliárd 47 millió 849 ezer forintot kellett befizetni az államkasszába, így a város szabadon felhasználható forrása 8 milliárd 110 millió 786 ezer forint volt.
Az előző önkormányzat 2019-ben különböző beruházások finanszírozására 1,5 milliárd forintos hitelre kapott kormányzati engedélyt – ezt már az új vezetésnek kellett törlesztenie.
2020-tól kezdődően pedig folyamatos gazdasági csapások érték az önkormányzatot.
2020-ban a koronavírus járvány kezelése és a pandémia miatti gazdasági visszaesés sújtotta a várost és bejelentették azt is, hogy elveszik a gépjárműadót is az önkormányzatoktól. Ez a lépés 130 millió forintos kiesést jelentett már abban az évben. Csak ez a tétel majdnem 1 milliárd forintos mínuszt jelent azóta a városnak és persze azt, hogy az autósok által befizetett sarcok közül (súlyadó, regisztrációs adó, jövedéki adó, biztosítási adó, ÁFA) az önkormányzat már egy fillért sem kap, miközben a helyi utakat fenn kell tartani és fel kéne újítani.
2021-ben a kormány a Különleges Gazdasági Övezet létrehozásával elvette a Hankooktól és az Iváncsai Ipari parkból befolyó bevételeket. Ezután a város második legnagyobb adófizetőjétől egy fillért sem kapott az önkormányzat, mintegy 1,4 milliárd forint esik ki ezzel évente, mostanáig 7 milliárd forint körüli összeg.
2022-ben az ukrajnai háború miatt energiaválság tört ki, az energiaárak a tízszeresükre nőttek, az önkormányzat számára ez 2 milliárd forintos plusz költséget jelentett, amelyből az állam mindössze 650 milliót kompenzált.
2023-ban a Dunaferr előző év végén elrendelt felszámolása miatt a város legnagyobb adófizetője sem fizette be adóterheit. A Dunaferr csődje és az Orbán-kormány arra adott teljesen elhibázott intézkedései miatt elveszett városunk legnagyobb adófizetője is, a felszámolás alatt lévő cégek az építményadót sem fizetik meg városunknak, ráadásul azonban az Orbán-kormány képlete alapján a be nem folyt adóbevétel után is meg kellett fizetni a szolidaritási adót.
A Dunaferr csődje miatt be nem fizetett, illetve az azóta elmaradt adóbevétel 11 milliárd forint körüli összeget jelent.
Mindezekhez jönnek hozzá a pályázati elvonások, a kézilabdacsarnokra szánt 6 milliárd forint már a város számláján volt, amikor a kormányzat elvonta azt. A Modern Városok Programból Dunaújváros alig 10 milliárd forinttal részesült, miközben a székesfehérvári jégkorongcsarnok 46 milliárd forintból valósult meg és ez csak egyetlen beruházás azok közül, amelyeket Fehérvár kapott az MVP keretein belül. Mint ismert az uszoda külső medencéjének felújítása sem történt meg a mai napig, holott ez a pályázat továbbra is érvényben van, „csupán” a forrást nem utalta még ki rá a kormányzat.
Ilyen előzmények után a legutolsó lezárt pénzügyi évben, 2025-ben 6 416 534 ezer forint adót és bírságot szedett be, amire 1 722 069 ezer forint szolidaritási adót vettettek ki. Vagyis a szabad forrás 4 694 465 ezer forintra csökkent. Ez több, mint 40 százalékos csökkenés a 2019-es 8 110 786 ezer forinthoz képest, miközben az infláció miatt a kiadások jelentősen nőttek.
Az önkormányzat mindezek mellett menedzselte a város működését, a különböző takarékossági intézkedéseknek köszönhetően (létszámstop, az élményfürdő részbeni nyitvatartása, a buszközlekedés csökkentése stb.) a 20 milliárd forint körüli bevételkiesés ellenére, 3,8 milliárdos forgóeszköz-hitelre van most szükség.
Mit jelenthet Dunaújváros számára a 2027-es költségvetés?
Némi bizakodásra adhat okot, hogy október 30-án benyújtották az Országgyűlésnek Magyarország 2027. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, és a tervezet több, az önkormányzatokat érintő változást is tartalmaz.
Megszűnik az önkormányzatok területfejlesztési alapba történő befizetési kötelezettsége. A kormányzati tájékoztatás szerint ez országosan 30-35 milliárd forintos könnyebbséget jelenthet a településeknek. Csakhogy ez Dunaújvárost nem érinti, hiszen ez az adó az iparűzési adó növekményt sarcolja, az pedig Dunaújvárosban sajnos nem jelentkezik.
A szolidaritási adóval kapcsolatban konkrét szám egyelőre nem ismert, az ígért teljes eltörlés egyelőre nem valósul meg, de jelentős könnyítésre számíthat Dunaújváros is.
A tervezet tehát tartalmaz kedvező elemeket, de önmagában nem ad választ Dunaújváros legsúlyosabb problémáira, de ezt nem is a költségvetéstől kell várni.
Mire lenne szükség?
Rendezni kell a különleges gazdasági övezetek miatt kieső bevételek kérdését, és biztosítani kell a Dunaferr után fennmaradt adókövetelések megtérülését.
Dunaújváros számára ezért továbbra is alapvető jelentőségű, hogy a korábban elvont helyi adóbevételek ügyében érdemi változás történjen, és a város a saját gazdasági teljesítményével arányos forrásokkal gazdálkodhasson.
Ki mit tud?
Mindig adódik a kérés, hogy kinek mi a szerepe a megoldásban.
A Dunaferr legalább részbeni újraindításán már dolgozik a kormányzat és az állami felszámoló. A magyar acélipar jövőjét és a dunaújvárosi Dunai Vasmű helyzetét az 1178/2026. (V. 30.) számú kormányhatározat szabályozza, amely 2026. augusztus 31-i határidővel írta elő a nemzeti acélipari stratégia és cselekvési terv elkészítését. Ennek részleteiről egyelőre nincs hír, azonban csak ez után lehet arról dönteni, hogy mi lesz a Dunaferr területének sorsa.
Új üzemek, cégek városba telepítése vagy a Dunaferr területén, vagy zöldmezős beruházásként valósulhat meg. Az önkormányzatnak mindössze 4 hektár földje van, amelyet rekultiválni is kellene. E mellett az államnak a Pálhalmai Agrospeciálon keresztül vannak jelentős földterületei a városban, csakhogy az előző kormány a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak (amelynek elnöke Lázár János) ingyenes, határozatlan idejű vagyonkezelői jogot adott mintegy 16 ezer hektárnyi állami földre, köztük a Pálhalmai Agrospeciál Kft. 4200 hektáros területére is. Úgy tudjuk, hogy ezt az ügyletet az új kormánynak sikerült megállítania, az eredeti állapot helyreállítása folyamatban van.
Hasonló képletre lenne szükség a Különleges Gazdasági Övezet esetében is – vagyis arra, hogy az előző kormányzat hibáját és igazságtalanságát az új kormányzat helyrehozza.
Kérdés, hogy van-e lehetőség arra, hogy akár ide, akár a Dunaferr területére beruházó érkezzen. Mindehhez az önkormányzat önmagában kevés: egyrészt nem rendelkezik földterülettel, másfelől nem rendelkezik azokkal a forrásokkal, amelyek a letelepülést segítenék. Emlékeztetőül: az SK Innovation iváncsai gyárához az állam 76 milliárd forintos támogatást nyújtott és – Mészáros Lőrinc cégeivel – több tízmilliárd értékben hajt végre közlekedésfejlesztési beruházásokat, amelyek jelenleg is zajlanak.
A Dunai Vasművet a kormány hozta létre, erre épült Dunaújváros. A 2000-es évek elején annak érdekében, hogy ne csak a Vasműtől függjön a város, a kormányzat az önkormányzattal közösen a város határába telepítette a Hankook gyárat. A Vasművet végül kormányzati döntés számolta fel, a Hankook adóját is egy kormányzati döntés vette el Dunaújvárostól. A mostani helyzet megoldása is a kormányzat kezében van, az önkormányzat önerejéből sem tőkével, sem jogi lehetőséggel nem rendelkezik ilyen komplex helyzet kezelésére.
Dunaújváros sikere az egész ország sikere, közös munkára van szükség, amelyben minden dunaújvárosi részt vesz. A kormányváltásnak köszönhetően a következő években erre végre van, lesz lehetőség.
DMJV Önkormányzata
(Címlap- és nyitókép: Végh Zoltán; belső oldali diagram: DMJV Önkormányzata)
