A kis „harangöntő”
Mert nem vagyok a legjobban, az ablak előtt ülök és szemlélődöm. A szemközti park most néptelen, alig pár embert látni, ők is, mint én, eléggé tétlenek. Sehol egy futó vagy egy biciklis.
Koros asszony arcát füröszti a napsugárban. A mellette ülő férfi hallgatag, könyvébe temetkezik. Persze, ez egy átlagos hétköznap, délidő közeledik, akinek dolga van, nem itt tölti az idejét.
Harsány kiáltás töri meg a csendet. Kisfiú vágtat a hinta felé. Fölpattan rá, lökdösni próbálja magát, szülője megszánja, nagyot taszít rajta. A fiúcska egy idő után megunja. Letelepszik a nagy fa alá, oda, ahová a köveket hordták előző nap az önkéntes parkrendező kisiskolások. Nézegeti a testesebb darabokat – egy terv fogalmazódhat meg a fejében –, aztán megfontoltan válogat. És akkurátusan rendezkedni kezd.
Vár készül itt? Tán az lesz, de még csak egy védfal kerekedik ki. Aztán apróbb kövekből valami feljáróféle. És igen, tényleg végvár lesz, negyedóra múltán már az őrtoronynál tart. Kicsit csálé, de megteszi. Tartja magát, nem omlik össze az építmény. Most igazán boldog a kissrác. Sikerült valami; komoly mérnöki munka egy ilyen pöttömnek! Munkája végeztével elégedetten szemléli a művet.
Olvasmányélményemet idézi a jelenet. Az íróasztalom fölött évekig egy írás lapja függött, szép, metszett betűkkel hirdette a cím: Hogyan kell harangot önteni. Hátramegyek, keresni kezdem a költözés utáni rendetlenségben valahol meglapuló papírt, szerencsémre előkerül. Beleolvasok. Az alkotás türelméről, az alaposságról, az elmélyültségről szól: „Harangot csak egyféleképpen lehet önteni. Csak úgy, ahogy Borisz, dehogy Borisz – Boriszka teszi az Andrej Rubljovban.” Ez az első mondat kapott meg, amikor Ancsel Éva kisesszéjét egykor szemmagasságban a könyvespolcomra szegeztem. Afféle módszertani útmutatónak szántam. Nem hiszem, hogy mindig sikerült betartanom, amire tanított… de igyekeztem. Ahogy az a kisfiú is a parkban. Tényleg, mit csinál most?
Az ablakhoz lépek ismét. Már nem látom őt. Teljesítette, amit tervbe vett, aztán apjával elment. Kár. Kaphattam volna még türelempéldát, kitartásmintát, mert az a kisfiú a korát meghazudtolva jó háromnegyed órát dolgozott a művén, azzal a végtelen odaadással, amit az írásban olvasok: „… a harangöntést nem szabad elsietni. A harangöntésnek vannak kritikus pillanatai. Akik ilyenkor kételkednek és leállnak, azokkal nem szabad vitatkozni, azokat kényszeríteni kell, hogy folytassák a munkát.”
Az a fiúcska kétely és bizonytalanság nélkül tette a dolgát. Alkotott. Fantáziával, szorgalommal. Harangöntő lesz? Nem hiszem. De már ilyen kicsiként is tud valamit: „Harangot komolyan kell önteni, hiszen nem közönséges használatra szolgál, hanem az lesz a dolga, hogy közös gyakorlatra szólítsa az embereket. ... Ha a harang megkondul, és mindenki ujjong, akkor az, aki öntötte, lehetőleg az emberek szemétől távol zokogjon, amiért nem tökéletes a hangja, mivelhogy nincs tökéletes harang.”
Nekem úgy tűnt, a kisgyerek a maga építményében a tökéleteset látta.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: széktárlat a múzeumban
2025. nov. 26.
Különleges vándorkiállítás érkezett az Intercisa Múzeumba, derül ki a DSTV összegzéséből. A Néprajzi Múzeum tárlata a rendkívül egyszerű, ámde hihetetlenül összetett és változatos tárgyak, a székek világába kalauzolja az érdeklődőket. Székfoglaló hangkép.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "A boldogság ügynöke"
2025. nov. 23.
Vajon mérhető-e az emberi boldogság? A bhutáni-magyar rendezőpáros filmje egy negyvenes éveiben járó "boldogságügynök", Amber Gurung életét követi nyomon. Újabb különleges alkotással folytatódik a KineDok sorozata kedden – a közelgő ünnepek előtt de pláne kihagyhatatlan!
MMK: irodalmi teadélután
2025. nov. 22.
Folytatódik az Írisz Versszínpad sorozata a Munkásművelődési Központ színháztermében hétfőn délután.
DSTV: József Attila nyomában
2025. nov. 22.
Formabontó irodalmi esttel várták az érdeklődőket a József Attila Könyvtárban, derül ki a DSTV összegzéséből. "Szívünkből suhanó szelek" címmel a József Attila 120 emlékév kapcsán Prieger Zsolt és Nagy Katica verses, zenés előadása emlékezett a költőre. Hangkép, verstár.
Gazdag kínálat az ICA-D zenei programjában
2025. nov. 21.
Különleges, elsősorban dunaújvárosi szerzőket és/vagy muzsikusokat felvonultató sorozatot kezdett a közelmúltban a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D). Legutóbb albumbemutató volt, legközelebb szerzői est lesz!
Violin: valóra váltak a vb-álmok Rómában
2025. nov. 19.
Büszkék lehetünk a Violin és a Szent Pantaleimon Alapfokú Művészeti Iskola táncos csapatára – a római világbajnokságon is bebizonyították, milyen eredményesek együtt, hiszen több kategóriában értek el dobogós helyezéseket! Bónuszként a magyar bajnokságon is remekeltek.
ICA-D: folytatódik az Utószó
2025. nov. 17.
Visszatérő vendéget köszönt a Kortárs Művészeti Intézet élő irodalmi antológiája szerdán: Jászberényi Sándorral beszélget Gyöngyössy Csaba.









