A kis „harangöntő”
Mert nem vagyok a legjobban, az ablak előtt ülök és szemlélődöm. A szemközti park most néptelen, alig pár embert látni, ők is, mint én, eléggé tétlenek. Sehol egy futó vagy egy biciklis.
Koros asszony arcát füröszti a napsugárban. A mellette ülő férfi hallgatag, könyvébe temetkezik. Persze, ez egy átlagos hétköznap, délidő közeledik, akinek dolga van, nem itt tölti az idejét.
Harsány kiáltás töri meg a csendet. Kisfiú vágtat a hinta felé. Fölpattan rá, lökdösni próbálja magát, szülője megszánja, nagyot taszít rajta. A fiúcska egy idő után megunja. Letelepszik a nagy fa alá, oda, ahová a köveket hordták előző nap az önkéntes parkrendező kisiskolások. Nézegeti a testesebb darabokat – egy terv fogalmazódhat meg a fejében –, aztán megfontoltan válogat. És akkurátusan rendezkedni kezd.
Vár készül itt? Tán az lesz, de még csak egy védfal kerekedik ki. Aztán apróbb kövekből valami feljáróféle. És igen, tényleg végvár lesz, negyedóra múltán már az őrtoronynál tart. Kicsit csálé, de megteszi. Tartja magát, nem omlik össze az építmény. Most igazán boldog a kissrác. Sikerült valami; komoly mérnöki munka egy ilyen pöttömnek! Munkája végeztével elégedetten szemléli a művet.
Olvasmányélményemet idézi a jelenet. Az íróasztalom fölött évekig egy írás lapja függött, szép, metszett betűkkel hirdette a cím: Hogyan kell harangot önteni. Hátramegyek, keresni kezdem a költözés utáni rendetlenségben valahol meglapuló papírt, szerencsémre előkerül. Beleolvasok. Az alkotás türelméről, az alaposságról, az elmélyültségről szól: „Harangot csak egyféleképpen lehet önteni. Csak úgy, ahogy Borisz, dehogy Borisz – Boriszka teszi az Andrej Rubljovban.” Ez az első mondat kapott meg, amikor Ancsel Éva kisesszéjét egykor szemmagasságban a könyvespolcomra szegeztem. Afféle módszertani útmutatónak szántam. Nem hiszem, hogy mindig sikerült betartanom, amire tanított… de igyekeztem. Ahogy az a kisfiú is a parkban. Tényleg, mit csinál most?
Az ablakhoz lépek ismét. Már nem látom őt. Teljesítette, amit tervbe vett, aztán apjával elment. Kár. Kaphattam volna még türelempéldát, kitartásmintát, mert az a kisfiú a korát meghazudtolva jó háromnegyed órát dolgozott a művén, azzal a végtelen odaadással, amit az írásban olvasok: „… a harangöntést nem szabad elsietni. A harangöntésnek vannak kritikus pillanatai. Akik ilyenkor kételkednek és leállnak, azokkal nem szabad vitatkozni, azokat kényszeríteni kell, hogy folytassák a munkát.”
Az a fiúcska kétely és bizonytalanság nélkül tette a dolgát. Alkotott. Fantáziával, szorgalommal. Harangöntő lesz? Nem hiszem. De már ilyen kicsiként is tud valamit: „Harangot komolyan kell önteni, hiszen nem közönséges használatra szolgál, hanem az lesz a dolga, hogy közös gyakorlatra szólítsa az embereket. ... Ha a harang megkondul, és mindenki ujjong, akkor az, aki öntötte, lehetőleg az emberek szemétől távol zokogjon, amiért nem tökéletes a hangja, mivelhogy nincs tökéletes harang.”
Nekem úgy tűnt, a kisgyerek a maga építményében a tökéleteset látta.
A rovat további hírei: Kultúra
Négy nemzetiség seregszemléje az MMK-ban
2024. nov. 29.
Érdekes eseménnyel folytatja jubileumi sorozatát a Munkásművelődési Központ: a Dunaújvárosi Nemzetiségek Napja című program keretében négy dunaújvárosi közösség képviselői lépnek színre vasárnap délután.
"Az én otthonom, az én világom" – kiállításmegnyitó
2024. nov. 26.
Új festménykiállítás nyílt a Munkásművelődési Központban. Nagyon sokan várták Tubáné Bereczki Izabella legújabb gyűjteményét – joggal, és most sem csalódtak. A művész 27 alkotása díszíti az MMK auláját, a képek közül pedig legalább 11 teljesen dunaújvárosi vonatkozású.
"Főszerepben a jazz" – koncert a zeneiskolában
2024. nov. 25.
Folytatja a jazz koncertek sorozatát a Sándor Frigyes Zeneiskola. A következő koncertre az intézmény kamaratermébe várják a műfaj rajongóit kedden délután.
Visszatér a Tindersticks Magyarországra
2024. nov. 25.
A Tindersticks tizenhárom év után visszatér Magyarországra. A kultikus brit zenekar 2025. március 2-én a Magyar Zene Házában lép fel - olvasható az intézmény honlapján.
DSTV: "A fiú" a Bartók színpadán
2024. nov. 24.
Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, Florian Zeller A fiú című drámáját mutatta be a Bartók Kamaraszínház. A DSTV összeállításában szó esik a produkció kihívásairól, a drámai karakterekről, valamint az előadás üzenetéről is. Hangkép.
Utószó Boldizsár Ildikóval a mesék csodálatos világáról
2024. nov. 23.
A városunkban született és felnőtt író, etnográfus mesekutató és -terapeuta lesz a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) és a Kálvin János iskola közös programjának következő vendége: a Városháza házasságkötő termében kalandozhatunk a mesék birodalmában kedden délután.
DSTV: őszbúcsúztató az Intercisa Múzeumban
2024. nov. 23.
Családi délutánnal ért véget a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozata az Intercisa Múzeumban, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény színes kavalkáddal várta a vendégeket – a kézműveskedés mellett pincétől a padlásig séta, de még szabadulószoba is csalogatott. Hangkép.