Friss hazait a piacról

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tapasztalatai szerint a másfél évtizeddel ezelőtti május közepi forgalomba kerüléshez képest már jóval hamarabb el tudja látni a magyar termelés a piacot friss, minőségi zöldségekkel - írja a Világgazdaság.

A NAK sajtóközleményében hozzátette azt is: a zöldségek korábbi érésében jelentős szerepe van az elmúlt évek fejlesztéseinek. A legnagyobb változás az üvegházi paradicsomtermelésben következett be, ahol immár a magyar termelők is a legmodernebb technológiákkal és fajtákkal dolgoznak. Míg tizenöt éve hazánkban még szinte kizárólag a hagyományos „kerek” paradicsomokat termelték, ma már a modern üvegházakban a fürtös fajták adják a termelés meghatározó részét, továbbá dinamikusan növekszik a kisebb és ízletesebb snack paradicsomok, a cherry-, a szilva- és koktéltípusok termelése is. Ezzel a magyar termelők innovatívan igyekeznek kiszolgálni minden fogyasztói igényt.

Az éves friss étkezési paradicsomtermelésünk mára már megközelíti a 130 ezer tonnát, melyet szinte teljes egészében magyar háztartások vásárolnak és fogyasztanak el. A magyar paradicsom friss illatával is csalogatja a vevőket. A jellemzően biológiai növényvédelemmel, vegyszermentesen termesztett friss magyar paradicsom, saláta vagy hónapos retek ízében magasan kiemelkedik a több ezer kilométerről importált, zömében íztelenebb zöldségek közül. Ezért is érdemes már most is keresni a magyar zöldségeket.

A KSH adatai szerint 2013 és 2015 közt a zöldségfélék tekintetében Magyarországon emelkedett mind a termőterület nagysága, mind a betakarított termés mennyisége: 2013-ban 75,6 ezer, 2014-ben közel 80 ezer, 2015-ben 84,5 ezer hektáron termesztettek hazánkban zöldségféléket. A statisztikai hivatal adatai szerint zöldségből 2013-ban 1,44 millió, 2014-ben 1,51 millió, 2015-ben több mint 1,6 millió tonna volt az összes betakarított termés.

Kevésbé érintette a zöldség-gyümölcs ágazatot a fagykár is idén, Ledó Ferenc a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta: a hideg elsősorban csak a csonthéjas növényekre volt veszélyes, amelyek tartósan mínusz 18 foknál is alacsonyabb hőmérsékletnek voltak kitéve.

-OPH-