Könnyen elhelyezkedhetnek a fiatalok és a képzetlenek
Tovább támogatja a kormány a következő években a 25 év alatti fiatalok, valamint a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedését a teljes foglalkoztatottság elérése érdekében.
A foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár kiemelte: a munkáltatók jelentős kedvezményeket — akár egyénenként hárommillió forintot — is igénybe vehetnek az érintettek után, ráadásul az erős keresletre is érdemi megoldást jelentenek a programok. Ezzel még tovább csökkenthető az uniós szinten is alacsony, 3,4 százalékos munkanélküliség Magyarországon.
– A következő években is hatékony eszközökkel segíti a kormány azoknak a ma még álláskeresőknek vagy inaktívaknak a munkába állását, akiket akár alacsony képzettségük miatt, akár egyéb okokból nem szívesen alkalmazna a munkáltató – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Bodó Sándor (képünkön). A Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte: 2022 végéig érhető el az a két uniós program, amely a 25 év alatti fiatalok, valamint a 25 év feletti, alacsony képzettségű, nem dolgozók és a közfoglalkoztatottak elhelyezését segíti.
– Az említett célcsoportok elhelyezkedésének elősegítéséhez a munkáltatókat teszi érdekeltté az Ifjúsági garancia program, valamint az Út a munkaerőpiacra program, mivel jelentős támogatást vehetnek igénybe, akár hárommillió forintot munkavállalóként. Ezek a vissza nem térítendő támogatások két részből állnak: egyfelől a bérköltségekhez, másfelől a képzéshez nyújtunk támogatást a cégeknek. Önmagában a képzési költségek támogatása is óriási lehetőséget jelent a vállalatoknak a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben, ezenkívül bérfizetéshez kapcsolódó támogatásokat is igényelhetnek a munkáltatók. A célcsoportokból felvettek bérének időszakos, teljes vagy részleges támogatásával a két program hozzájárul a munkáltatók termelékenységének és versenyképességének növekedéséhez is – emlékeztetett Bodó Sándor.
Fotó: Éberling András
Az államtitkár kiemelte, a képzési költségek a programnak köszönhetően nem terhelik a munkáltatót. Ehhez a vállalkozásnak jeleznie kell a járási hivatalban munkaerőigényét, illetve azt is, hogy alkalmazna a programok célcsoportjába tartozó álláskeresőt. A munkáltató kiválaszthatja a foglalkoztatni és képezni kívánt munkanélkülieket, ezt követően a járási hivatal – a munkaadó igényének megfelelően – felel a képzésükért. A munkáltatónak garantálnia kell az általa kiválasztott és kiképzett álláskereső számára az elhelyezkedést.
A bérjellegű támogatáson belül további lehetőségeket kínálnak a programok a foglalkoztatóknak, így a vállalatok az igényeikhez igazíthatják a támogatások felhasználását. Bodó Sándor ezzel kapcsolatban elmondta, a bérköltség-támogatás feltétele, hogy a munkavállalói létszám növekedjen, tehát kizárólag új alkalmazott felvételéhez vehető igénybe. Nyilvántartott álláskeresőknél a munkaadó nem csak a bruttó bérre vehet igénybe támogatást, de az utána fizetendő szociális hozzájárulási adóra is. A munkatapasztalat megszerzése céljából a teljes bérköltség legfeljebb 90 napig finanszírozható a programból, ami azt jelenti, a támogatott célcsoportok alkalmazása ez idő alatt nem kerül pénzbe a munkáltatónak. Az államtitkár ismertette: egyéb konstrukciókra is lehetőség van.
Amennyiben a vállalkozás igényeihez jobban igazodik, a támogatást igénybe veheti más formában is: legfeljebb nyolc hónapon keresztül, a bérköltség és a munkaadói járulék akár 70 százalékára. Ám ebben az esetben kötelező a támogatási időszakot követően négy hónapig továbbfoglalkoztatni a munkavállalót. Ugyanebben a konstrukcióban a 70 százalék helyett teljes egészében is igényelhető támogatás a munkaadók bérjellegű kiadásaihoz, amennyiben az adott cég alacsony iskolai végzettségű álláskeresőket, 50 év feletti álláskeresőket és a közfoglalkoztatásból kilépőket alkalmaz.
Az államtitkár emellett kiemelte: szükség esetén mindegyik program kiegészíthető a munkavállalók munkába járáshoz kapcsolódó költségeinek megtérítésével. A munkaerőhiány kezelésére, az inaktívak munkába állásának ösztönzéséhez hatalmas lehetőséget nyújt a két program, ráadásul a munkavállalóknak legalább egy évig garantálják a stabil állást, ez idő alatt pedig hosszú távra megalapozhatják a karrierjüket. A 2015 óta elérhető foglalkoztatáspolitikai programokra több száz milliárd forintot fordít az állam. A két uniós program eddig közel 270 ezer embernek segített elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Bodó Sándor az eredményekkel kapcsolatban hozzátette: a munkanélküliségi ráta a 2010-es 12 százalékról mára már 3,4 százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy egyre célzottabb programokkal, akár egyénenként kell az álláskeresőket elhelyezni a munkaerőpiacon.
A tárca adatai szerint május végéig közel 117 ezer 25 év alattinak nyújtott lehetőséget az Ifjúsági garancia program. Közülük 36 500-an valamilyen képzésben is részt tudtak venni a támogatásnak köszönhetően. Szintén jelentős eredményeket hozott az Út a munkaerőpiacra program: közel 150 ezer 25 év feletti, alacsony képzettségű, nem dolgozó vagy közfoglalkoztatott kapott lehetőséget, s közülük a munkaadó több mint 40 ezer embert tudott bevonni a megfelelő képzésbe is.
Korábban beszámoltunk róla: az Eurostat számai azt mutatják, hazánk élen jár a felsőfokú végzettségűek munkaerőpiaci lehetőségeivel kapcsolatban. A 34 évesnél fiatalabb diplomások 91,5 százalékának sikerül elhelyezkednie. Ezzel – Csehországgal holtversenyben – az ötödik legjobb eredményt tudhatjuk magunkénak a 28 tagállam közül. A diplomások aránya ráadásul 2010-hez képest 7,6 százalékkal, 34 százalékra emelkedett Magyarországon, ezzel az aránnyal hamarabb teljesítettük az Európai Uniónak 2020-ra kitűzött vállalásunkat.
(Magyar Nemzet)
A rovat további hírei: Közélet
DSTV: véradás a Garázsvásáron is
2024. jún. 24.
Különleges alkalmakat is megragad a Magyar Vöröskereszt dunaújvárosi csapata a véradások szervezéséhez, derül ki a DSTV összegzéséből. A közelmúltban az újtelepi Garázsváráson biztosítottak lehetőséget a csapolásra az önkénteseknek. Hangkép.
Egy nap alatt két veszélyhelyzet az élményfürdőben, de megoldották!
2024. jún. 23.
A vészhelyzetek híréről már beszámoltunk: két rendkívüli esemény történt az elmúlt szombaton a dunaújvárosi élményfürdőben – délután egy kamaszt kellett kimenteni, kora este egy idősebb hölgy lett rosszul. A gyors beavatkozás életet mentett mindkét esetben. A városvezetés személyesen mondott köszönetet az életmentőknek szerdán délután.
Hétfőn újra gyérítés
2024. jún. 22.
Hogy vannak, és jelen vannak, az nem kérdés. Hogy sok, vagy kevés, arról lehetne vitatkozni. Természetesen a szúnyogokról van szó. Egy biztos, a tervek szerint hétfőn sor kerül városunkban a gyérítésükre.
A választások után októberig a régi közgyűlés dolgozik és dönt
2024. jún. 21.
Kicsit furcsa, hogy az alig két hete hátunk mögött hagyott választás után úgy folytatta a munkáját közgyűlésünk most csütörtökön, mintha mi sem történt volna. Persze tudjuk, hogy az új ciklus csak októberben kezdődik, addig pedig a jelenlegi-régi képviselők munkájára van szükség.
Átvették megbízóleveleiket az újonnan megválasztott önkormányzati képviselők
2024. jún. 20.
Bár a következő önkormányzati ciklus csak októberben kezdődik, a június 9-ei önkormányzati választás hivatalos része a megbízólevelek átadásával zárult le. A már jogerőre emelkedett választási eredmény ismeretében a nemzetiségi önkormányzatok és az új képviselő testület tagjai szerdán vették át megbízólevelüket dr. Hanák Tamástól, a Helyi Választási Bizottság elnökétől.
DSTV: történelmi időutazás
2024. jún. 20.
A település történetének fontos helyszíne, ezért is tervezi az önkormányzat, hogy megmenti és rendbe teszi a kistemető környékét, derül ki a DSTV összeállításából. A gazdátlan és veszélyes sírok elbontásával, parkosítással a területen sírkertet alakítanának ki – szóróparcellával. Hangkép.
Harminc tétel a közgyűlési napirenden
2024. jún. 19.
Az önkormányzati választás utáni első ülését tartja a város közgyűlése a Városházán csütörtökön délelőtt. Természetesen még a régi testület dönt – a kiadott napirendek szerint harminc pontról.