A GVI elemzése szerint sok céget megroppantott a járvány
A koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgálta a magyarországi vállalkozások körében a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) – az érintettség mellett a kormányzati válságkezelés első hullámának hatásait is felmérték. Elemzés.
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások üzleti tevékenységét akadályozó tényezőket, valamint a vállalatok koronavírus-járvány gazdasági hatásaira adott reakcióit, válságkezelési eszközeit és az állami intézkedések alkalmazását vizsgálták.
Helyzet, értékelés
Az elemzésben szereplő adatok az akadályozó tényezők esetében a GVI előző négy féléves konjunktúrafelvételeiből, az elemzés többi fejezete során pedig a GVI legfrissebb – hasábjainkon is hírvert – féléves kutatásából származnak: áprilisban összesen 2891 hazai vállalkozást kérdeztek meg a témában. Az adatfelvétel április 1. és 30. között zajlott, a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások időszakában. Az elemzés szerint az eredményeket nagy mértékben befolyásolták a járványra és az ezzel összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, tapasztalatok.
A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, valamint a cégvezetők szubjektív helyzetértékelésére támaszkodik.
Negatív spirálban
Az elmúlt négy adatfelvétel (2018. október, 2019. április, 2019. október és 2020. április) során kivétel nélkül a munkaerő- és szakemberhiány volt a leggyakrabban megnevezett üzleti tevékenységet akadályozó tényező, ugyanakkor 2020 áprilisában a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedések következtében ezt megközelítette a kereslethiány, a válaszadók szerint pedig a következő fél évben már ez lesz az első számú üzleti tevékenységet akadályozó probléma.
A vállalkozások 87 százaléka számolt be arról, hogy a járvány gazdasági hatásai kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják a cég működését; ötödük szerint a járvány közepes hatással volt a vállalkozás tevékenységére, több mint harmaduk viszont úgy vélte, jelentősen akadályozza a működést.
A cégvezetők több mint fele szerint a járvány jelentős negatív hatása a kereslet csökkenése, illetve a cég olyan tevékenységet végez, melyet nem lehet otthoni munkavégzéssel ellátni, minden harmadik válaszadó pedig arról számolt be, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek beszállítóként dolgoznak, csökkentették a megrendelés-állományt. A megkérdezettek negyede a rendezvények betiltását és a rövidített nyitva tartást, ötöde pedig a csökkenő exportot is megnevezte negatív hatásként.
Válság, kezelés
A DO-hoz eljuttatott összegzés szerint a válaszadókat arra is megkérték, mondják meg, melyek azok a cégen belüli válságkezelési eszközök, melyeket már alkalmaztak, melyek azok, melyeket még nem alkalmaznak, de a jövőben tervezik a bevezetésüket, és melyek azok, melyeket sem most, sem a későbbiekben nem szeretnének alkalmazni. A válságkezelési stratégiák közül kiemelkedik a kiadások csökkentése, ezt követi sorrendben a likviditás javítása, az üzleti szolidaritás és a piaci pozíciók stabilizálása, javítása, átalakítása, ami egyértelműen jelzi, hogy a vállalkozások a gyors eredményeket ígérő, tűzoltó-jellegű intézkedéseket lépték meg elsőként.
Az öt leggyakoribb, már alkalmazott eszköz az egyéb, máshova nem sorolható költségek csökkentése (a cégek 46 százaléka alkalmazta), a beruházások lassítása és halasztása (29 százalék), a részmunkaidő vagy rövidített munkaidő bevezetése (22 százalék), a rövid távú finanszírozás biztonságának javítása például banki hitelek meghosszabbításával, hitelfizetési moratórium kihasználásával (23 százalék), valamint a bérek és juttatások emelésének halasztása, esetleg csökkentése (20 százalék).
Szerep, vállalás
Az áprilisi adatfelvétel idején már bevezetett, vizsgált állami intézkedések közül legnagyobb arányban (25 százalék) a hitelfizetési moratórium érintette a cégeket. A járulékfizetési kötelezettség felfüggesztése és az adófizetési kötelezettség felfüggesztése a válaszadók mintegy ötödét érintette.
Az állami szerepvállalással kapcsolatos cégvezetői reflexiók lesújtó képet mutatnak: a vállalatok alig ötöde tartotta nagyrészt elégségesnek április folyamán az állami gazdasági intézkedéseket, 35 százalék válaszolt úgy, hogy kis mértékben tartja elegendőnek ezeket, míg a relatív többség (40 százalék) egyáltalán nem tartotta elegendőnek az adatfelvételt megelőzően bevezetett eszközöket.
A cégek több mint kétharmada ítélte meg úgy, hogy az állami intézkedések kiterjesztése szükséges további ágazatokra is, valamint, hogy szükséges lenne bevezetni az – adatfelvétel idején még csak tervezett, illetve részleteiben nem ismert – állami bértámogatást, a bérek részleges állami átvállalását.
(Forrás: GVI; a képek illusztrációk)
A rovat további hírei: Közélet
A biztonságunkért dolgoznak minden nap
2025. ápr. 18.
A csütörtöki közgyűlésen átadták a Dunaújváros Közbiztonságáért díjat. Az elismerést az idei évben Dávid Béla a Közbiztonsági Bizottság egykori kuratóriumi elnöke, Ladányi Lajos rendőr törzszászlós és Bubelka Máté tűzoltó főtörzsőrmester érdemelte ki. Az elismeréseket Pintér Tamás polgármester adta át.
Mezei Zsolt: "Most az egyszer hallgassanak ránk vasmű ügyben!"
2025. ápr. 17.
Április 16-án a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. „f.a.” és a Dunarolling Dunai Vasmű Kft. „f.a.” felszámolóbiztosai a 2012. évi munka törvénykönyve csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályainak megfelelően bejelentették a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szándékukat.
Díjátadások és pénzügyi döntések a közgyűlésen
2025. ápr. 17.
Ünnepi percekkel kezdődött a közgyűlés csütörtöki ülése, ahol Pintér Tamás polgármester átadta az idei évi Dunaújváros Közbiztonságáért díjakat, majd a testület 23 napirendi pontot tárgyalt meg nyílt ülésen, hármat pedig zárt ajtók mögött.
Újra mérgezik a városi kutyákat – nyomravezetői díjat ajánl fel az önkormányzat!
2025. ápr. 17.
Sajnálatos módon ismét előkerült Dunaújvárosban, hogy ismeretlen elkövető mérget helyez el a felső Duna-parti kutyafuttató területén. A lelketlen cselekmény következtében kutyák pusztulnak el – az önkormányzat újra lépett a tettes ellen.
Különleges foglalkozáson vehettek részt a Napsugár Tagóvoda apró növendékei
2025. ápr. 16.
Nem mindennapi foglalkozássorozat kezdődött a Napsugár Tagóvodában még szeptemberben. Endrefi-Konics Julianna közreműködésével hangtálak teszik különlegessé a gyerekek mindennapjait, ezt a foglalkozást látogatta meg Barta Endre alpolgármester a napokban.
Összefogás a szebb Scharbert-szigetért
2025. ápr. 16.
Dunaújváros és Kisapostag önkormányzata közös akciót szervezett a mögöttünk hagyott hétvégén. Önkéntesek segítségével munkálkodtak azon, hogy szebb és rendezettebb legyen a Scharbert-sziget – sok potenciál rejlik a területben.
Húsvéti segítség a városlakóknak
2025. ápr. 16.
Városunkban is sokakat érint az a méltatlan helyzet, amikor az alapélelmiszerek megvásárlása fejtörést okoz. Ez országos szintű probléma, mondja Mezei Zsolt, aki a DK Fejér vármegye 4. választókerület elnökeként segített a hétfő délutáni tojás- és tésztavásáron.