Több mint 4400 faj léte van veszélyben

Kép: MTI/EPA/Jason O'Brien

"Ezen fajokba tartozik a madarak 19 százaléka, az emlősök 16 százaléka, a lepkék 17 százaléka, melyek súlyosan veszélyeztetettek, veszélyeztetettek vagy sebezhetőek" - mondta  a világ 25 intézményének 27 szakértőjéből álló nemzetközi kutatócsoportot vezető Luke Kelly, a Melbourne-i Egyetem tudósa. A Fire and biodiversity in the Anthropocene (Tűz és biodiverzitás az antropocén idején) című kutatást a Science tudományos lapban publikálták. A tüzek intenzitásának és gyakoriságának növekedésével olyan fajok váltak fenyegetetté, mint az orángután Indonéziában vagy a ligeti sertefarkú (Stipiturus mallee) Ausztráliában - olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. "Az utóbbi időben olyan ökoszisztémákban égtek tüzek Queensland, Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika trópusi erdeitől az északi-sarkvidéki tundráig, ahol ez történelmi távlatokat tekintve ritka volt, vagy egyáltalán nem volt" - mondta Kelly.

Nagyon nagy kiterjedésű és súlyos tüzeket figyeltek meg olyan területeken, amelyekre jellemzőek a visszatérő tüzek. Ez összefüggésben van a meghosszabbodott tűzszezonnal kapcsolatos megfigyelésekkel és az erdőtüzek gyakoribbá válásáról szóló becslésekkel Ausztrália, Dél-Európa és az Egyesült Államok nyugati részének erdeiben és bokros területein. Az Ausztráliát sújtó bozóttüzek 2019 augusztusa és 2020 márciusa között 12,6 millió hektárt érintettek, ami példa nélküli kiterjedés. Ugyanakkor bizonyos fajok és ökoszisztémák akkor lennének veszélyben, ha nem lennének tüzek. Az időszakos leégés például fontos része az afrikai szavannák ökoszisztémáinak, ezek hiányában ugyanis túlságosan elterjedhetnek a cserjés területek, ami miatt kiszorulhatnak a területekről a nyílt vidéket kedvelő növényevők, például a gnúk.

Kép: MTI/EPA

A szakértők a tüzek intenzitását és gyakoriságát megváltoztató és a biodiverzitásra hatással lévő emberi tényezőket három csoportra - a globális klímaváltozásra, a földhasználatra és a biotikus behatásokra - osztva azonosították. Szerintük ezek alapján a Földön élő embereknek és a kormányoknak cselekedniük kell és szembe kell nézniük a környezetben zajló különböző változásokkal. "Itt az ideje az új, merészebb környezetvédelmi intézkedéseknek" - emelte ki Kelly. Szükség van a szakértő szerint például a nagy kiterjedésű élőhelyek helyreállítására, kisebb mértékben gyúlékony zöldfelületek kialakítására és a bozóttüzek ellenőrzött, megfelelő körülmények között zajló égetésére is.

(MTI)