Az asszonybáltól a pentelei bőgőtemetésen át a tiszta hétfőig

Csetnegi László - 2021. január 16. 18:11

Az évkör egyik legizgalmasabb időszaka a farsang volt Dunapentelén (is) – összeállításunk az új esztendők mulatságokkal pettyezett heteinek egyházi és népi hagyományait gyűjti csokorba.

Vízkereszt napjával elkezdődött a farsang: az évkör nagyjából másfél hónapig tartó időszaka hagyományosan hamvazószerdával zárul, az egyházi szokások szerint a húsvétig tartó nagyböjt követi – addig azonban folyamatos volt az "ereszd el a hajamat", egymást érték a bálok, az esküvők. A népi és egyházi hagyományokról kérdeztük Kis Rebekát, az Intercisa Múzeum néprajzkutatóját, valamint Kovács István görögkatolikus parókust.

Iskola helyett bálok
 
A farsang hetei kitüntetett figyelmet érdemelnek a népi és egyházi hagyományok kutatói számára, hiszen az egyik legizgalmasabb  időszaknak számítottak az évkörben. Mint Kiss Rebeka hangsúlyozta, elsősorban a mulatságok, bálok révén kapott kiemelt szerepet a farsang elődeink életében:

– A nagy lakodalmak, lakomák ideje volt, a tápláló, nehéz ételek fogyasztásé: zsíros, húsos ételeket ették az emberek, sőt, általában a disznóvágásokat is ekkorra időzítették. A hamvazószerdával véget ér a farsang, azonban egy nappal meghosszabbították ezt az evés-ivást – a nagyon beszédes ünnepnap, a torkos csütörtök alkalmával utoljára még elfogyasztották a maradékokat, így készülve fel a húsvétig tartó nagyböjtre. Farsangkor a bálok általában "tematizáltak" voltak: előfordult, hogy kifejezetten házaspároknak, vagy asszonyok, nők számára rendeztek bált, de például Sukorón pedig kifejezetten gyerekbálokat tartottak – ezeket általában a hamvazószerdát megelőző három napra tervezték. Ilyenkor a gyermekek iskolába sem mentek!

Pentelei bőgőtemetés 

A farsangnak voltak kifejezetten helyi szokásai is, árulta el Kiss Rebeka – ilyenkor a helyi közösség sajátos, egyedi színekkel díszítette az ünnepet: 
– Dunapentelén jellegzetes hagyománya volt a torkos csütörtökön megrendezett bőgőtemetés, amelyen a helyi cigányzenészek bálján szerveztek meg. A nagybőgőt szimbolikusan eltemették, hiszen a nagyböjti időszakban nem lesz számára munka – ezzel pedig egyúttal lezárták a farsangot is. 

"... az ember ilyenkor egy kicsit más lehet"

Bár egyértelműen a világi örömök dominálták a hamvazószerdáig tartó heteket, a farsangi időszak az  egyházak számára is fontos volt; a kapcsolódó szokásokról Kovács István görögkatolikus parókus osztott meg részleteket a DSTV stábjával:
– Mi is szerveztünk korábban farsangi mulatságot az egyházközségben, amikor beöltöztünk, később pedig pontoztuk, értékeltük a kosztümöket. Ez azért is jó, mert az ember ilyenkor egy kicsit más lehet, másba helyezheti az életét, el tudja engedni magát. Erről szól a farsang: a mulatságról, a lazításról, amelyre szüksége van az embereknek. Isten szeretetét is megélheti ilyenkor a halandó: a mindenható nem kívánja tőlünk, hogy boldogtalanul, bezárkózva éljünk, ő boldognak szeretné látni az embereket. Éppen emiatt farsangkor legtöbbször házasságkötések, lakodalmak is voltak, hiszen a disznóvágások miatt tele voltak az éléskamrák. A házasságkötés pedig maga a szabadság, hiszen szabad akaratunkból kötjük össze az életünket valakivel. A görögkatolikus egyházban egyébként nem hamvazószerdával ér véget a farsang, hanem az azt megelőző hétfőn, amelyet "tiszta hétfőnek" nevezünk. Ráadásul már ennek is van egy előzménye, a böjt előtti utolsó vasárnap a "vajhagyó vasárnap" is arra utal, hogy a farsangot követő megtisztulási időszak is egy folyamat, amelynek vannak egymásra épülő elemei. 

(Fotó: Végh Zoltán)

 

A rovat további hírei: Mozaik

"Ragyogj Kéken!" és "Csilingelő Hangok" az autisták napján

"Ragyogj Kéken!" és "Csilingelő Hangok" az autisták napján

2025. ápr. 03.

Nagyszabású programok sorával készülnek az autisták világnapjára városunkban szombaton. Összeállításunk a kínálatot veszi sorra – bevallottan nógatási céllal: aki tud, ráér, akar, legyen ott!

Az év végére megnyílhat a Biodóm a Fővárosi Állatkertben

Az év végére megnyílhat a Biodóm a Fővárosi Állatkertben

2025. ápr. 03.

A tervek szerint az év végére állandó jelleggel megnyílik a Biodóm a Fővárosi Állat- és Növénykert szerves részeként - közölte az intézmény természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója szerdán.

Védd magad a természet patikájának kincseivel!

Védd magad a természet patikájának kincseivel!

2025. ápr. 02.

Folytatódik a Dunamenti Regionális Népfőiskola programja, A természet patikája című sorozatban ezúttal az ízületek, valamint a szív- és érrendszer gyógynövényeivel ismerkedhetnek az érdeklődők – csütörtökön.

Színes lesz az ÖKO-nap kínálata Újtelepen

Színes lesz az ÖKO-nap kínálata Újtelepen

2025. ápr. 02.

Műszaki és fémhulladékgyűjtés, véradás, BikeSafe – idén is változatos programmal rukkol ki a Városvédők Újtelepért Egyesület az immár hagyományos ÖKO-nap során. Mindenkit várnak szombaton – itt a tételes menetrend!

DSTV: újra megrendezik az autóvásárt

DSTV: újra megrendezik az autóvásárt

2025. ápr. 02.

Az elmúlt évek egyik kiemelkedő kezdeményezése Mezei Zsolt alpolgármesterhez köthető: újra megrendezik a dunaújvárosi autóvásárt! Az akció 2024-ben már bizonyított – most újra belevágnak: április első vasárnapján lehet mustrálni a járgányokat a vásártéren. Hangkép és meghívó!

Idén is elindult az MME Tavaszi természetles című adatgyűjtő akciója

Idén is elindult az MME Tavaszi természetles című adatgyűjtő akciója

2025. ápr. 02.

Április 1-jén kezdődött és június 30-ig tart az idei Tavaszi természetles, a velünk élő madarak, kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök lakossági megfigyelési akciója - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-vel.

Jön, jön jön: egy hónap múlva újra itt a Sugárúti Fesztivál (galériával)

Jön, jön jön: egy hónap múlva újra itt a Sugárúti Fesztivál (galériával)

2025. ápr. 01.

Ha igaz, a dunaújvárosiak világtalálkozójává is izmosodhat az esemény, napra pontosan egy hónap múlva május 1-jén rendezik a Sugárúti Fesztivált. Felhívás plakátjával és emlékidéző képtárral csinálunk kedvet – de még sokat zengetünk a kavalkádról!