Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A furfangos Mózsi és az almafa

Várkonyi Balázs - 2015. június 4. 16:22

Kedves, mesés történet. Tán igaz is lehetne. Miért ne? A szépírók szeretnek életminta után dolgozni. Különösképp érvényes ez az erdélyiekre: hús-vér hőseiket a megélt dolgaik teszik igazán hitelessé.

Mármost hogy Tánczos Csuda Mózsi valóban élő személy volt-e, nem tudom. Mesébe illő tetteivel Wass Albert könyvében találkoztam. A Tizenhárom almafa című szatirikus regény életteli, csavaros eszű főszereplője ő. A történelmi Háromszék kis falujába, Kommandóba álmodta az író, erdőkerülő tisztséggel felruházva.

Mózsi járja a gyönyörű vidéket, őrzi a Háromszéki-havasok e pontjának nyugalmát, rendre megszemléli a Lakóca hegy vadjait, „akikért” felel, s vizitál a Rozsdás-pataknál is, hogy ott is rendben találjon mindent. Az idegen számára félelmetes erdőben ő az úr. A gyüttment csak kérhet tőle, s ha nem tetszik annak ábrázata, a bolondját járatja vele, mint tette ezt a román prefektussal vagy a rátarti magyarhoni tiszttel. Humor szövi át az eseménycsokrot. És emberség.

A Mózsi és családja – s rajtuk keresztül a székelyek – életét bemutató sorskrónika egyik legmegkapóbb története az almafákról szól. A vadőr húsz fácskát ültetett a portája mellé. Hét kipusztult, de tizenhárom megmaradt. Amikor 1940-ben a második bécsi döntés eredményeként Észak-Erdély „hazatér”, a határvonalat éppen Mózsiék háza alatt, a fácskák között húzzák meg: hat almafa magyar, hét meg román felségterületre kerül. De Mózsit nem ejtették a fejére! Igazi székely góbé: fogja a határcöveket, és kicsit odébb igazítja. Nem nagyon, nem feltűnően, csak épp annyira, hogy immár eggyel több fa jusson a magyarnak…

Ez a kis svindli, az önkényes határmódosítás a humortölteten túlmutat: a megmaradás jelképe is lehet. Annak az akaratnak a kifejezése, amit József Attila a sokáig feledésre kárhoztatott Nem, nem, soha! című Trianon-versében vad-szilaj őszinteséggel mond ki. Wass szelídebben, de ugyanazzal a makacs hittel üzen a könyv záró soraiban: „Mózsi pedig, s a fiai s felesége s Filimon, a verespataki pakurár és a többiek mind, akik ott élnek a baj és nyomorúság közepette a Kommanó körül, kicsinyek és nagyok: reménykedve figyelik évről évre a kisarjadt fák növekedését s a hagylakó népek ősi türelmével várják a tavaszt, mely majd először bontja virágba őket, hogy megteremjen végre rajtuk a békesség és szeretet gyümölcse mindenki számára. S akármi is történik körülöttünk, ők tudják, hogy az a tavasz közeledőben van már. Mert Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.”

A rovat további hírei: Kultúra

DSTV: 22 éves a Cimbora Klub

DSTV: 22 éves a Cimbora Klub

2025. okt. 21.

Ünnepi eseményről tudósít a gyermekkönyvtárból a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban működő Cimbora Klub fennállásának 22. évét ünnepelte a közelmúltban – ahogy szokták, a közösség tagjai idén is "Ki mit tud?" produkciókkal és tortával köszöntötték egymást. Hangkép.

Nagy László nyomában a József Attila Könyvtárban

Nagy László nyomában a József Attila Könyvtárban

2025. okt. 20.

"Öntörvényű konok csillag" – ezzel a címmel rendeznek a Nagy László 100 emlékév keretében irodalmi estet a József Attila Könyvtárban kedden délután. 

Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Csillagokban bízva"

Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Csillagokban bízva"

2025. okt. 19.

A nápolyi asztrológusnak, Lucianának megvan a biztos módszere arra, hogy ügyfeleit hozzásegítse vágyaik teljesüléséhez. Cosodás filmmel folytatódik a Szabad Szemmel sorozata a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden.

DSTV: találkozás a gyermekkönyvtárban

DSTV: találkozás a gyermekkönyvtárban

2025. okt. 19.

A gyermekkönyvtárban is sok-sok elfoglaltságot rendeztek az Országos Könyvtári Napok színes programsora keretében, derül ki a DSTV összegzéséből Először fogadták például Schmöltz Margit írónőt, aki az alkotás műhelytitkaiba is beavatta az ifjú könyvbarátokat. Hangkép.

Tiszta forrásból – Ravasz Erzsébet elfelejtett öröksége a festészet napján

Tiszta forrásból – Ravasz Erzsébet elfelejtett öröksége a festészet napján

2025. okt. 18.

A festészet napja október 18. – az alkalomból Pásztor Bertalan 2002-ben született írását közöljük, amelynek fókuszában a kivételes tehetségű, ám jelentőségéhez mérhető elismerést sem életében, sem 1991-ben bekövetkezett halála óta nem kapott helyi alkotó, Ravasz Erzsébet életműve áll.

DSTV: így látták a filmfesztivált

DSTV: így látták a filmfesztivált

2025. okt. 16.

A programról már olvashattak, most itt a DSTV összegzése a 70. Országos Függetlenfilm Fesztivál eseményeiről. A seregszemlén 45 alkotás versengett a Kultik Moziban – a vetítéseket követő szakmai értékeléseknek a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) adott otthont a közelmúltban. Hangkép.

A Magyar Nemzeti Galériában lép közönség elé a Viadana

A Magyar Nemzeti Galériában lép közönség elé a Viadana

2025. okt. 15.

Ősbemutatóval, valamint gyermekkari közreműködéssel színesítik a fővárosi "matinékoncert" programját vasárnap délelőtt; a nagy tavaszi visszatérés után újabb komoly mérföldkő előtt áll a Viadana Kamarakórus.