A sárpentelei „Bózsi” törpeautója
111 éve ezen a napon a fővárosi Ganz gyárból kigördült az első magyar automobil. Ettől számíthatjuk a magyar autógyártás kezdetét. Az iparkrónikában Sárpentele is szerepet kapott…
Apró, de különös szerepet: egy tehetséges fiatalember sárpentelei háza az 50-es években vázlatokkal volt tele. Műhelye örök kísérletezőről árulkodott. Horváth “Bózsi” József egy magyar kisautó tervein dolgozott.
A KGST feladatmegosztása szerint hazánk személyautót nem gyárthatott. Az iparirányítás ezt úgy próbálta megkerülni, hogy 1953-ban szabványon kívüli törpeautók tervezését határozta el. Horváth József „cserkész” módjára egymaga kezdett munkába.
1955-ben a szakminisztérium három neves konstruktőrt delegált Székesfehérvárra, hogy a városi Motorjavító Vállalatnál megkezdődjék a mintapéldányok kikísérletezése. Józsefnek épp a fehérvári üzem volt a munkahelye – bevitte hát a terveit. Sikert aratott, és a következő évben a Horváth-csapat keze alól kikerült az Alba Regia. Egy másik kisautó is született, a Zappel „Csöpi” József vezetésével készült Balaton. Az 1956. május elsejei felvonuláson láthatta először a közönség a város két autóját.
Ugyanakkor vonult fel a Debrecenben készített, majd Fehérvárra került Úttörő, és a német BMW Isetta is – amelyről egy szakértő azt mondta: úgy néz ki, mintha egy hűtőszekrény és egy motor vadházasságának lenne a gyümölcse… A fehérváriak tetszését persze leginkább a két „saját” márka nyerte el. Az elfogultság érthető volt: a város büszkeségeként emlegették a vállalatot, ahonnét a kisautók kikerültek. Ez a repülőgép javító üzem utódja volt, ahol olyan kiváló szakembergárda dolgozott, hogy érdem volt oda bekerülni.
A magyar törpeautók sorsát egy 1957-es döntés pecsételte meg: az iparirányítás sokkal inkább a mopedgyártásban látott fantáziát, s annak fejlesztését határozta el. A kisautókaland így véget ért.
Az évfordulóhoz visszatérve: az 1905. május 31-én az első útjára indult jármű a legendás Csonka János tervei szerint készült postaautó volt. A kiváló konstrukció megbízhatóságáról a postások szava szól: Doxának becézték. Hatvanhat darab készült belőle, és a legtöbb még huszonöt év múlva is kiválóan teljesített.
A rovat további hírei: Kultúra
Szép évadzáróra készül a Dunaújvárosi Vegyeskar
2025. jún. 26.
Ismét az Intercisa Múzeum kiváló akusztikájú kertje biztosít helyszínt a Dunaújvárosi Vegyeskar évadzáró hangversenyének. A koncertre pénteken várják a kórusmuzsika híveit.
Újra zene szól a cukrászdában
2025. jún. 25.
Gazdag programmal, de rendhagyó időpontban, ezúttal csütörtökön várják a Zenélő Cukrászda sorozatának következő előadására az érdeklődőket a Vasmű úti bázison.
DSTV: Wesley-tárlat a Cornerben
2025. jún. 24.
Folytatódott a Wesley-Da Capo Alapfokú Művészeti Iskola bemutatóinak sora. A képzőművészeti tanszak növendékeinek munkáit a Cornerben állították ki – a megnyitót pedig szép műsorral tette emlékezetessé az intézmény közössége. Hangkép.
A velünk, bennünk élő történelemről is mesélt a múzeumok kavalkádja (galériával)
2025. jún. 23.
Két intézmény három helyszínen csalogatta a Múzeumok Éjszakája című országos programsorozat keretében a vendégeket múlt hét végén városunkban. A program gazdag és változatos volt – ráadásul aki azt hiszi, hogy ez a móka a múltról szól, nagyon nagyot téved: a közös munkálkodás, ténykedés, az alkotó energiák kibontása is nagyon fontos szerepet kapott a kínálatban.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Hamlet szindróma"
2025. jún. 22.
Minden szempontból drámai hangütésű darabbal zárja az évadot a KineDok sorozata a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden délután.
DSTV: haza pályán muzsikált a Quimby
2025. jún. 22.
Kitüntetett szerepet kapott a Quimby zenekar az Ambrózia Fesztiválon, derül ki a DSTV összegzéséből. A városunkban alakult banda két alapemberét sikerült elcsípni a "hazai pályán" rendezett múlt vasárnapi koncert előtt. Hangkép.
DSTV: a Martinász története
2025. jún. 20.
Folytatja a város köztéri szobrait bemutató sorozatot a DSTV csapata. A Szoborváros harmadik részében a Martinász-szoborhoz és a Borovszky emlékparkhoz látogattak el – Hodik Mónika történész-muzeológus kalauzolásával. Hangkép.