Rudán Joe – Én ez vagyok

Sűrű volt a nyarad: koncertek, fesztiválok itthon és határainkon túl is

Igen, egész jó kis nyarat tudhatok magam mögött, csak nálatok, itt Dunaújvárosban többször is felléptem, egyszer a Coda-val ás az Attila Fiai Társulattal a Rockmaratonon, majd augusztus 20-án a Kalapács-Rudán Akusztikkal és szintén az Attila Fiaival. Ezekkel a formációkkal és a saját akusztikus duómmal, Tóth Laci barátommal az oldalamon jártuk az országot.

Főszerepet játszol G. Nagy Ilián, Csaba királyfi című rockoperájában, melyet idén is bemutattatok, ezúttal nem is akárhol, hanem a csíksomlyói Nyeregben. Gondolom életre szóló élményben volt részed.

Fantasztikus volt, nem is tudom szavakba önteni mit éreztem akkor ott. A hazai média sajnos nem szentelt túl nagy figyelmet ennek az előadásnak, akik írtak róla, azok sem mindig pontosan: több tízezer nézőről szólt a fáma, pedig a valóságban majdnem 250 ezren gyűltek össze a Nyeregben . A hely szelleme, a rockopera története és a közönség felénk, színpadon lévők felé áradó szeretete leírhatatlan volt, soha nem fogom elfelejteni, ez az élmény és emlék életem végéig elkísér, még most is borsózik a hátam, ha a rá gondolok. A rockoperának egyébként ez az augusztus 15-i csíksomlyói előadás volt a harmadik bemutatója, tavaly játszottuk Püspökladányban, 2011-ben pedig szintén Erdélyben, ott volt a darab ősbemutatója.

Miután hazajöttél Erdélyből rögtön belecsaptál a lecsóba, olyannyira, hogy új bandát alapítottál, miket fogtok játszani?

Régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy kellene egy olyan zenekar, melynek repertoárjában egy közös pont van és az ez én hangom. Több, mint harminc éve énekelek, sok együttesben megfordultam, sok olyan nóta van, amit a közönség az én hangomon ismert és szeretett meg. Ezért életre hívtam a Rudán Joe Bandet, mellyel októberben országos turnéra is indulunk. Főleg magyar számok lesznek, játszunk a saját lemezemről, de a Pokolgéptől, a P.Mobilon át a Mobilmániáig szinte minden olyan dalt, amit magaménak érzek.

Megjelent egy album, Én ez vagyok címmel, melyen olyan dalok szerepelnek, amiket zenész barátaim és kollégáim írtak nekem, akikkel együtt dolgoztam a különböző formációkban. Tartottunk is egy monstre koncertet, ahol lényegében a sok muzsikussal azt játszottuk, amit a közönség az én hangomon ismert meg vagy az én hangomon szeret. Ezt a koncepciót szeretném kibővíteni ezzel a zenekarral. Műfajilag nem tudsz minket besorolni sehova, hiszen játszunk majd akusztikusan is és metálban is olyan nótákat, melyekben egy közös van: az én hangom. Akármerre járok az országban, mindig kéri a közönség, hogy ugyan játsszuk már el ezt vagy azt a dalt, legyen az Pokolgép, P.Mobil, Mobilmánia vagy Coda.

De ez nem jelenti azt, hogy a Rudán Joe’s Coda megszűnik létezni?

Egyáltalán nem. Nem árulok el titkot azzal, ha azt mondom a Coda és a Band majdnem ugyanazokból a zenészekből áll, csak más lesz a repertoár. A Coda is megmarad, hívható, kérhető, de úgy éreztem el kell választanom a magyar és a külföldi dalokból álló repertoárt. Apró átfedések lehetnek, ha egy Rudán Joe Band buliban kérik egy Led Zeppelint, akkor nyilván nem fogunk nemet mondani.

És mint láthattuk az akusztikus formáció is megy tovább

Igen, Tóth Lacival öt éve visszük már ezt a duót és meg kell, hogy mondjam, én nagyon szeretem. Igaz talán ez a legnehezebb is, hiszen csak ketten vagyunk, nem kenhetjük a dobosra vagy a bőgősre, ha porszem csúszik a gépezetbe. Sokat gyakorolunk és bővítjük a repertoárt, már több órányira elég anyagunk van. Ez csendesülős műfaj, de a közönség szereti, úgy látom itt Dunaújvárosban különösen, hiszen ismét nagyon sokan jöttek el a bulira, aminek nagyon örülök. Remélem, találkozunk még.