A számviteli törvény 2016. január 1-től életbe lépő új szabályait már most érdemes alaposan átnézni, hiszen a negatív eredménytartalékkal rendelkező cégek nem tudnak majd osztalékot fizetni 2016 adózott eredményéből – mondta Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, könyvvizsgáló.
A jövő év elején életbe lépő változások a kis- és középvállalkozásokat, a Magyarországon tevékenykedő cégek 90%-át mindenképpen pozitívan érintik, hiszen az értékhatár módosítások következtében csökkennek majd az adminisztrációs terheik. A nagyvállalatok számára ugyan plusz adminisztrációs kötelezettségek jelennek meg, de ezzel párhuzamosan javulni fog az átláthatóságuk is, ezáltal biztonságosabbá válhatnak a befektetők és más piaci szereplők számára.
A legfontosabb, minden céget érintő változás, hogy megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategóriája az év végi beszámolóban. Az osztalék forrása továbbra is az adott üzleti év adózott eredményével kiegészített szabad eredménytartalék lesz. Ugyanakkor 2016-tól az osztalékról meghozott döntést nem lehet, illetve nem kell majd visszakönyvelni a 2016-os beszámolóba, tehát a 2017 májusában elfogadott osztalék a döntés időpontjában, azaz 2017-ben kerül majd be a cégek könyvelésébe.
A vállalkozásoknak ezután negatív eredménytartalék esetén nem lesz lehetőségük osztalékfizetésre, csak akkor, ha a pozitív adózott eredmény összege meghaladja a negatív eredménytartalék értékét. Ezért már az előző év végén meg kell nézniük a vállalkozásoknak, hogy a belső tőkeszerkezet lehetővé teszi-e az osztalék kifizetését, az eredménytartalék sort pedig érdemes az osztalékfizetési döntést megelőzően rendezni, amennyiben arra szükség van.
Ha a cégeknek van miből ezt megtenni, pl. van tőketartalék, akkor azt még az üzleti év zárása előtt át kell vezetnie a vállalkozásoknak a negatív eredménytartalék ellentételezésére. Ehhez azonban az szükséges, hogy a tulajdonosok az eredménytartalék rendezéséről még a fordulónap előtt határozatot hozzanak. Ha ezt nem teszik meg, akkor nem áll fent az osztalékfizetés feltétele, és nem lesz lehetőség osztalékfizetésre.
Az új szabályozás másik fontos eleme a beszámolótípusokra vonatkozó értékhatárok jelentős mértékű emelése. A módosításoknak köszönhetően számos cég és vállalat kedvezőbb feltételekkel és kevesebb adminisztrációval készítheti el az éves beszámolóját. Egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételeinél például a mérlegfőösszeg értékhatára 500 millióról 1200 millióra, az árbevétel értékhatára 1000 millióról 2400 millióra nőtt. A konszolidált beszámolóra is magasabb értékhatárok vonatkoznak majd, így lesznek olyan cégcsoportok, amelyeknek a jövőben nem kell elkészíteniük a cégcsoport egészét bemutató konszolidált beszámolót.
A 2015-öt még a régi szabályok szerint kell zárni, azonban az adatokat a 2016-os üzleti évről szóló beszámolóban nyitóadatként fel kell majd tüntetni. Ahhoz, hogy a 2015. évi adatok már az új törvénynek megfelelő struktúrában is rendelkezésre álljanak, és a két időszak összehasonlíthatóságát lehetővé tegyék, legkésőbb a 2016-os beszámoló összeállításáig el kell végezni ezeknek az adatoknak az új szabályok szerinti „átforgatását”.
OPH
!["Újjáépítjük és visszaadjuk a városlakóknak az egykori zöld SZTK-t"](/sites/all/files/styles/rovat/public/images/news/bev/18405.jpg?h=82f92a78 ""Újjáépítjük és visszaadjuk a városlakóknak az egykori zöld SZTK-t"")
