Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2025. dec. 27. János
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Enter - Legendaszövők és mesélők

Kultúra
mese
Dunapentele

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2015. már. 29., 08:21

Bogarászok a számítógépen, barangolok az interneten, hol ezt, hol azt adja ki a véletlen. Most épp a még tavaly ősszel Nagyvenyimben zajlott kerületi mesemondó versenyről olvasok, s arról, hogy az akkori megmérettetésen a „Petőfis” kisdiákok különítménye remekelt.   

Tizenhat iskola sok-sok tanulója versengett, s a népes mezőnyben az újvárosi indulók kiválóan helytálltak: az elsős Gaál Marcell és a másodikos Czeilinger Viktória egyaránt harmadik lett, míg a harmadik osztályos Berkesi Fanni győztesként tért haza. Szép, mondhatni mesés siker!

Egy réges-régi mesemondótól, Fedics Mihálytól származik a gondolat: „Aki csak pár mesét is tud, csak tízet is, az akár százat is csinálhat belőle, ha van tehetsége hozzá.” A gyerekfantázia pedig, tudjuk, kimeríthetetlen. Egyébként a minap, 20-án volt a mesemondás, történetmesélés világnapja – ilyen is van már vagy két évtizede. A mozgalom Svédországból indult a „minden történetmesélő napjával”, aztán Skandinávia meghódítása után sokfelé elterjedt. Még Ausztráliában is megemlékeznek e napon a fabulák nagymestereiről, amilyen a hajdani Fedics apó is volt. Ő a szülőhelyén, Piricsén az 1860-es években sok pásztormesét hallott, aztán Bátorligeten és másutt is tudatosan gyűjtötte a történeteket, sokukhoz hozzáköltött, és 1938-ban gazdag gyűjteményt hagyott hátra.

A Petőfi iskola meseszerető gyerekeinek lehet akár közelebbi mintaképe is: Kovács Károly. Az 1896-ban született mesélő iskolázatlan volt, csak tán egy osztályt végzett. Írástudatlan maradt – de őstehetség volt, mesélni ízesen tudott. Vándorló cigány családja egy ideig Pentelén élt, ő itt gyerekeskedett. Vallásos nevelést kapott, és sok szép történetet hallott a szintén mesélőkedvű édesapjától. Jó füle volt, hamar megtanult hegedülni, és pesti bandákban játszott. A katonaságnál viszont sebesülés érte, le kellett tennie a vonót. Örömforrása eztán a mesemondás lett.

A háborút megszenvedett, deportálást is megélt férfit Rácalmásra hazavetődve szegénység fogadta. Nélkülözésben élt, az általa kitalált mesehősök tán ezért is lettek putriból indult gyerekből pompába jutott felnőtté. Álmai tették élhetővé a valóságot. Idős korában megkapta a Népművészet Mestere kitüntetést, emellé rendszeres járandóságot, s akkor már könnyebb lett az élete. Újváros ismert muzeológusa, a folklorista Dobos Ilona segítette őt nyilvánossághoz, meséi kiadásához. A kutató megállapította: Kovács Károly hiedelemtörténetei a magyar néphit legarchaikusabb rétegét képviselik.

A négy évtizede elment mesemondó sok bizarr történést is megörökített, az egyiknek ezt a címet adta: Subrik Manci esete Csányi Bélával.

„Pentelén történt. Még azok a Subrikék, azoknak ott volt a sátoruk, ahol most a híd van, Pentelén. Akkor már én voltam olyan tizenhat-tizenhét éves. Akkor már én Pesten voltam, aztán hazamentem, aztán elmentünk bolondságból arra az oláh cigányok felé. Volt egy barátom, úgy hívták, Csányi Béla. Híres prímás volt. Együtt jártunk bandába, s annak a Subriknak volt egy nagyon szép lánya, Subrik Manci... Nem is olyan cigányosan járt, hanem rendes magyar ruhába. Ez a barátom, ez a prímás megismerkedett a lánnyal, aztán rá három napra megszöktette a lányt ide, Pestre. Úgyhogy vele is volt a lány talán két hétig. Ruhát vett neki, szépen felöltöztette. Nagyon csinos nő volt. Egyszer aztán eljött az apja érte, a cigányvajda s elvitték haza a lányt. De a lány nem akart otthon maradni, mert nagyon szerette Csányi Bélát, és mindig sírt utána. Egyszer aztán az öreg vajda megharagudott rá, fogta a borotvát, levágta a lánynak az orra hegyét, meg lenyírta a haját tiszta kopaszra. Akkor már nem sírt többet Béla után a lány. Mert nem is akarta, hogy már így lássa őt a Csányi Béla…”

Fotó: internet

A rovat további hírei: Kultúra

DSTV: gálákkal koronázott a Móricz

DSTV: gálákkal koronázott a Móricz

2024. júl. 02.

Három napon át tartó sorozattal búcsúzott a jubileumi tanévtől a Móricz Zsigmond Általános Iskola a közelmúltban. A Bartók színháztermében, zsúfolt ház előtt tartott ünnepi gálákról már beszámoltunk, most itt a DSTV összegzése. Hangkép.

DSTV: kőtábla lett a hónap műtárgya

DSTV: kőtábla lett a hónap műtárgya

2024. júl. 01.

Különleges kincset mutat be az Intercisa Múzeum sorozata, derül ki a DSTV összegzéséből. A felújított múzeumkertben mutatják be Aurelius Salamas sírjának egy kőtábláját – a történelmi emlékről Buza Andrea régész-muzeológus beszélt. Hangkép.

Benépesült a római kori kőtár, egymást érték a foglalkozások a Múzeumok Éjszakáján (galériával)

Benépesült a római kori kőtár, egymást érték a foglalkozások a Múzeumok Éjszakáján (galériával)

2024. jún. 29.

Bár az időjárás kicsit ráijesztett a szervezőkre múlt szombaton délután – a kitelepülés előtt leszakadt az ég –, a folytatás már sokkal barátságosabban alakult: sok vendéget vonzott az Intercisa Múzeum immár hagyományos nyárköszöntő programja, az intézmény ezúttal is gazdag kínálattal várta a vendégeket.

DSTV: koncert a múzeumkertben

DSTV: koncert a múzeumkertben

2024. jún. 29.

Idézőjelben élesben is vizsgázott a felújított Intercisa Múzeum fedett kertje. Itt tartotta ugyanis az évadzáró koncertjét a Dunaújvárosi Vegyeskar – szép, színes repertoárral, két karnaggyal, magyarul, latinul, németül és olaszul. Hangkép.

DSTV: a másik Magyarország szomorú meséje

DSTV: a másik Magyarország szomorú meséje

2024. jún. 27.

Különleges filmélményt ígért a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) programja a napokban, derül ki a DSTV összeállításából. A vendégek a Másik Magyarország című dokumentumfilmet láthatták – majd Gyöngyössy Csaba beszélgetett Nagy Dénes rendezővel és dr. Martin Ferenc filmtörténésszel. Hangkép.

DSTV: fókuszban a papírkészítés

DSTV: fókuszban a papírkészítés

2024. jún. 26.

Több mint 60 éves, még működő papírkészítő gép is színesíti a Magyar Papírmúzeum állandó kiállításának kínálatát, derül ki a DSTV összegzéséből. A látogatók testközelből ismerkedhetnek a papírkészítés titkaival – még papírmerítő foglalkozáson is részt vehetnek. Hangkép.

DSTV: inspiráló érzések az MMK-ban

DSTV: inspiráló érzések az MMK-ban

2024. jún. 23.

Új kiállítás csalogatja az érdeklődőket a Munkásművelődési Központba, derül ki a DSTV összegzéséből. A vendégek Dorogi József képeiből láthatnak válogatást Inspirációk címmel a közelmúltban nyílt tárlaton. Hangkép.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Eltűnt, nagyon keresik Németh Zsoltot

  2. Csodás együttállás, frenetikus élmény

  3. DSTV: évet értékelt Tomanóczy Tibor

  4. Munkarendváltozás a Polgármesteri Hivatalban

  5. Szállodai kényelem a legmagasabb szinten

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: évet értékelt Tomanóczy Tibor

DSTV: évet értékelt Tomanóczy Tibor

Embedded thumbnail for DSTV: mézeskalács a múzeumban

DSTV: mézeskalács a múzeumban

Embedded thumbnail for DSTV: ilyen volt a darts 2025-ben

DSTV: ilyen volt a darts 2025-ben

Top hírek

  1. Eltűnt, nagyon keresik Németh Zsoltot

  2. Szép gesztus a szenteste előtt

  3. Csábító üzenetek, súlyos következmények

  4. Focival készültek az ünnepekre

  5. Karácsony a Krisztus Király főtemplomban

Galéria

A szeretet lángja is ég

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria) - fotó:

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria)

DKSE évzáró (2025) - fotó:

DKSE évzáró (2025)

Dunaújváros Hetilap

XIV. évfolyam 50. szám - 2025.12.19.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő