Kohászünnep
"Szent Borbálát a tűzzel kapcsolatos szakmák művelői választották oltalmazójuknak, így a kohászok is, akiknek ősidők óta a fő patrónája. Évről évre rá emlékeznek december negyedikén e mesterség tudói, és a rokon céhvilág emberei."
Oltalmazóban nem szűkölködnek a kohászok. Két ókori vértanút is tisztelnek védőszentjükként: Ágotát, akinek napja február ötödike, és Borbálát, akire ma emlékezhetünk.
Szent Ágota nevéhez az a különös legenda fűződik, hogy kínhalála után az ősi város, Catania népét az Etna kitörésekor az ő halotti kendője védte meg a pusztulástól. Borbála, az ugyancsak a Római Birodalomban élt leány legendáriuma szintúgy különös történetet őriz: az ő jeladására menekült meg sok bányász a tárnaomlástól. Az általa pártfogoltakat szolgálta rövidre szabott életében, ők pedig megmentőjükként tekintettek rá. Kereszténységét nem tagadta meg, azért apja maga fejezte le – de a gyermekgyilkos megbűnhődött: villám sújtotta halálra. Ez a motívum magyarázza, hogy Szent Borbálát a tűzzel kapcsolatos szakmák művelői választották oltalmazójuknak, így a kohászok is, akiknek ősidők óta a fő patrónája.
Évről évre rá emlékeznek december negyedikén e mesterség tudói, és a rokon céhvilág emberei: ércöntő, bányász, ágyú- és harangöntő, tűzszerész – egy testvériséghez tartozók mindannyian, így természetes, hogy Borbála kultuszát is egyként őrzik. A hagyomány Selmecbánya XVIII. századi felvirágzása óta töretlenül él. Az 1735-ben alapított selmeci kohász-bányász iskola diákjai aztán a megemlékezésbe sok játékos elemet csempésztek, amelyek egységes szokásrenddé alakultak: így lett a Borbála-napi ünnep része a tradicionális szakestély – amelynek évszázados rendje csorbítatlan, ahogy a minap rendezett újvárosi ceremónia is igazolta. A soproni, miskolci, dunaújvárosi diákhagyományok töretlenül élnek.
Az ősi szakmák tömegek számára adtak kenyeret – és tápláló erőt az ipart befogadó városoknak. Na és szakmai-szellemi bázist. Elég csak végiggondolni, mi lenne városunk a vasmű, meg a képző intézmények, a hajdani technikum és utódja, a főiskola nélkül?
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: ínycsiklandó tárlat az Intercisa Múzeumban
2024. nov. 17.
Az étkezés került az Intercisa Múzeum új időszaki kiállításának fősodrába, derül ki a DSTV összegzéséből. Az őskortól kezdve mutatják be, miként szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek eleink – milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget. Hangkép.
Dunaújvárosi lapok az Arcanum archívumában
2024. nov. 16.
Új szolgáltatással bővítette kínálatát a József Attila Könyvtár: a várostörténet iránt érdeklődők ingyenesen elérhetik az intézményben Magyarország legnagyobb periodika adatbázisát – az Arcanum Digitális Tudománytárban a dunaújvárosi lapok tartalmai is fellelhetők.
Tárlat a varázslatos természet képeiből
2024. nov. 16.
A Szent Pantaleimon Általános Iskolában nyílt rendkívül színes tárlat. A kiállítás különlegessége, hogy a művész Takácsné Csór Marianna, az intézmény logopédusa. A Varázslatos természet című kiállítást december elejéig láthatják az iskola látogatói.
DSTV: nagyregény-bemutató az Utószó sorozatában
2024. nov. 16.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése: Darvasi László befejezetlen regényfolyama, a "Neandervölgyiek" bemutatójára várta az irodalom iránt érdeklődőket a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) Utószó című sorozata. Hangkép.
Mélyenszántó dráma a Bartók bemutatóján
2024. nov. 14.
Világhírű író művét vitte színpadra a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. Hazánkban először láthatják a nézők a színpadi adaptációját Florian Zeller A fiú című novellájának, a produkciót Dicső Dániel rendezte.
Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait
2024. nov. 14.
Kihirdették a Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait.
Hiába mondtak mást, forradalom volt
2024. nov. 13.
A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.