Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 10. Elvira
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Görög-magyarok Rác-pentelén

Kultúra
Pentele
napraszóló
évforduló

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2015. jan. 30., 11:50

"Tíz esztendő híján két évszázad: eddig kell visszamennünk a múltba, ha az egyik jeles pentelei „lábnyomát” keressük."

Tíz esztendő híján két évszázad: eddig kell visszamennünk a múltba, ha az egyik jeles pentelei „lábnyomát” keressük, s ami még fontosabb, a szellemi örökségét. Janitsáry Szilárd százkilencven éve, 1925-ben született. Görög betelepülők sarja volt, azok egyike, akik a hozott örökséget őrizve lettek magyar hazafivá.
Hogy Dunapentele mitől volt „rác”, erről aligha kell egy itteninek mesélni. Tudjuk, a török hódoltság alatt elnéptelenedett a falu, és a Balkánról a szintúgy oszmánoktól szorongatott szerbek telepedtek ide. Később a magyarok visszaszivárogtak, de például a XVIII. században az itt élők jó harmada rác volt. Kettős kultúra, kettős hagyományrend jellemezte a települést.
Ezt színezte a görögök megjelenése. Nem volt ez tömeges, csupán egy család vetette meg itt a lábát. Ők viszont jelet hagytak a község gazdaságán és szellemi képén. Köztük és a rácok között rokonság volt a görög keleti vallás, de más is: igazi patriótákká lettek, legjobbjaik a szabadságharcban Kossuth katonái voltak.
Dinko Sartor, Nicolaus Sartor – e két név áll a ráckevei templom egyik, 1525-ben faragott sírlapján. Két nemes görög nyugszik ott, két bíróviselt ember – vagyis aki egykor községbírói tisztséget kapott. Az első bevándorlók között voltak ők, csakúgy, mint a Monaszterlyek vagy Pópa Gergely görög pap. Aztán jó két évszázad múltán sokan jöttek: Agorasztó, Derra, Dumtsa, Haris, Manno, Szakellarosz – görög családok. Ők, ahogy a Janitsáryak is, jelentős szerepet játszottak a magyar polgárosodás kialakulásában. Némelyikük kereskedő lett, mások a hozott vagyonukból földbirtokot szereztek, gazdálkodtak. Érdemeikért többen armálist, címeres nemeslevelet kaptak, köztük a legendák övezte Janitsáry család is.
Janitsáry Miklós 1778-ban született Castoria tartományban. Ifjú emberként érkezett magyar földre. Hamar meglelte hivatását: a hajózás egyik igen jelentős alakja lett, és gabonával is kereskedett. Érdemeiért nemesi címet kapott, s mellé adományként a Krassó vármegyei Dragomirest kincstári helység egy részét – innét a dragomiresti (dragomirestyei) előnév. Gazdaságépítőként is helytállt. Földbirtokot vett Dunapentelén, ezzel egyik fiát ide gyökereztette. Hat gyermeke közül a leányról, Theonimphiáról keveset tudni, annál többet a fiúkról. Döme ügyvéd, országgyűlési követ, 1848-as nemzetőr volt. Mihály lovaskapitány, Sándor a szabadságharc huszártisztje, később az országgyűlés tagja és korelnöke lett.
Szilárd ugyancsak tisztként harcolt a szabadságharcban. Jogász lett. Feleségül vette Sárkány Antóniát, és 1850-ben megtelepedett pentelei birtokukon. Gazdálkodott, és mindinkább szerepet vállalt a mezőváros közéletében. Virilis – vagyis vagyonjogú – képviselő-testületi taggá vált. Műveltsége és világlátása okán Rosti Pál mellett szellemi vezetőjeként tisztelte a közösség. 1872-ben a megyei törvényhatósági bizottságba választották, ekkortól nemcsak Dunapentele, hanem Fejér vármegye szellemiségére is hatással volt. Ugyanabban az évben lett az országgyűlés tagja. Minden fontos ügyben hűséggel képviselte azokat, akiknek küldötte lett – Rácalmás, Dunapentele és a többi község lakóit.

A legtöbbet persze az itteniek köszönhettek neki. Felvilágosodott emberként, bölcs politikusként a polgári átalakulás folyamatát segítette. Rostival érdekvédő és művelődési egyesületek szervezésén dolgoztak, megalapították a Casino Társaságot, a szellemi értékőrzés bázisát. Könyvtáraik az egész közösség előtt nyitva voltak. Jelentős politikusok, államférfiak, tudósok és írók – Tisza Kálmán, Eötvös József, Trefort Ágoston, Mikszáth Kálmán – jó ismerősek, barátaik voltak. Általuk is a világot igyekeztek megnyitni a pentelei polgárság előtt.
Janitsáry Szilárd, a görög-magyar nemes idegen földön hunyt el. 1893. június 28-án a stiriai hercegség – Stájerország – egyik városában, Eggenbergben érte a halál. Nem Pentelén helyezték végső nyugalomra, hiszen rokonai Pesten, a nemzeti sírkertben nyugodtak. Őt is a családi sírboltba temették, de emlékét a város ma is őrzi.

Itteni örökségét egyik leánya és annak férje vitte tovább. Janitsáry Mária férjhez ment egy jeles földbirtokos család sarjához, Szávits Miklóshoz, akinek életéről sok fontos dolgot föltárt a tanár-helytörténetíró, Jakóné Fekete Teréz.
A birtok megóvása és továbbfejlesztése Szávits érdeme volt: tejgazdaságot alapított, angol sertéstenyészetet hozott létre. A családi tradíciók ápolását is feladatának tartotta, és apósa, Janitsáry Szilárd szellemi hagyatékát is igyekezett bővíteni. Polgári olvasókört szervezett, és a XX. század elején már a község egyik szellemi vezére volt. Jó kezekbe került a Janitsáryak öröksége – azé a családé, amely mindvégig megtartotta görög keleti hitét, származástudatát, közösségi szemléletét, kulturális értékőr szerepét. És büszkén vállalt magyarságát.

A rovat további hírei: Kultúra

Világszínvonal, több felvonásban - Videóval!

Világszínvonal, több felvonásban - Videóval!

2015. feb. 01.

"Sokáig értékelik még a résztvevők a László Attila jazzest végkimenetelét, az biztos. Filézgethetnek a Művészben zajlott valóban világszínvonalú játékrészekben, felidézhetik egymás pozitívan meglepődő arckifejezését..."

Mennyi egy emberélet ára?

Mennyi egy emberélet ára?

2015. jan. 30.

A hajótörés harminckét áldozatot követelt – tehát egy emberélet „ára” nem egészen tíz havi börtön. A gyávaság megváltható-e ezzel?

Zenei ínyencség a Művész terítékén

Zenei ínyencség a Művész terítékén

2015. jan. 29.

Hangulatában, jazz-szofisztikájában is különleges hangzásra invitálja érdeklődőit a Művész Jazz Klub a január 30-án 21 órakor kezdődő estje. 

Érzelmi zsarolás a KMI-ben

Érzelmi zsarolás a KMI-ben

2015. jan. 29.

Betuker István Érzelmi zsarolás című kiállításának megnyitóját tartják pénteken este hat órától a Kortárs Művészeti Intézetben.

Dunaújváros az, ahol az otthonomat megtaláltam - interjú Lapis Erikával

Dunaújváros az, ahol az otthonomat megtaláltam - interjú Lapis Erikával

2015. jan. 27.

"A zenés színház a szívem csücske. Legyen az, kisebb vagy nagyobb súly, amit vinnem kell egy musicalen belül, mindig szárnyalok." Lapis Erika, a Bartók Kamaraszínház művésznője vallott érzésekről, színházról, élményekről, kollégákról és szóba került néhány aktualitás is. 

A „Don-kanyar üzenete” - irodalmi est a múzeumban

A „Don-kanyar üzenete” - irodalmi est a múzeumban

2015. jan. 27.

Az Intercisa Múzeum és a Vörösmarty Társaság Fejér Megyei vezetősége irodalmi estet szervez, ahová minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Lélekvésők - Csepeli István alkotásai az Intercisa Múzeumban

Lélekvésők - Csepeli István alkotásai az Intercisa Múzeumban

2015. jan. 26.

Felemelő és egyben maradandó tárlatmegnyitó elé nézhetünk majd pénteken fél ötkor az Intercisa Múzeumban.  Csepeli István, Kodály Zoltán díjas mester alkotásait szemlézhetjük a tavaly óta tartó nívós kamara kiállítási felhozatalból. 

  • További hírek

Friss hírek

  1. Aranyos kezdés a válogatón

  2. Farsangoló kavalkád az Intercisa Múzeumban (galériával)

  3. Családi farsang, diafilm és pecsételőpont csalogat a gyermekkönyvtárba

  4. DSTV: kedvenc lett az Angels

  5. Eltűnt, nagyon keresik Vörös János Istvánt

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: kedvenc lett az Angels

DSTV: kedvenc lett az Angels

Embedded thumbnail for DSTV: éles helyzetekre is felkészültek

DSTV: éles helyzetekre is felkészültek

Embedded thumbnail for DSTV: szalagot tűzött a Rudas

DSTV: szalagot tűzött a Rudas

Top hírek

  1. 90 éves a Móricz nyugalmazott tanítónője

  2. Rozi néni 90 éves lett – Isten éltesse!

  3. Közmeghallgatást tartott Dunaújváros önkormányzata

  4. Közösségépítők (2.): a "Terítéken" ízőrzője

  5. Megkezdődött a kátyúzás a város közútjain

Galéria

Farsangi forgatag (2026)

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 5. szám - 2026.02.06.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő