Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 13. Ella, Linda
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Megtört életutak – egy nemzet öncsonkolása

Kultúra
Pentele
kitelepítés
napraszóló

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2015. jan. 19., 17:33

"A marhavagonokban nők, férfiak, kisgyerekek zsúfolódtak össze, családok, amelyek házukat, vagyonukat, mindenüket elveszítették. És magyarságukat; történelmi példák igazolják, hogy kultúrájukat őrizve is igazi patriótákká lettek a hazai svábok az idők során."

1946. január 19-e: azon a napon egy vonatszerelvény elhagyta Magyarországot. Svábokat, hazai németeket vitt őshazájukba. A kollektív bűnösség bélyegét hordozták, noha „vétkük” csak annyi volt, hogy német ajkúnak születtek.
Az első transzport idejét megörökítő emléknap a mai. A hatóság emberei akkor, kora reggel megszállták a budaörsi svábok portáit. Két órát adtak az ott élőknek, hogy összevackoljanak. Azonnal bevagonírozták őket, és estére már idegen földön járt velük a vonat. A marhavagonokban nők, férfiak, kisgyerekek zsúfolódtak össze, családok, amelyek házukat, vagyonukat, mindenüket elveszítették. És magyarságukat; történelmi példák igazolják, hogy kultúrájukat őrizve is igazi patriótákká lettek a hazai svábok az idők során.

Több mint kétszázezer egykori honfitársunkra emlékezhetünk: egy szégyenteljes döntés okán 1948 júniusáig ennyi embert toloncoltak ki az országból. Máig ható tanulságot hordoz az a döntés: miközben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság nem szorgalmazta, a túlteljesítő Ideiglenes Nemzeti Kormány maga kezdeményezte a háborús bűnösség hamis vádjával a tömeges kitelepítést. A németjeink által birtokolt 250 ezer kataszteri hold földet és 45 ezer ingatlant rekvirált az állam. Egy sajátos etnokultúrát – és a nemzethez hű emberek tömegét veszítette el az ország.
Pentelén nem éltek németek, ám a közeli Mezőfalván igen. Őket is kitoloncolták, hatvan családdal lett szegényebb a település. És ha már a kitelepítésekre emlékezünk, szólnunk kell a minket is érintő gyászos akciókról: 1950-től kezdődően a „nép ellenségeit” – módosabb földműveseket, „rossz” származásúakat szakítottak el szülőhelyüktől.

A mai tudásunk szerint több mint negyven család száz-egynéhány tagja lett a „néphatalom” bosszújának áldozatává, köztük olyanok is, akiknek csak egy lovuk meg parányi földjük volt. Pálhalma állomásán marhavagonokba terelték őket, viszontagságos út után érkeztek meg száműzetésük helyére. Szarvasra, Hajdúnánásra, Kondorosra, Túrkevére és Püspökladányba kerültek – rozzant házakba, nyomorúságos otthonokba. Sokuk visszaemlékezése arról tanúskodik, hogy az embertelen körülményeken enyhített a befogadók, a kisemberek rokonszenve, segítőkészsége.
Dr. Illyés József, a község akkori tanácselnöke levéltárban őrzött irataiból tudjuk: „… 2 tisztviselőt, 8 iparost és kereskedőt, 33 földművest és 1 volt földbirtokost telepítettek ki, ingó- és ingatlan javaikat lefoglalták, állami tulajdonba vették. Az 1950-1951 telén végrehajtott kitelepítéssel a dunapenteleiek korántsem mentesültek a zaklatásoktól. 1952 tavaszáig további 20 család házingatlanát kommunizálták. … 62 lakóház került állami tulajdonba.

Ezzel befejeződött az a közel két és fél éven át tartó folyamat, amelynek során felszámolták a tehetős parasztgazdaságokat, megszüntették az önálló kisipart és kiskereskedelmet. A kiépülő diktatúra ellenségeit, elsősorban a kulákokat – az azzá nyilvánítottakat – földönfutókká, megbélyegzettekké tették, majd elűzték több évtizedes, esetleg – a családot illetően – évszázados otthonaikból. 1956 októberéig a kitelepítetteken kívül további 19 család került kuláklistára, velük szemben hol nyíltan, hol burkoltan lépett fel a helyi hatalom.”
A kitelepítések más vonatkozásban is érintették településünket. Számos olyan ember, aki egy idő után „kegyelmet” kapott, és azt hitte, hányattatása megszűnt, nem térhetett haza: Sztálinváros építésére vezényelték. Így kerültek ide például a Kacskovics-család férfi tagjai és sokan mások, hogy kényszermunkahelyen töltsenek újabb hónapokat, éveket…

A rovat további hírei: Kultúra

Ezerarcú műemlékek

Ezerarcú műemlékek

2016. aug. 06.

A Kulturális Örökség Napjait, az épített örökség ünnepét szeptember 17-18-án rendezik meg. A központi téma az „Ezerarcú műemlék – 170 éve született báró Forster Gyula, a Műemlékek Országos Bizottsága egykori elnöke”.

Olimpia: hősök és „léha emberek”

Olimpia: hősök és „léha emberek”

2016. aug. 06.

Az „előhang”, vagyis a futball-csoportmeccsek után hivatalosan is megnyílt a XXXI. nyári olimpia. A sportgépezet beindul, felveszi az üzemi hőmérsékletet. A nyitány okán pillantsunk a régmúltba.

Gyorsjárattal kórházba, temetőbe…

Gyorsjárattal kórházba, temetőbe…

2016. aug. 06.

Robbanásszerű nevetés szakítja szét a koraeste csöndjét, a házból jön, az asszony, aki az udvaron tesz-vesz, bevágtat, látja, hogy anyja könnyei potyognak, és csak nevet, nem képes abbahagyni, alig tudja kinyögni: nézd, lányom!

Nyári szünet a múzeumban is

Nyári szünet a múzeumban is

2016. aug. 03.

Elégedett az Intercisa Múzeum előző fél évével Farkas Lajos, az intézmény vezetője, aki arra számít, hogy augusztus második felében újra növekedni kezd látogatói létszámuk.

Markáns képek az első tárlaton

Markáns képek az első tárlaton

2016. aug. 02.

Erős hangulatú, markáns képekkel mutatkozott be élete első kiállításán Kurucz Zsófia az MMK-ban. A fiatal művész, egyetemi hallgató képeinek egyediségéről augusztus utolsó napjáig bárki meggyőződhet.

Ligetzáró - Játékos búcsú a programsorozattól

Ligetzáró - Játékos búcsú a programsorozattól

2016. aug. 01.

Vasárnap véget ért az idei Petőfi Művészeti Liget nyári programsorozata. Búcsúzóul nemcsak zene, hanem játék is várta az érdeklődőket a liget fái alatt. A tervek szerint a Bartók Kamaraszínház évadnyitója augusztus 27-én lesz.

Lyukas kétfilléres a villámhárítón

Lyukas kétfilléres a villámhárítón

2016. aug. 01.

Kevésen múlott, hogy ma nem tallér a fizetőeszközünk! Amikor hetven éve a szakemberek az értéktelenné lett pengőt felváltó pénzegységre tettek javaslatot, a forint és a tallér mellett is szóltak érvek: mindkettő régi fizetőeszközünk volt.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Elfogadta a közgyűlés a város idei költségvetését a csütörtöki ülésen

  2. FitCity Dunaújváros: lendületes folytatás (galériával)

  3. DSTV: ütős nap a DÖSE otthonában

  4. Mátyás Gábor, a DKSE ügyvezető elnöke vehette át a Dunaújváros Sportjáért díjat

  5. Miben tér el az autólízing és az autóhitel?

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: ütős nap a DÖSE otthonában

DSTV: ütős nap a DÖSE otthonában

Embedded thumbnail for DSTV: kátyúznak a város útjain

DSTV: kátyúznak a város útjain

Embedded thumbnail for DSTV: túl a felvételin

DSTV: túl a felvételin

Top hírek

  1. Közösségépítők (2.): a "Terítéken" ízőrzője

  2. Megkezdődött a kátyúzás a város közútjain

  3. DSTV: kedvenc lett az Angels

  4. Tart a kerítésbontás a Barsi Dénes utcában

  5. Eltűnt, nagyon keresik Vörös János Istvánt

Galéria

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Farsangi forgatag (2026)

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 5. szám - 2026.02.06.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő