Világelső magyar csillagászok
A világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatói Szabó Róbert vezetésével - olvasható az MTA honlapján.
Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál, és finomítja a Naprendszeren kívüli, vagyis exobolygókat kereső küldetéseket, amelyek egyikében Magyarország magas tudományos szinten képviselteti magát.
A Kepler-űrtávcső négy lendkerekéből kettő is elromlott, így az űreszköz nem tudta folytatni eredeti küldetését: egy adott terület minél hosszabb ideig történő megfigyelését exobolygók okozta elhalványodásokra vadászva.
A NASA új megfigyelési stratégiát dolgozott ki számára, a 600 millió dolláros űrtávcső így sokszínű programmal kezdhette "második életét", az úgynevezett K2-t 2014 nyarától. Megfigyeléseket végez a Tejútrendszer síkjától távol, ahol extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, a gravitációs mikrolencsehatás révén bolygókat, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat keres.
A rögzített képeket átszövik a Naprendszer "törmelékét" alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő, mindenütt jelenlevő kisbolygók.
Szabó Róbert és kutatócsoportjának tagjai arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. Ehhez a K2 első, kísérleti működése idején rögzített képeket használták. Ezek a megfigyelések mintegy 2000 csillag közvetlen környezetéről készültek 2014 februárjában, és kilenc nap hosszúságúak.
A csillagok csaknem felénél találtak kisbolygó-áthaladást, és egy új eljárás révén minden kis égitestet sikerült azonosítani. Ezt az eljárást a kutatók az infravörös tartományban működő Herschel-űrtávcső és Pál András, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa Légyszem nevű, teljeségbolt-kamera projektjében is sikerrel alkalmazzák.
A csoport arra a következtetésre jutott, hogy mindenképpen figyelembe kell venni a kisbolygók hatását a többi instrumentális eredetű zaj kiszűrésénél. "Ami másnak zavaró tényező, nekünk fontos asztrofizikai jel" - mondta Sárneczky Krisztián, a kisbolygókutatás szakértője.
Az egyedülálló adatsorral a kisbolygók forgási periódusának statisztikai vizsgálatát tervezik, amely a kis égitestek, így a Naprendszer születéséről és fejlődéséről szolgáltat fontos információt. További terveik között szerepel egy másik úttörő vizsgálat: a távolabbi, Neptunuszon túli kis égitestek hasonló megfigyelése.
A 2009-ben útjára indított Kepler-űrteleszkóp nemcsak az exobolygók kutatását forradalmasította - az összes megerősített Naprendszeren kívüli planéta több mint felét, ezernél is többet a Kepler jegyzi -, de a csillagok szerkezetének megértését is alapvetően változtatta meg azzal, hogy az extrém pontos fényességmérés révén kibontakozhatott a csillagszeizmológia tudományága.
Szabó Róbert kutatócsoportja a Kepler eredeti és K2-missziójában is kiemelkedő szerepet játszik. Mostani eredményük jelentőségét mutatja, hogy az eddig megjelent több mint ezer Kepler-cikk közül az övék az első, amely kisbolygókkal foglalkozik.
"A vizsgálatban szerzett tapasztalatainkat a jövő exobolygó-kereső küldetéseiben is alkalmazzuk. Ilyen lesz a NASA 2017-ben indítandó TESS, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) 2024-re tervezett PLATO küldetése, melyben hazánk a döntéshozó testületben képviselteti magát. A jövő évtől ESA teljes jogú tagjaként vehetünk részt az előkészítő munkákban" - mondta el Kiss László, az MTA levelező tagja, aki szintén részt vett a vizsgálatban.
A kutatást az Akadémia Lendület programja és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatta.
Forrás:MTI
A rovat további hírei: Mozaik
Hogyan válasszunk megbízható fogorvost?
2024. ápr. 25.
Az ideális fogorvos nemcsak egy jó szakember, hanem olyasvalaki, akiben megbízunk, aki megfelelően tájékoztat, rugalmas, emberi, és akihez összességében szívesen járunk el az éves ellenőrzésekre és az esetleges kezelésekre. De hogyan találjuk meg ezt az illetőt? (X)
Könyvet szeretnél, de nem tudod, mit válassz? Segítünk!
2024. ápr. 24.
Sokan vannak, akik imádnak olvasni – ők azok, akik folyton folyvást gyarapítják könyvgyűjteményüket. Talán nekik nincs is szükségük tanácsra azzal kapcsolatban, mi legyen a következő mű, amit a kosárba raknak. (X)
A bázislakk fontossága körömápolási rutinunkban
2024. ápr. 23.
Mikor a hibátlan körömápolásról és manikűr eléréséről van szó, sokan csak a lakk színére, illetve a fényt és védelmet adó fedőlakkra helyezik a hangsúlyt. Nem érdemes azonban figyelmen kívül hagyni rutinunkban az alaplakk fontosságát sem, hiszen káros hatással lehet körmünk egészségére és megjelenésére is. (X)
Milyen esetekben jöhetnek számításba az árnyékoló oldalfalak?
2024. ápr. 23.
A tavaszi-nyári időszakban különösen fontos, hogy védelmet biztosítsunk teraszunkon az erős napsugárzással szemben, ugyanis így a felmelegedés ellen is felvehetjük a harcot. (X)
Borongós, esős, szeszélyes áprilisi hetünk lesz
2024. ápr. 22.
A szikrázó napsülésnek egyelőre lőttek a DO időjárási szakértőjének friss prognózisa szerint – és a csúcsértékek is inkább március második felét idézik majd, mint április derekát. De legalább nem sülünk meg.
Hogyan növelhetjük az állóképességünket?
2024. ápr. 22.
A teljesítmény kérdése fontos olyankor, amikor rendszeresen sportolunk, szeretnénk látni az eredményeket, s persze egyre többet akarunk kihozni magunkból. (X)
DSTV: a gumicsere hetei
2024. ápr. 22.
Amint a hőmérséklet tartósan 7 fok fölé emelkedik, itt a gumicsere szezonja, derül ki a DSTV összeállítása. E hetekben érdemes a téli abroncsokat nyári szettekre cserélni – minden további fontos részlet kiderül Matticza Krisztián műhelyében. Hangkép.








