Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 17. Donát
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Világelső magyar csillagászok

Mozaik
csillagászat
MTA
tudomány

facebook megosztás

Brousil Csaba - 2015. jan. 27., 11:05

A világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatói Szabó Róbert vezetésével - olvasható az MTA honlapján.

Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál, és finomítja a Naprendszeren kívüli, vagyis exobolygókat kereső küldetéseket, amelyek egyikében Magyarország magas tudományos szinten képviselteti magát. 

A Kepler-űrtávcső négy lendkerekéből kettő is elromlott, így az űreszköz nem tudta folytatni eredeti küldetését: egy adott terület minél hosszabb ideig történő megfigyelését exobolygók okozta elhalványodásokra vadászva.

A NASA új megfigyelési stratégiát dolgozott ki számára, a 600 millió dolláros űrtávcső így sokszínű programmal kezdhette "második életét", az úgynevezett K2-t 2014 nyarától. Megfigyeléseket végez a Tejútrendszer síkjától távol, ahol extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, a gravitációs mikrolencsehatás révén bolygókat, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat keres.

A rögzített képeket átszövik a Naprendszer "törmelékét" alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő, mindenütt jelenlevő kisbolygók.

Szabó Róbert és kutatócsoportjának tagjai arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. Ehhez a K2 első, kísérleti működése idején rögzített képeket használták. Ezek a megfigyelések mintegy 2000 csillag közvetlen környezetéről készültek 2014 februárjában, és kilenc nap hosszúságúak.

A csillagok csaknem felénél találtak kisbolygó-áthaladást, és egy új eljárás révén minden kis égitestet sikerült azonosítani. Ezt az eljárást a kutatók az infravörös tartományban működő Herschel-űrtávcső és Pál András, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa Légyszem nevű, teljeségbolt-kamera projektjében is sikerrel alkalmazzák.

A csoport arra a következtetésre jutott, hogy mindenképpen figyelembe kell venni a kisbolygók hatását a többi instrumentális eredetű zaj kiszűrésénél. "Ami másnak zavaró tényező, nekünk fontos asztrofizikai jel" - mondta Sárneczky Krisztián, a kisbolygókutatás szakértője.

Az egyedülálló adatsorral a kisbolygók forgási periódusának statisztikai vizsgálatát tervezik, amely a kis égitestek, így a Naprendszer születéséről és fejlődéséről szolgáltat fontos információt. További terveik között szerepel egy másik úttörő vizsgálat: a távolabbi, Neptunuszon túli kis égitestek hasonló megfigyelése.

A 2009-ben útjára indított Kepler-űrteleszkóp nemcsak az exobolygók kutatását forradalmasította - az összes megerősített Naprendszeren kívüli planéta több mint felét, ezernél is többet a Kepler jegyzi -, de a csillagok szerkezetének megértését is alapvetően változtatta meg azzal, hogy az extrém pontos fényességmérés révén kibontakozhatott a csillagszeizmológia tudományága.

Szabó Róbert kutatócsoportja a Kepler eredeti és K2-missziójában is kiemelkedő szerepet játszik. Mostani eredményük jelentőségét mutatja, hogy az eddig megjelent több mint ezer Kepler-cikk közül az övék az első, amely kisbolygókkal foglalkozik.

"A vizsgálatban szerzett tapasztalatainkat a jövő exobolygó-kereső küldetéseiben is alkalmazzuk. Ilyen lesz a NASA 2017-ben indítandó TESS, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) 2024-re tervezett PLATO küldetése, melyben hazánk a döntéshozó testületben képviselteti magát. A jövő évtől ESA teljes jogú tagjaként vehetünk részt az előkészítő munkákban" - mondta el Kiss László, az MTA levelező tagja, aki szintén részt vett a vizsgálatban.

A kutatást az Akadémia Lendület programja és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatta.

Forrás:MTI

A rovat további hírei: Mozaik

Miért fontos a mezőgazdasági épületek megfelelő szigetelése?

Miért fontos a mezőgazdasági épületek megfelelő szigetelése?

2024. jún. 18.

A különféle mezőgazdasági létesítmények, például a terménytárolók és magtárak, valamint az istállók és ólak szigetelésére kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen hatással van a teljesítményre, a hatékonyságra. (X)

Idén is visszatér Dunaújvárosba a Donnert Nagycirkusz

Idén is visszatér Dunaújvárosba a Donnert Nagycirkusz

2024. jún. 18.

Látványos és szórakoztató műsort indított útjára idén is a Donnert Nagycirkusz csapata. Az országjáró előadássorozat állomása lesz Dunaújváros, csütörtöktől tíz napon keresztül jeles művészek szórakoztatják majd a közönséget. 

Milyen növényvédő szerek kaphatók manapság?

Milyen növényvédő szerek kaphatók manapság?

2024. jún. 18.

Az ember által termesztett haszonnövényeket előszeretettel támadják meg különféle rovarok, kártevők, de különféle betegségek is veszélyt jelentenek rájuk. Ezekkel szemben érdemes védekezni, máskülönben a termény egy része könnyen oda lehet. (X)

Mi mindenre jó az alumíniumredőny?

Mi mindenre jó az alumíniumredőny?

2024. jún. 17.

A redőnyök piacán az egyik legmagasabb minőséget az alumínium típusok képviselik. Nemcsak kiváló hőszigetelők, hanem a külső hangokat is tökéletesen kizárhatjuk velük. Mivel távirányítóval is működtethetők, abszolút kényelmes megoldás jelentenek bárhol, bármikor. Okosotthon esetén pedig igazi főnyeremény egy aluárnyékoló, hiszen fényre is be lehet állítani az üzemelését.

Befut az idei nyár első hőhulláma – és rögtön durva lesz!

Befut az idei nyár első hőhulláma – és rögtön durva lesz!

2024. jún. 17.

A kánikula már ma megkezdődik a DO időjárási szakértőjének friss előrejelzése szerint – de az igazi durvulás szerdától várható. 38-39 fokos csúcsokkal is számolhatunk – kinéz az év első hőségriasztása!

Erre számíthatunk a szürkehályog műtét után

Erre számíthatunk a szürkehályog műtét után

2024. jún. 17.

Mint minden műtéti beavatkozásnál, természetesen a szürkehályog műtét esetében is van pár dolog, amire érdemes felkészülni. Persze ez esetben nem kell komoly korlátozásokra gondolni. (X)

DSTV: így születik a sláger

DSTV: így születik a sláger

2024. jún. 17.

Titokzatos boszorkánykonyha mélyére pillant a DSTV összeállítása. Liszkai Lukács zenésszel a slágerek jellemzőit fedik fel, a slágergyártás hosszú és rögös útját is feltérképezve. Miből lesz sláger? Mitől lesz egy szerzemény sláger? Hangkép a válaszokkal.
 

  • További hírek

Friss hírek

  1. Hazai rajt a középszakaszban

  2. Biztos sikerekkel folytatták a szezont

  3. Várják az átképzési program jelentkezőit

  4. PÉNZ7: a DKIK szerepet vállal a témahét lebonyolításában

  5. Téli nagytakarítás a garázsban: így teremts rendet könnyedén

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: a Szöglet lett a város kedvence

DSTV: a Szöglet lett a város kedvence

Embedded thumbnail for DSTV: együtt a menstruációs szegénység ellen

DSTV: együtt a menstruációs szegénység ellen

Embedded thumbnail for DSTV: farsangoltak a Cimborák

DSTV: farsangoltak a Cimborák

Top hírek

  1. Újra jól kisütötte az ízorgia közössége! (galéria)

  2. DSTV: a Szöglet lett a város kedvence

  3. Felkészülni, vigyázz, rajt – mindenkit vár a kolbászfesztivál!

  4. Csillagos ötöst érdemelt a kolbásztöltő fesztivál kavalkádja (galériával)

  5. Várják az átképzési program jelentkezőit

Galéria

Kolbászfesztivál (2026)

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Farsangi forgatag (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 6. szám - 2026.02.13.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő