Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 05. Ágota, Ingrid
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Boró legendája, a legendák Borója

Kultúra
Dunaújváros
Pentele
Borovszky Ambrus

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2015. feb. 13., 09:02

Nem tudom, volt-e a városnak egykor olyan közszereplője, akit hozzá hasonló megbecsülés övezett. Nem tartották pedig egy könnyű embernek. Szigorú gyárvezető volt – de mindvégig igazi munkás-érdekképviselő. Úgy hívták, hogy… de ne vicceljünk, nincs Újvárosban ember, aki ne tudná.

Öreg, van pénzed? – dörrent rá kopottas ruhájú páciensére Soós doktor. Na, az éppen nincs – jobbára ez volt a válasz. A nagyhangú, érdes stílusú, de jó lelkű sebész főorvos vagyont nem gyűjtött. A rászorulókat segítette, ahogy történetünk „Öregjét” is. Adott ennivalóra, gyógyszerre, vagy éppen lódenkabátra, ha kellett. Egy pakli dohányra, nagyfröccsre nem – végtére is egészségőr volt. Az emberek csak szép emléket őriznek róla.

Mármost hogy Borovszky Ambrusról kell megemlékeznem, jó lenne ilyen rokon vonásokat találni, de nem megy. Az alakja köré szőtt legendáriumban nem lelem nyomát jótékony hajlamának, pedig biztosan nem ment el szótlanul egy nélkülöző mellet. Nagyhangúként se ismerték, a csendőrpertu se volt jellemző rá. A tegeződés nem az ő műfaja volt, megtartotta azt a bizonyos három lépést. De hogy valami párhuzamot mégis vonjak, italra ő sem invitált volna soha senkit. Nem ivott alkoholt – Miskolczi Miklós könyvéből tudom, a hajógyári öntödében a munkások tejes legényként emlegették. Nem ismerte a kocsma világát. A színházét se igen, nem volt egy „entellektüel”, igaz, a kor botcsinálta, pozőr műértelmiséghez képest benne megvolt a valódi kíváncsiság az értékteremtő munka, na és az emberség iránt. A feladat éltette. Szegényes élet az ilyen? Hát nem.
Érden született 1912-ben. Iparos apjától a tisztességes munka filozófiáját leshette el. A hat elemi után az öntőmesteri szakmát a Lipták-gyárban, majd a Ganzban tanulja. 1931-ben „beszippantja” a munkásmozgalom, szakszervezeti érdekképviselő, munkás-szószóló lesz. Végigjárja a szamárlétrát: előmunkás, öntősegéd, végül öntőmester lesz.

A jó eszű, tanulékony fiatalemberre 1948-ban felfigyel a pártvezetés. „Kiemelik”, megbízzák a Kohászati Központ vezetésével. 1950 tavaszán aztán Pentelére rendelik. Az építés irányítójaként végigküzdi az alapítás nehéz időszakát. 1953 decemberében kinevezik a Sztálin Vasmű igazgatójává. Elrendeltetett… ettől fogva az élete semmi máshoz nem kötődik, hiába kerül később miniszterhelyettesi pozícióba, visszatér, mert számára Újváros és a vasmű az életközpont. A lélegeztető gép – betegség nélkül. Időközben gazdasági-műszaki akadémiát végez, de a mesterség így is, úgy is a kisujjában van, a papír csak kötelező „flepni”. Nem ez tette naggyá. A szakmai kíváncsisága.
Vasgyáros. Illene rá ez a titulus. Nem volt ugyan a vasmű tulajdonosa, ám szinte sajátjaként szerette – de fájdalom, a név foglalt, a francia Gorges Ohnet 1882-ben megírta romantikus regényét, és A vasgyáros majdnem egy évszázadig divatmű, igazi bestseller volt. Ötször megfilmesítették, egy ízben magyar film is született belőle. Az Ohnet-könyv regényességéhez nem mérhető persze a XX. század 50-es éveinek magyar valósága. Ami a regényben a szenvedélyes szerelmi szál, az a Borovszky-féle pentelei változatban vég nélküli küzdelem. Ami a két „műben” közös, az a csodás végkifejlet: a francia lektűrben a szerelem teljesedik ki, a hazai „szocialista valóságregényben” pedig Borovszky nem kerül bitófa alá. Túlzás? Legfeljebb egy kicsit…

Amikor már látta, hogy a vasmű fejlesztési terve az 1954-es határidőre nem valósulhat meg, tudta, az ő feje lehet a tét. Ennek ellenére, amikor a politikusok a beruházás visszafogása mellett döntöttek, ő ezt elszabotálta: az állagmegóvásra hagyott pénzt újabb fejlesztésre fordította. Ha becsődöl, alighanem koncepciós per áldozata lett volna. Ő azonban győztesnek született. Akkor viszont egyre csak a félsz élt benne. Miskolczinak megvallotta: esténként várta, hogy jön az ávósok lefüggönyözött autója, a fekete Pobjeda.
Öt év alatt egy vasművet lehetetlen felépíteni – tudta ezt, de hajtotta a becsvágy. Naiv volt, ezt utólag belátta. „Akkor jól jött a Nagy Imre-politika – nyilatkozta négy évtizeddel később –, mert különben valakit fölakasztottak volna. Mivel én ott egy elsőszámú figura voltam, ez reális veszély volt. Az ember most mosolyogva mondja, de az egy borzasztó kemény dolog, hogy volt egy Rajk-per ugye, és miután ez a célkitűzése a pártnak nem valósulhatott volna meg, nyilvánvalóan kerestek volna bűnbakokat.”

Az egyik akkori ünnepségen beszélgetett Nagy Imrével – később Rákosi és Gerő Ernő hosszan faggatta, hogy miről diskuráltak. Kiverte akkor a jéghideg veríték – mondta 1985-ben –, és nem tudta, vajon éjszaka jönnek-e érte. Nem tudni, a hatalom előrelátása volt-e az oka, de nem jöttek. Hagyták dolgozni. Az ő vezetése alatt átadták a gépgyár első üzemeit, 1954-ben megindult a nyersvas- és acélgyártás, 1960-ban már működött a meleghengermű, 1965-ben a hideghengermű. Nyolc év múlva munkába állt a folyamatos acélöntő mű. A ’60-as és ’70-es években a gyáróriás kimagaslóan eredményes volt.
Borovszky Ambrus várost épített, meg acélművet – és önmagát is felépítette. Húsz éve, 1995-ben örökre itt hagyta a „művét”. Az utolsó munkás-arisztokrata volt.

A rovat további hírei: Kultúra

A magyar kultúra napja: koncerttel és díjátadóval ünnepeltek

A magyar kultúra napja: koncerttel és díjátadóval ünnepeltek

2020. jan. 23.

A magyar kultúra napját a hagyományokhoz templomi koncerttel, valamint a Dunaújváros közgyűlése által alapított "Pro Cultura Intercisae" Díj átadásával ünnepelték városunkban. Az elismerést Tóth Jánosné Végh Mária, a Munkásművelődési Központ volt igazgatója vehette át az evangélikus templomban rendezett tegnapi ünnepségen. 

Könyvtár: fekete ruhában a kultúra napján

Könyvtár: fekete ruhában a kultúra napján

2020. jan. 22.

"A kultúra értékei romokban, béreink alatta..." – a József Attila Könyvtár kollektívája is csatlakozott a magyar kultúra napjára időzített országos szakszervezeti akcióhoz. Háttér és petíció a hajtás után.

A közétkeztetés dolgozói nevében…

A közétkeztetés dolgozói nevében…

2020. jan. 21.

Vastag-e a sör “gallérja”, mennyi hús van a főzelék mellett, tiszta-e a kanál, kés, elég erős-e a fekete kávé; elég gyors-e a kiszolgálás az üzemi étkezdékben, – az emberek ezen keresztül mérik le a közétkez­tetés és a vendéglátóipar dolgozói­nak munkáját. Nincs új a nap alatt: a Sztálinváros című lap 1955-ös cikke a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blogon.

A magyar kultúra napja – ünnepi koncerttel, díjátadóval

A magyar kultúra napja – ünnepi koncerttel, díjátadóval

2020. jan. 20.

Folytatják a szép hagyományt, ünnepi koncertre várják a vendégeket a magyar kultúra napján az evangélikus templomban – a szerdán 18 órakor kezdődő eseményen a Szent Efrém Férfikarnak tapsolhat a közönség, és persze átadják a "Pro Cultura Intercisae" Díjat is.

Dr. Senki újra támad: Út a múltba - 2001

Dr. Senki újra támad: Út a múltba - 2001

2020. jan. 20.

A párosan épített panelháztömbök unatkozva támaszkodnak egymásnak, mint akik már semmi újat nem tudnak mondani a másiknak. A nyári délután napsütésében még szürkébbnek látszik hosszú, vaskos testük: olyanok, mint két őr a vártán...

Versenyfelhívás: mi legyen a Dunaújvárosiak Dala?

Versenyfelhívás: mi legyen a Dunaújvárosiak Dala?

2020. jan. 20.

Közös versenyfelhívással jelentkezett Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester, valamint Futó Gábor zenész – a városlakóktól várják a Dunaújvárosiak Dalát! 

DunaújvárosMesélPontHu: A 15 éves város

DunaújvárosMesélPontHu: A 15 éves város

2020. jan. 17.

Várostörténeti kalandozás htomi blogján - a poszt az Igaz Szó című lap 1965-ös írását eleveníti fel. Nagyra törő tervek és persze pártállami frázisok - ezzel együtt is kötelező! Dunaújváros mesél!

  • További hírek

Friss hírek

  1. "Dunaújváros fái a négy évszakban": finálé a fotópályázat téli fordulóján

  2. DSTV: birkózó emlékverseny

  3. Baleset és teljes útzár Dunaújvárosnál (frissítve)

  4. A vészhelyzetek gyors elhárítására képezték az óvodai és bölcsődei dolgozókat

  5. A címvédő érkezik

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: birkózó emlékverseny

DSTV: birkózó emlékverseny

Embedded thumbnail for DSTV: római kori emlék lett a hónap műtárgya

DSTV: római kori emlék lett a hónap műtárgya

Embedded thumbnail for DSTV: nyílt nap és bemutatók

DSTV: nyílt nap és bemutatók

Top hírek

  1. 30 napra letartóztatták Mezei Zsoltot (frissítve)

  2. Baleset és teljes útzár Dunaújvárosnál (frissítve)

  3. Újra élnek a bajnoki remények

  4. Birkózással emlékeztek a sportág szerelmesére (galériával)

  5. Közösségépítők (1.): a varázsos Madártanya

Galéria

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Jeges örömök (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 4. szám - 2026.01.30.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő