A rejtély őrzői
"Március 8-át tehát – azt a napot, amelyen New Yorkban a textiles munkásnők a béregyenlőséget követelve sztrájkba léptek – a nőknek szenteli egy bő évszázada a világ." "Mára az évtizedekig átideologizált „harcos” napból ünneplős alkalom lett."
Köszöntsön csak, már beletörődtem – mondta a postásnak Juliska néni. Amúgy ki nem állhatta a nőnapot, csinált ünnepnek nevezte, nem vagyok én „nemzetközi nő” – mondogatta. A postás viszont nem hagyta volna ki a borravalós alkalmat. Köszöntötte hát az idős asszonyt. Együtt öregedtek meg, az évenkénti rituálé ismétlődött, mint ahogy a munkahelyeken is, csak ott a szakszervezeti bizalmi osztogatta a vörös szegfűt.
Nemzetközi nőnap – ez volt a hivatalos neve. Tán ha egyszerűen csak nőnapnak titulálják, nem is ódzkodtak volna tőle annyian; így viszont a kor szólamtárát juttatta sokak eszébe, hisz’ akkoriban a békeharctól május elsejéig annyi minden volt „nemzetközi”. De mit tegyünk, ha a nőnapot a balos nemzetköziség-eszme hívta életre. 1910-ben a II. Internacionálé döntött a megtartásáról. Nem a nők ünneplését célozták, hanem az egyenlőség demonstrálását.
Március 8-át tehát – azt a napot, amelyen New Yorkban a textiles munkásnők a béregyenlőséget követelve sztrájkba léptek – a nőknek szenteli egy bő évszázada a világ. Sokáig nem az ünneplésen, annál inkább a harcon volt a hangsúly: a választójog követelésén például. Szinte hihetetlen, hogy míg Wyoming, az USA negyvennegyedik állama a világon elsőként már 1869-ben szavazati jogot adott a nőknek, az olaszok vagy a franciák csak nyolc évtized múltán teremtettek azonos feltételeket, Ausztrália vagy Svájc pedig úgy száz esztendőt késett.
Béregyenlőség-fronton jó évszázada tart a harc. Példa házunk tájáról: 1945 nyarán a hosszú nevű testület, Fejér Vármegyei Mezőgazdasági Munkabér-megállapító Bizottság megszabta az aratómunkások bérét. A nők rögtön tiltakoztak, milyen dolog az, hogy az első osztályú férfimunkásnak 120 pengő a napszámbére, míg a nőké csak 110! És egyáltalán, mi az, hogy első osztályú? Pedig csupán életkort jelölt az „első”: a felnőtt munkás megkülönböztetését. Egy érett nő harminc pengőt rávert a 16 éves aratófiúra. Később, a városépítésnél is örök kérdés volt, hogy miért ér „kevesebbet” a malteroslány a férfi társánál. Bár a küzdelem nem a teljes győzelemmel ért véget, már az is siker volt, hogy bérek közti különbségek csökkentek.
Mára az évtizedekig átideologizált „harcos” napból ünneplős alkalom lett. Az asszonyi érték tiszteletének napja. És az úttörők előtti tisztelgésé: a tanító bácsik után az első regisztrált pentelei tanítónőre, Schinzl Irmára való emlékezésé például… és az őt követő pedagógus, orvos, mérnök asszonyokra, művészekre, közéleti szereplőkre, sportolókra. Az ám, sport: ki tett annyit a város jó híréért, mint a vízilabdás, úszó, kézis lányaink?
A többség persze nincs rivaldafényben: „csak” dolgozik, háztartást vezet, gyereket nevel, ha kell, betegágy mellett teszi a dolgát – él, szeret, és szeretik. Habár egyenjogú, a különállását őrzi. Igaza van-e vajon a hajdani színésznő-hírességnek, Grace Kellynek, aki szerint az egyenjogúsítás elvette a nőktől a rejtélyességet? Ne legyen igaza. Hölgyek, őrizzék az örök rejtélyességet.
Isten éltessen minden leányt, asszonyt!
A rovat további hírei: Kultúra
Szélfestmények Dunaújvárosból – Velencéig
2025. aug. 06.
Különösebb csinnadratta nélkül, de annál fontosabb műtárgyakra hívja föl az intézmény mellett sétálók figyelmét a Kortárs Művészeti Intézet "kirakatkiállítása": Koronczi Endre két képét láthatják – az alkotások mintegy előhírnökei a Velencei Biennálé seregszemléjén szereplő műegyüttesnek.
Mesevarázs a Bartók színjátszótáborában
2025. aug. 05.
Feszített tempó és nagy-nagy lelkesedés, kreatív energiák és sok-sok ötlet – ugyan csak egy turnusban rendezték, de annál nagyobb sikert aratott a résztvevők körében a Bartók Kamaraszínház nyári színjátszótábora. És a végén, naná, a vastapsot érdemlő bemutató sem maradt el!
DSTV: papírszínház a gyerekkönyvtárban
2025. aug. 04.
Színes kínálattal, többek között papírszínházi bemutatóval csalogatott a József Attila Könyvár, derül ki a DSTV összegzéséből. A gyerekkönyvtárban hangos kacajok és kíváncsi szemek követték a diavetítéssel egybekötött produkciót. Hangkép.
Hirosima élő öröksége – ősbemutató az élet diadalának néma, makacs, büszke tanúiról
2025. aug. 02.
Különleges koncert, különleges szerzemény: a városunkból elszármazott kortárs zeneszerző, Nagy Ákos Hibaku Jumoku – The Trees of Hiroshima (Hirosima fái) című darabját a tokiói Liszt Intézetben mutatják be augusztus derekán, az atomtámadás 80. évfordulójának emléke előtt tisztelgő hangversenyen.
DSTV: sikeres volt a táborok sora
2025. aug. 02.
Öt héten át szervezett tematikus táborokat a vakációzó diákoknak az MMK csapata, derül ki a DSTV összegzéséből. A számvetés során kiderül, a táborlakók körében vonzó volt a kínálat, amely az intézmény árnyas ligetében várta őket. Hangkép.
Irány Intercisa! – interaktív időutazással
2025. júl. 31.
A Múzeumok éjszakája országos programja keretében debütált, a sikeres start után a közelmúltban újra megrendezték a római kőtárban az időutazásnak is beillő római kori interaktív játékot. Ezúttal természetesen Intercisa, és vele Pannónia provincia római kori világa volt a célállomás.
DSTV: Mazsola Percek a gyermekkönyvtárban
2025. júl. 31.
A legkisebbeknek is szervez programot a József Attila Könyvtár, derül ki a DSTV beszámolójából. Az olvasás örömét alapozhatják meg a mondókák, játékok, ringatók – a Mazsola Percek kínálata éppen ezekből áll, nem véletlen, hogy ismét sokan látogattak el a foglalkozásra. Hangkép.