Húsvéthétfő: a nagyböjt utáni első vígság napja

Szerencsés jó reggelt kívánok e házba,
Én is mint egy holló gyüttem a munkába.
Láttam és tanáltam egy szép virágszálra,
Engedelmet kérek a meglocsolásra.

Ezen a régies nevén „vízbevető hétfőként” jelölt napon a locsolkodásnak kettős szerepe volt. Eredetileg kultikus-erotikus célzatot is kifejezett, hiszen az asszonyi termékenység előidézésére utalt. Másfelől a tavaszi megtisztulást szimbolizálta, a víz megújulást hozó erejébe vetett hitre mutatott.

A locsolóknak viszonzásul adott hímes tojás szintúgy jelképes értékű, ez is élet- és termékenység-szimbólum. A pirosra festett tojásnak külön mondandója is van: ez a szín Krisztus vérének – s így áttételesen az újjászületésnek – az üzenetét hordozza. Egy régi legenda úgy beszéli el, hogy amikor Krisztus a keresztfán szenvedett, egy asszony letérdepelt elé, hogy imádkozzon. Tojással teli kosarát maga mellé tette. Krisztus vére aztán rácsöppent a tojásokra, s valamennyi bíborvörössé változott. A legendamese szerint ennek emlékére szokás a húsvéti tojást pirosra festeni.

Amúgy ne feledjük: a tojás is, a piros szín is szerelemjelkép is egyben.