Szent György napján - legelőre!
A tavasz a lábasjószág legelőre terelésének napjával ma beköszöntött. Persze, tudom, már benne jártunk eddig is, hiszen mind a meteorológiai-, mind a naptári tavasz kezdetén túl volnánk; de az ókoriak óta a mai jeles napot is tavaszkezdőnek tarthatjuk.
A kora középkori háborúkban – ahogy legendáink szépséges könyvében, a Képes Krónikában is olvashatunk erről – előfordult, hogy a hadviselő felek Szent Márton napjától Szent György napjáig fegyverszünetet kötöttek. Vagyis a zord hónapokra otthonaikba húzódtak vissza a harcosok, hogy aztán a jó idő jöttével újult erővel essenek egymásnak.
A tavasz a lábasjószág legelőre terelésének napjával ma beköszöntött. Persze, tudom, már benne jártunk eddig is, hiszen mind a meteorológiai-, mind a naptári tavasz kezdetén túl volnánk; de az ókoriak óta a mai jeles napot is tavaszkezdőnek tarthatjuk. A római népség ekkor szalmatűz füstjével űzte el magától és állataitól a rontást. A nyájat tűzön hajtották át, hogy a boszorkánysereg erejétől megóvják. A férfiak maguk is „tüzet ugrottak”, pásztoráldozatot mutattak be, és hajnali harmatban mosakodtak.
A rontáselhárítás sokféle fortélya nálunk is szokásban volt: a kapuba vetett láncon át való marhahajtás éppúgy, mint a füstölés vagy a rügyező vesszővel csapdosás – abbéli hit szerint, hogy úgy zsendül a jószág, ahogy a zöld ágon a levél. Az istállót védő rítus, a hamuszórás is megszokott volt, hogy megakadályozzák a marharontó erők legnagyobb dúlását. A régiek szerint a boszorkányok e napon próbálják elvenni a „tejhasznot”. Úgy tartották, a legjobb védekezés a tehén szavára szúrt fokhagyma, de végszükségben az istállóajtóba állított söprű vagy az ajtófélfára aggatott gatyamadzag is megteszi…
Hogy a hajdani penteleiek milyen György-napi praktikákkal éltek, nincs részletes följegyzés – de az biztos, hogy mint mindenütt, itt is hagyományosan e napon vitték a legelőre a gulyát. Az 1869-es lajstrom szerint 468 magyar- és 49 svájci fajta szarvasmarhát tartottak a faluban, 1935-ben már 1157 volt a számuk, az 50-es években pedig még több. Aztán az egykori agrárközség iparváros lett.
Az egyház nem véletlenül tette az ősidőktől gonoszűzőnek számító napra a híres sárkányölő névünnepét: a György-legenda a keresztények abbéli meggyőződést fejezi ki, hogy a hit semlegesíti a rontó szándékot. A Krisztus után 270 körüli időben Kis-Ázsiában született és Palesztinában mártírhalált halt vitéz katona emlékét Európa-szerte ápolják. Sárkányölő Szent György számos város patrónusa, 1222-től hivatalosan is Anglia védőszentje.
A rovat további hírei: Kultúra
Gryllus Vilmos lesz a Cimbora Klub vendége
2025. jan. 28.
Izgalmas programokkal készülnek a látogatóknak már az esztendő első időszakában is a gyermekkönyvtár munkatársai. A Cimbora Klub jeles és népszerű vendéget fogad csütörtökön, nemcsak a gyerekek örömére!
DSTV: a zeneiskola jövője
2025. jan. 28.
Van, amit nem lehet elég korán kezdeni – a muzsika terén főleg, derül ki a DSTV összegzéséből. Például a toborzásról beszélni, még akkor is, ha az intézmény esetében ez még a jövő zenéje, csak hónapok múlva esedékes – de ilyen korán is volt miről szót ejteni. Hangkép.
ICA-D: "Karolina kertje" az Utószó sorozatában
2025. jan. 27.
Kötetbemutatóval folytatódik az Utószó című élő irodalmi antológia sorozata: az érdeklődők Wirth Imre legújabb kötetével, a Karolina kertje című regénnyel ismerkedhetnek.
Február első hétvégéjén kezdődik a Pastorale-sorozat a Pesti Vigadóban
2025. jan. 27.
Február első hétvégéjén kezdődik az idei Pastorale-sorozat a Pesti Vigadóban.
DSTV: kiállítás a könyvtárban
2025. jan. 26.
Műhelyfoglalkozással egybekötött megnyitóra várták a vendégeket a József Attila Könyvtárban, derül ki a DSTV összegzéséből. A materiális határ átlépése címmel Kiss Viktor műveiből láthattak válogatást az érdeklődők. Hangkép.
ICA-D: képregényben a Pink Floyd története
2025. jan. 25.
Keletkezéstörténet és műhelytitkok, izgalmas összefüggések és egy kolosszális banda fantasztikus története: érdekes társművészeti program helyszíne volt a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D), ahol a Comicsmania kiadó új képregénye, A Pink Floyd élmény című kötet bemutatójára várták a vendégeket.
Oscar-díj - Az Emilia Pérez kapta a legtöbb, 13 jelölést, idén megint van magyar jelölt
2025. jan. 24.
Jacques Audiard Emilia Pérez című, spanyol nyelvű musicalje kapta a legtöbb, 13 jelölést csütörtökön Los Angelesben az amerikai filmakadémia díjaira. Idén ismét van magyar jelölt: A brutalista című film vágója, Jancsó Dávid is esélyes az Oscarra.