Kálnay Adél: mesék a múltból

"Egy régi képről

Ki ő?
Ha mindig válaszolni tudnánk . . .
Homályos, fakó, mint a régi kép -
A régi kép a régi keretben -
A régi kép a régi keretben a régi szobában -
A régi kép a régi keretben a régi szobában a régi városban -
Minden halott!
Minden halott a régi városban a régi szobában -
S ott a kép a keretben a falon.
Emlék csupán.
"Még nem is éltem" emlék.
Még nem is éltem, mikor a régi kép a régi keretben . . .
Ki hát ő?
A régi képen?
Nagyanyám nagyanyja a régi kép -
Nagyanyám nagyanyjának a nagyanyja -
Vagy éppen,
Éppen én?"

Így hangzik a mottója városunk József Attila-díjas írója, Kálnay Adél új kötetének, mely Régi képek címmel jelenik meg a 86. Ünnepi Könyvhét és 14. Gyermekkönyvnapok alkalmával. A Tiszatáj kiadó gondozásában megjelenő alkotás minden története egy-egy 1918 és 1958 között, a Felvidéken készült fényképhez kapcsolódik.

A kötet bemutatójára június 4-én, Szegeden kerül sor, melyet az írónő az alábbi sorokkal ajánl olvasóinak.
"Gyerekkoromban izgalommal töltött el, ha megálltam egy-egy régi kép előtt. Amikor beteg voltam, hosszú lábadozásom alatt, mindig kértem, s kezembe kaptam a nehéz albumot. Súlyát még mindig érzem a hasamon, ugyanis arra állítottam, fedelét felhúzott lábaimhoz támasztottam, s így néztem fekve, ide-oda lapozgatva a családi fotókat, az ismerős, de inkább ismeretlen embereket, nőket, férfiakat, gyerekeket. Minden apró részletet meg kellett néznem rajtuk, ismerős vonásokat kerestem az arcukon, csodálkoztam a ruháikon, találgattam, milyen emberek lehettek, s töprengtem az életükön. Szerettem volna, ha valami csodás erő berántana a képekbe, s elém tárulna világuk, régen élt rokonaim világa. Egyszer én is régi kép leszek, gondoltam néha, s megborzongtam ettől a gondolattól."