Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 17. Gertrúd, Patrik
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A furfangos Mózsi és az almafa

Kultúra
Trianon
emlékezés
Erdély
évforduló

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2015. jún. 04., 16:22

Kedves, mesés történet. Tán igaz is lehetne. Miért ne? A szépírók szeretnek életminta után dolgozni. Különösképp érvényes ez az erdélyiekre: hús-vér hőseiket a megélt dolgaik teszik igazán hitelessé.

Mármost hogy Tánczos Csuda Mózsi valóban élő személy volt-e, nem tudom. Mesébe illő tetteivel Wass Albert könyvében találkoztam. A Tizenhárom almafa című szatirikus regény életteli, csavaros eszű főszereplője ő. A történelmi Háromszék kis falujába, Kommandóba álmodta az író, erdőkerülő tisztséggel felruházva.

Mózsi járja a gyönyörű vidéket, őrzi a Háromszéki-havasok e pontjának nyugalmát, rendre megszemléli a Lakóca hegy vadjait, „akikért” felel, s vizitál a Rozsdás-pataknál is, hogy ott is rendben találjon mindent. Az idegen számára félelmetes erdőben ő az úr. A gyüttment csak kérhet tőle, s ha nem tetszik annak ábrázata, a bolondját járatja vele, mint tette ezt a román prefektussal vagy a rátarti magyarhoni tiszttel. Humor szövi át az eseménycsokrot. És emberség.

A Mózsi és családja – s rajtuk keresztül a székelyek – életét bemutató sorskrónika egyik legmegkapóbb története az almafákról szól. A vadőr húsz fácskát ültetett a portája mellé. Hét kipusztult, de tizenhárom megmaradt. Amikor 1940-ben a második bécsi döntés eredményeként Észak-Erdély „hazatér”, a határvonalat éppen Mózsiék háza alatt, a fácskák között húzzák meg: hat almafa magyar, hét meg román felségterületre kerül. De Mózsit nem ejtették a fejére! Igazi székely góbé: fogja a határcöveket, és kicsit odébb igazítja. Nem nagyon, nem feltűnően, csak épp annyira, hogy immár eggyel több fa jusson a magyarnak…

Ez a kis svindli, az önkényes határmódosítás a humortölteten túlmutat: a megmaradás jelképe is lehet. Annak az akaratnak a kifejezése, amit József Attila a sokáig feledésre kárhoztatott Nem, nem, soha! című Trianon-versében vad-szilaj őszinteséggel mond ki. Wass szelídebben, de ugyanazzal a makacs hittel üzen a könyv záró soraiban: „Mózsi pedig, s a fiai s felesége s Filimon, a verespataki pakurár és a többiek mind, akik ott élnek a baj és nyomorúság közepette a Kommanó körül, kicsinyek és nagyok: reménykedve figyelik évről évre a kisarjadt fák növekedését s a hagylakó népek ősi türelmével várják a tavaszt, mely majd először bontja virágba őket, hogy megteremjen végre rajtuk a békesség és szeretet gyümölcse mindenki számára. S akármi is történik körülöttünk, ők tudják, hogy az a tavasz közeledőben van már. Mert Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.”

A rovat további hírei: Kultúra

Szaffi a Bartókban

Szaffi a Bartókban

2014. dec. 16.

Városunkban is bemutatta a Szaffi című táncelőadást a Bartók Táncszínház és a Gárdonyi Géza Színház tánctagozata. A táncművészek célja egy olyan produkció létrehozása volt, amely nem csak a kicsiket, hanem a gyermeklelkű felnőtteket is rabul ejti.

A Hűség Napja

A Hűség Napja

2014. dec. 14.

A magyar hadsereg egységei 1921 késő nyarán kezdték meg a kivonulást. A helyüket átvevő osztrák csapatok nem várt akadályba ütköztek: Ágfalvánál és Pinkafőnél rosszul felszerelt, de annál elszántabb népfelkelők állták útjukat, harcba bocsátkoztak velük, megtorpanásra kényszerítették őket.

Intelmek Luca napjára

Intelmek Luca napjára

2014. dec. 13.

Szegény, Siracusában született Lucia-Luca, az ókori vértanú, a szembetegek védőszentje vajon mivel érdemelte ki e szörnyű bélyeget, amit rá ragasztottak?

Beszélgetés Bánkövi Gyulával

Beszélgetés Bánkövi Gyulával

2014. dec. 12.

Beszélgetős estjének első felvonásán Bánkövi Gyulával cserélt eszmét Kurucz Gergely a Bartókban. Galériával.

Költészet és zene

Költészet és zene

2014. dec. 12.

Kellemes estet tölthettünk el a könyvtár nagytermében csütörtökön, ahol Détári Anna felejthetetlen fuvolajátékát, Polgár Lilla színművész előadása is színesítette.

Kossuth, a híres könyvtáros

Kossuth, a híres könyvtáros

2014. dec. 12.

"A Cimbora klub otthona, a könyvek háza ihlető környezet. Olvasásra késztet, na és a tudás világában való eligazodásra." ...Vajon tudják-e a gyerekek, hogy az ottani lajstromozási módot, amely szinte tudománytérkép, egy Kossuthnak köszönhetik?"

Kulcskeresők

Kulcskeresők

2014. dec. 12.

Elkezdődtek a próbák. Februárban Örkény István egyik klasszikusa, a Kulcskeresők elevenedik meg a Bartók Kamaraszínház színpadán. Az előadást Király Attila rendezi.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Továbbra is az élmezőnyben a PASE

  2. Virágok váltják majd a választási plakátokat

  3. DSTV: büszkeségünk a sportuszoda

  4. Választás 2026: már végleges a szavazólap

  5. Új menüvel várja vendégeit a kultikus étterem

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: büszkeségünk a sportuszoda

DSTV: büszkeségünk a sportuszoda

Embedded thumbnail for DSTV: levelezőlap lett a hónap műtárgya

DSTV: levelezőlap lett a hónap műtárgya

Embedded thumbnail for DSTV: aranykorszellem a Bartók galériájában

DSTV: aranykorszellem a Bartók galériájában

Top hírek

  1. Így ünnepelte március 15-ét a város (galéria)

  2. Nehéz, de törekedni kell a békés együttélésre

  3. Konyhatűzhöz riasztották a lánglovagokat

  4. ICA-D: hullámok hátán a divat világában (galéria)

  5. Választás 2026: már végleges a szavazólap

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 10. szám - 2026.03.13.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő