Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 26. Emánuel
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Enter - Amikor Savoyai herceg sztálinvárosi lett

Kultúra
történelem
Franciaország
Sztálinváros

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2015. jún. 21., 07:52

„Kis apát”. Ez volt a XVII. században született francia gróf, a későbbi hadvezér gúnyneve; hithűsége és apró termete miatt csúfolták így irigyei. Eugen von Savoyen, Carignan hercege -aki a kor szokása szerint nálunk a magyarított nevén, Savoyai Jenőként volt ismert- nem törődött az intrikusokkal.

Katonai álmokat dédelgetett. Amikor aztán a „Napkirály”, XIV. Lajos inkább a papi pályát ajánlotta neki, megorrolt, és egy huszárvágással megoldotta a dilemmát: a bécsi udvarnak ajánlotta fel szolgálatait. I. Lipót német-római császár és magyar király örömmel fogadta a művelt és tehetséges fiatalt, a „kis csuklyás barátból” azonmód dragonyos tisztet kreált. A bécsi társasági élet kedvelt figurája lett Prinz Eugen, vagyis Jenő herceg, de ő nem a szalonokban vágyott sikerre. Fizikai hátrányát éles eszével, hadtörténeti ismereteivel és tervezői készségével pótolva a kor egyik legnagyobb katonai stratégája lett. A törökökkel vívott csatákban szerzett kivételes hírnevet, az 1697-es zentai ütközet hőseként jegyzik a krónikák. Szinte töretlen hadi sikersorozat fűződik a nevéhez, neki köszönhető Temesköz 1718-as visszafoglalása is.

De hogy kerül Jenő herceg a múlt századi krónikába? Hogyan lett Sztálinváros „polgára”?

Ehhez egy kis kitérőt kell tennünk.

1951 októberét írjuk. A budapesti pártközpontban fontos emberek fövetik: skandalum, hogy míg más szocialista országokban gyárak és városok viselik Sztálin nevét, nálunk a névadó elmaradt. Akkor már számos település nevét „korszerűsítették” (Kajászószentpéter – ateista szellemben – szentpétertelenítve, Hercegfalva az anti-feudalizmus követelménye szerint Mezőfalva lett, Szolgaegyháza pedig, mert a demokráciában nincsenek szolgák, Szabadegyháza). Fölvetődött: a tavasszal városi rangra emelt Pentele és az épülő vasmű viselhetné a Generalisszimusz nevét, persze „alulról jövő kezdeményezés” okán. És a penteleiek (felszólításra) kezdeményeztek. Horváth László sztahanovista brigádvezető munkásgyűlésen tett erre javaslatot, s megírta Rákosi Mátyásnak: „A Vasmű minden egyes dolgozója, városunk minden egyes dolgozója kéri, hogy épülő békeművünk Sztálin Vasmű, új, szocialista városunk Sztálinváros nevet vehesse fel.”

A fővárosba parancsolt pártküldöttség előtt – ezt egy Faludy-elbeszélés örökíti meg – a félelmetes hírű belügyminiszter, Farkas Mihály kijelentette: ha van Pentelének húszezer lakosa, akkor megkapják a jóváhagyást. Van ennyi? – szegezte a pentelei párttitkárnak a kérdést. Van – felelte amaz félénken, bizonytalanul. Pedig nem volt. Ám mégis lett! Persze némi fineszességgel.

Összeírtak mindenkit, de még így is jócskán híja volt a húszezernek. 16988 név szerepelt az íveken, vagyis még 3002 „pentelei” kellett. A párttitkár úgy okoskodott: a miniszter régi és új emberekről beszélt, tehát az igazán „régiek” is számítanak. A temetőkben nyugvók sírköveiről kimásolták hát a neveket, összesen 1900-at. De még mindig nem volt teljes a lista. Végső tettre szánta el magát: elment a „klerikális reakció” helyi képviselőjéhez, a katolikus plébánoshoz. A pap először gyanakodva fogadta, de aztán – a fontos közcélt hallva – megenyhült, és a pártember elé tárta a vendégkönyvet, s az abban szereplő nevekkel meglett az áhított húszezer. A könyvben ugyanis ezernél több név szerepelt: püspökök, egyházi és világi főrangok, tudósok, közemberek, akik az évszázadok során több-kevesebb ideig élvezték a plébánosok vendégszeretetét. Köztük – igen! – Savoyai herceg, a francia arisztokrata, a német-római császárság hadvezére, aki nem hihette volna egykor, hogy az 1736-ban bekövetkezett halála után jó két évszázaddal egy rövid vendégeskedés okán majd egy (szocialista) iparváros névadásánál lesz kitüntetett szerepe…

A rovat további hírei: Kultúra

Az Almasi Music története a kezdetektől napjainkig

Az Almasi Music története a kezdetektől napjainkig

2023. feb. 24.

A mesemondó szerepében Almási Endre, a zenekar névadó-gitárosa, sok szeretettel, és persze csak vidáman! Vendégposzt, vékony szidollal. A "kint a padon anyázni" fordulatot is benne hagytam, vigyázat!

DSTV: február műtárgya az Intercisa Múzeumban

DSTV: február műtárgya az Intercisa Múzeumban

2023. feb. 24.

Bronzkori temetőből származik február hónap műtárgya az Intercisa Múzeumban, derül ki a DSTV összegzéséből. Az övkapcs szerepéről, az emlék viselettörténeti jelentőségéről dr. Keszi Tamás régész-muzeológus mesélt. Hangkép.
 

Szabad Szemmel: "Vadlovak" a Szertelen Házban

Szabad Szemmel: "Vadlovak" a Szertelen Házban

2023. feb. 20.

Várjuk együtt a tavaszt! Szépséges természetfilmmel folytatódik a Szertelen Házban futó KineDok sorozat – a Vadlovak című film vetítésére kedden várják az érdeklődőket.

Bálint napi meglepetések a könyvtárban – és azon kívül is!

Bálint napi meglepetések a könyvtárban – és azon kívül is!

2023. feb. 13.

Két kezdeményezéssel rukkol ki a szerelmesek és a nemzetközi könyvajándék napja alkalmából a József Attila Könyvtár. Érdekesség, hogy az intézmény falain belül és kívül is akcióznak kedden– sok-sok szeretettel!

DSTV: főszerepben a jazz

DSTV: főszerepben a jazz

2023. feb. 09.

Színvonalas koncertet rendeztek a Sándor Frigyes Zeneiskolában, derül ki a DSTV összeállításából. A program részeként a jazz tanszak növendékei és tanárai mutatkoztak be, valamint egy fehérvári formáció is a húrokba csapott. Hangkép.

Online népfőiskola – ma még lehet jelentkezni!

Online népfőiskola – ma még lehet jelentkezni!

2023. feb. 07.

A népi kultúra túlélési stratégiáiról dr. Lanczendorfer Zsuzsa néprajzkutató, egyetemi docens tart előadást a Magyar Népfőiskolai Társaság következő, csütörtöki online eseményén. Ma még várják a jelentkezőket!

DSTV: szép teadélután az Írisz Versszínpaddal

DSTV: szép teadélután az Írisz Versszínpaddal

2023. feb. 07.

Sikeres volt az Írisz Versszínpad idei első teadélutánja az MMK-ban, derül ki a DSTV összegzéséből. A januári blokk fókuszában Petőfi Sándor költeményei, valamint a holokauszt és a Don-kanyar tragédiája ihlette művek szerepeltek. Hangkép.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Elkezdődött a tavaszi fűkaszálási szezon

  2. Parádéztak Nyárlőrincen a DLSE versenyzői

  3. Hasznos felajánlás nyomán gyarapodott a Családok Átmeneti Otthona

  4. Szoros vereség Szegeden

  5. A hulladékudvar, ahol mindig lomtalanítanak

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: így látják ők a várost

DSTV: így látják ők a várost

Embedded thumbnail for DSTV: az ország élmezőnyében a Rudas

DSTV: az ország élmezőnyében a Rudas

Embedded thumbnail for DSTV: végleges a választási szavazólap

DSTV: végleges a választási szavazólap

Top hírek

  1. Közösségépítés terén is csillagos ötös a Városvédők Újtelepért Egyesület csapata

  2. A hulladékudvar, ahol mindig lomtalanítanak

  3. Helyt álltak a nemzetközi mezőnyben

  4. Volt minek örülni a hétvégén is

  5. Egy gól döntött, de izgalmakban sem volt hiány

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 11. szám - 2026.03.20.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő