Dunaújváros Hetilap

A szakmája a hobbija

doszerk - 2015. július 5. 7:49

Épületasztalosként végzett anno a 340-es számú szakmunkásképzőben Vajai Béla, aki mára a nyílászárók specialistája lett. A fa nyílászárók mellett kisbútorokat, konyhabútorokat, gardróbokat, beépített szekrényeket is gyárt, hiszen épületasztalosként ahhoz is ért.

Épületasztalosként végzett anno a 340-es számú szakmunkásképzőben Vajai Béla, aki mára a nyílászárók specialistája lett. A fa nyílászárók mellett kisbútorokat, konyhabútorokat, gardróbokat, beépített szekrényeket is gyárt, hiszen épületasztalosként ahhoz is ért. Mint mondja, már az iskolában sok-sok órában megtanították nekik a szakmájuk ezen ágát is. Összetettebb tudást kaptak, mint egy bútorasztalos.
Egy nyílászárót legyártani ugyanis több részből álló feladat, mint egy bútort. Előbbiben vasalat, csapolás, üvegezés is van, ezt pedig meg kell tervezni. A bútorlapokból készült elemes szekrényeket pedig olykor egy csavarbehajtóval össze lehet szerelni.

A lassan negyven éves szakember (1975. november 9., Dunaújváros) elevenen emlékezik a kezdetekre is.
- Hatodikos vagy hetedikes lehettem, amikor a szüleim egy tévéállványt szerettek volna vásárolni. El is mentünk egy helyi asztaloshoz, s az ottani látvány örök életre megfogott. Talán a fa illata, a forgács, vagy a gépek látványa hatott rám, már nem tudom, de akkor eldöntöttem, hogy én is asztalos leszek. Ezt követően, amikor nyolcadik félévkor behozták a felvételi papírokat, nem volt kérdés, mit írjak be. Első helyre Dunaújvárost, a másodikra Szekszárdot írtam, persze mindekét szakmának az asztalost. Fel is vettek, és szorgalmasan tanultam. Mielőtt kijártam az iskolát, már elkezdtem kisebb-nagyobb gépeket vásárolni. Emlékszem, az első vastagoló gyalugépemnél a fát erővel kellett betolni és kihúzni is, ma pedig már egy meghajtott henger révén ez önműködő. Persze az asztalos szakmához sok gép kell, ami nem olcsó. Én is primitív gépekkel kezdtem, aztán ahogy fejlődtem, korszerűbbre, modernebbre, nagyobbra, gyorsabbra cseréltem el a gépeimet.
Húsz éve még szülei garázsában, egy-két kisgéppel kezdte a munkát, aztán az iskola befejezése után két évig alkalmazottként dolgozott. 1998-ban tudta megépíteni saját, 120 négyzetméteres műhelyét és megalapítani vállalkozását. A mai napig is itt dolgozik. Béla a szakmájában bekövetkező újításokat, modernizálásokat autodidakta módon sajátította el, mindig figyelt az újdonságokra. Az üvegezés fejlődéséről is szabályos kis előadást tart az egykori külső, belső szárnyas hagyományos ablakok üvegezésén át az argongázos üvegezésen keresztül a háromrétegű ablaküvegekig.

Béla sokat tanult a szüleitől is. A munka szeretetét, becsületét feltétlenül. Édesanyja varrónő volt, édesapja lakatos. Mindketten nyugdíjasok már, de édesapja a mai napig segít neki, ha szükséges. Sőt, annak idején az első gépek közül többet is ő készített el, az első szalagcsiszoló gép és az első körfűrészgép is apukája kézügyességét dicséri.
- Édesapám a mai napig szívesen segít, akár fizikailag, akár az ötleteivel, meglátásaival. Az első időszakban nyújtott segítsége, amikor a gépeket elkészítette nekem, számomra felbecsülhetetlen volt. Pénzem nem lévén óriási segítséget jelentett a mindennapi munkám során. Persze mára nagyot fejlődött a technika. Amit egykoron centiméterrel, vagy tolómérővel mértünk le, azt ma már egy digitalizált gép lézersugár alkalmazásával ezredmilliméter pontossággal méri le– meséli Béla, aki bevallja, hogy elfogult a fából készült tárgyakkal, eszközökkel kapcsolatosan.
 – A fa bűvöletében élem az életem. Ez az anyag önmagában átengedi a levegőt, szellőzik, még akkor is, ha rétegragasztott, illetve, ha felületkezelt. A fából készült nyílászáróknál a ritkábban fordul elő a lakásban penészesedés, gombásodás és vetemedés is a műanyaggal ellentétben. Ezeket a károkat visszafordítani, javítani nagyon nehéz. Igaz, a fa arányaiban drágább és a felületét a későbbiekben is kezelni kell – ecseteli az épületasztalos, majd kedvelt fafajtájáról is beszél.
- Kimondottan kedvenc fám nincs, de talán a kőris áll hozzám a legközelebb. Ez a fafajta hasonló keménységű, mint a tölgyfa, de világos színű, esztétikailag tetszetős. A leggyakrabban borovi fenyőből dolgozunk, de nem okoz problémát, ha más igény merül fel. Érdekességként elárulhatom, hogy a saját házunkban is a magam által gyártott kőris nyílászárókat építettük be. Megtehettem volna, hogy nagykereskedelmi áron beszerzem a jó minőségű ajtókat, ablakokat, de inkább megvásároltam a rönkfát, amit szétfűrészeltetem, kiszáríttattam, majd hosszadalmas munkával elkészítettem belőle a nyílászáróinkat.

Aztán a gondokról is beszélt kicsit, de azt is elárulta, hogy szereti a szakmáját, és ha tehetné, ismét ezt választaná.
- Ez a szakma gyönyörű. A fával dolgozni nagy öröm a számomra. Szeretem a kihívásokat, a változatos munkát, hogy mindig megtalálom benne a kreativitást, az egyediséget. Azt is élvezem, bár olykor fárasztó, hogy magam oszthatom be a munkaidőmet, a feladataimat, így kissé kötetlenebbnek hat egy-egy munkanap. Az elkészült munkák után pedig büszkeség tölt el, hogy ismét meg tudtunk felelni a megrendelőnk igényeinek.
A gondok között az országos problémák jelentkeznek itt is. Sajnos kevés a jó szakember, a remek kolléga, nehéz jó munkaerőt találni. Béla szabadidejében is a munkájának él, a szakmája a hobbija.
- Ha nem a műhelyben dolgozok, akár este vagy hétvégén, akkor ritkán olvasni szoktam, de gyakran kapom magam azon, hogy méreteket írok ki, vagy éppen árajánlatot készítek. Ezek a tevékenységek kikapcsolnak, s nem tekintem konkrét munkának. Nagyon büszke vagyok a négy és fél éves kislányomra, Mírára, amikor lehetőség van rá, együtt töltöm vele a szabadidőmet.

-Szóládi Zoltán-

A rovat további hírei: Közélet

Máris kezdődik a Pentele híd sarucseréje

Máris kezdődik a Pentele híd sarucseréje

2025. már. 17.

Az M8 autópálya Dunavecse és Dunaújváros közötti szakaszán, az 1682 méter hosszú Duna feletti Pentele hídon előre tervezett karbantartási munka kezdődik, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy továbbra is biztonságos legyen a közlekedés. Teljes hídzár is lesz, értesült a DO.

Nagy Ferenc 90 éves lett – sok boldogságot!

Nagy Ferenc 90 éves lett – sok boldogságot!

2025. már. 16.

Folytatódott a szépkorúak köszöntése: Nagy Ferenc családja körében ünnepelte a 90. születésnapját a napokban, de a Dunaferr SE örökös tagját az önkormányzat is köszöntötte a születésnapján, így hivatalosan is városunk ünnepelt polgára lett. 

Közös főhajtás '48 hőseinek emléke előtt (galériával)

Közös főhajtás '48 hőseinek emléke előtt (galériával)

2025. már. 15.

Nagyszabású, a forradalom és szabadságharc hőseihez méltó ünnepség helyszíne volt a '48-as forradalmi emlékmű ma délelőtt. A katonai tiszteletadással, köszöntővel és műsorral körített ünnepség koszorúzással ért véget; sokan hajtottak főt a szabadságharc mártírjainak emléke előtt.

DSTV: a hősök emléke még mindig eleven

DSTV: a hősök emléke még mindig eleven

2025. már. 15.

Hőseinket nem szabad felednünk. Azokat, akik életüket nem féltve szálltak harcba a szabadságért, és akiknek ma is nagyon sokat köszönhetünk. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe kapcsán beszélgetett a DSTV stábja Farkas Lajos múzeumigazgatóval.
 

Idén is mindenkit vár a város zöld szigete

Idén is mindenkit vár a város zöld szigete

2025. már. 14.

A Baracsi úti Arborétum városunk egyik ékszerdoboza. Mint ahogyan a város több területén, úgy ott is zajlanak a fejlesztések és szépítések, emellett komoly terveket is dédelgetnek. Nemrég újra megnyitotta kapuit a létesítmény a látogatók előtt – erről adott tájékoztatást Pintér Tamás polgármester és Orosz Csaba önkormányzati képviselő.

A következő öt év gazdasági programja

A következő öt év gazdasági programja

2025. már. 13.

A márciusi közgyűlésen kell elfogadni városunk következő öt éves gazdasági programját. A dokumentum részletes terveket tartalmaz a város életére és vannak olyan elemei is, amelyek csak állami segítséggel valósulhatók meg. Ez utóbbiról tartott sajtótájékoztatót Szabó Zsolt alpolgármester.

Minden nap tenni kell a zöldebb városért

Minden nap tenni kell a zöldebb városért

2025. már. 13.

Nagy büszkeség, hogy a megyei jogú városok közül Dunaújvárosban van a legtöbb zöldterület. Annak érdekében, hogy ez így is maradjon, szakemberekre és sok munkára van szükség. A közelmúltban kezdték meg az idei faültetési akciót, erről tájékoztatott Mezei Zsolt alpolgármester és Mészáros László, a GESZ erdészeti és parkfenntartási vezetője.