A szakmája a hobbija
Épületasztalosként végzett anno a 340-es számú szakmunkásképzőben Vajai Béla, aki mára a nyílászárók specialistája lett. A fa nyílászárók mellett kisbútorokat, konyhabútorokat, gardróbokat, beépített szekrényeket is gyárt, hiszen épületasztalosként ahhoz is ért.
Épületasztalosként végzett anno a 340-es számú szakmunkásképzőben Vajai Béla, aki mára a nyílászárók specialistája lett. A fa nyílászárók mellett kisbútorokat, konyhabútorokat, gardróbokat, beépített szekrényeket is gyárt, hiszen épületasztalosként ahhoz is ért. Mint mondja, már az iskolában sok-sok órában megtanították nekik a szakmájuk ezen ágát is. Összetettebb tudást kaptak, mint egy bútorasztalos.
Egy nyílászárót legyártani ugyanis több részből álló feladat, mint egy bútort. Előbbiben vasalat, csapolás, üvegezés is van, ezt pedig meg kell tervezni. A bútorlapokból készült elemes szekrényeket pedig olykor egy csavarbehajtóval össze lehet szerelni.
A lassan negyven éves szakember (1975. november 9., Dunaújváros) elevenen emlékezik a kezdetekre is.
- Hatodikos vagy hetedikes lehettem, amikor a szüleim egy tévéállványt szerettek volna vásárolni. El is mentünk egy helyi asztaloshoz, s az ottani látvány örök életre megfogott. Talán a fa illata, a forgács, vagy a gépek látványa hatott rám, már nem tudom, de akkor eldöntöttem, hogy én is asztalos leszek. Ezt követően, amikor nyolcadik félévkor behozták a felvételi papírokat, nem volt kérdés, mit írjak be. Első helyre Dunaújvárost, a másodikra Szekszárdot írtam, persze mindekét szakmának az asztalost. Fel is vettek, és szorgalmasan tanultam. Mielőtt kijártam az iskolát, már elkezdtem kisebb-nagyobb gépeket vásárolni. Emlékszem, az első vastagoló gyalugépemnél a fát erővel kellett betolni és kihúzni is, ma pedig már egy meghajtott henger révén ez önműködő. Persze az asztalos szakmához sok gép kell, ami nem olcsó. Én is primitív gépekkel kezdtem, aztán ahogy fejlődtem, korszerűbbre, modernebbre, nagyobbra, gyorsabbra cseréltem el a gépeimet.
Húsz éve még szülei garázsában, egy-két kisgéppel kezdte a munkát, aztán az iskola befejezése után két évig alkalmazottként dolgozott. 1998-ban tudta megépíteni saját, 120 négyzetméteres műhelyét és megalapítani vállalkozását. A mai napig is itt dolgozik. Béla a szakmájában bekövetkező újításokat, modernizálásokat autodidakta módon sajátította el, mindig figyelt az újdonságokra. Az üvegezés fejlődéséről is szabályos kis előadást tart az egykori külső, belső szárnyas hagyományos ablakok üvegezésén át az argongázos üvegezésen keresztül a háromrétegű ablaküvegekig.
Béla sokat tanult a szüleitől is. A munka szeretetét, becsületét feltétlenül. Édesanyja varrónő volt, édesapja lakatos. Mindketten nyugdíjasok már, de édesapja a mai napig segít neki, ha szükséges. Sőt, annak idején az első gépek közül többet is ő készített el, az első szalagcsiszoló gép és az első körfűrészgép is apukája kézügyességét dicséri.
- Édesapám a mai napig szívesen segít, akár fizikailag, akár az ötleteivel, meglátásaival. Az első időszakban nyújtott segítsége, amikor a gépeket elkészítette nekem, számomra felbecsülhetetlen volt. Pénzem nem lévén óriási segítséget jelentett a mindennapi munkám során. Persze mára nagyot fejlődött a technika. Amit egykoron centiméterrel, vagy tolómérővel mértünk le, azt ma már egy digitalizált gép lézersugár alkalmazásával ezredmilliméter pontossággal méri le– meséli Béla, aki bevallja, hogy elfogult a fából készült tárgyakkal, eszközökkel kapcsolatosan.
– A fa bűvöletében élem az életem. Ez az anyag önmagában átengedi a levegőt, szellőzik, még akkor is, ha rétegragasztott, illetve, ha felületkezelt. A fából készült nyílászáróknál a ritkábban fordul elő a lakásban penészesedés, gombásodás és vetemedés is a műanyaggal ellentétben. Ezeket a károkat visszafordítani, javítani nagyon nehéz. Igaz, a fa arányaiban drágább és a felületét a későbbiekben is kezelni kell – ecseteli az épületasztalos, majd kedvelt fafajtájáról is beszél.
- Kimondottan kedvenc fám nincs, de talán a kőris áll hozzám a legközelebb. Ez a fafajta hasonló keménységű, mint a tölgyfa, de világos színű, esztétikailag tetszetős. A leggyakrabban borovi fenyőből dolgozunk, de nem okoz problémát, ha más igény merül fel. Érdekességként elárulhatom, hogy a saját házunkban is a magam által gyártott kőris nyílászárókat építettük be. Megtehettem volna, hogy nagykereskedelmi áron beszerzem a jó minőségű ajtókat, ablakokat, de inkább megvásároltam a rönkfát, amit szétfűrészeltetem, kiszáríttattam, majd hosszadalmas munkával elkészítettem belőle a nyílászáróinkat.
Aztán a gondokról is beszélt kicsit, de azt is elárulta, hogy szereti a szakmáját, és ha tehetné, ismét ezt választaná.
- Ez a szakma gyönyörű. A fával dolgozni nagy öröm a számomra. Szeretem a kihívásokat, a változatos munkát, hogy mindig megtalálom benne a kreativitást, az egyediséget. Azt is élvezem, bár olykor fárasztó, hogy magam oszthatom be a munkaidőmet, a feladataimat, így kissé kötetlenebbnek hat egy-egy munkanap. Az elkészült munkák után pedig büszkeség tölt el, hogy ismét meg tudtunk felelni a megrendelőnk igényeinek.
A gondok között az országos problémák jelentkeznek itt is. Sajnos kevés a jó szakember, a remek kolléga, nehéz jó munkaerőt találni. Béla szabadidejében is a munkájának él, a szakmája a hobbija.
- Ha nem a műhelyben dolgozok, akár este vagy hétvégén, akkor ritkán olvasni szoktam, de gyakran kapom magam azon, hogy méreteket írok ki, vagy éppen árajánlatot készítek. Ezek a tevékenységek kikapcsolnak, s nem tekintem konkrét munkának. Nagyon büszke vagyok a négy és fél éves kislányomra, Mírára, amikor lehetőség van rá, együtt töltöm vele a szabadidőmet.
-Szóládi Zoltán-
A rovat további hírei: Közélet
A remény gyertyája is fellobbant (galériával)
2024. dec. 09.
Folytatódott a forgatag, újra megtelt a Városháza tér. Advent második vasárnapján a megszokott minőségben várták a látogatókat az Adventi Forgatagra, a remek hangulat garantált volt. Ünnepélyes keretek között a második adventi lángot is meggyújtották – ezúttal már a remény gyertyája is lobogott.
A szülés: élmény – beszélni kell róla!
2024. dec. 09.
Beszéljünk a szülésélményről! – ezzel a címmel rendez nyitott műhelybeszélgetést a Tündérváros baba-mama klub és a Fészek Mentálhigiénés Központ: a Csillagvirág Tagóvodába várják az érdeklődőket szerdán.
60 éve ballagtak a Szórádból
2024. dec. 08.
Kivételes eseménynek adott otthon a Mondbach-kúria múlt szombaton – összegyűlt az 1964-ben végzett B osztály. A Szórád Márton Általános Iskolában eltöltött évek olyan meghatározóak voltak az osztálytársak számára, hogy sokan közülük kérdés nélkül vettek részt a jubileumi eseményen.
Folyamatosan cserélik az elöregedett távhővezetékeket a város közterületein
2024. dec. 08.
A fűtési szezon elején sikerült befejezni a DVG Zrt. szakembereinek a tervezett csővezeték cserét a Dunasoron. A helyreállítási munkák a napokban fejeződnek be, a csőcsere során felbontott járdát teljes egészében újjáépítették. Jó hír a közlekedőknek, hogy hétfőn visszaállhat a Szórád Márton út megszokott forgalmi rendje is!
Figyelmesség kicsiknek, nagyoknak
2024. dec. 07.
Szívmelengető hagyománya a városunknak, hogy az ünnepek közeledtével rendre lepik meg az intézményeket, szervezeteket ajándékokkal. Idén a Csillagvirág Tagóvoda csemetéit és dolgozóit lepte meg Szabó Zsolt, mindenkinek jutott a meglepetés édességből.
"Szeretném, ha mindig úgy néznének ránk, mint a rendes emberekre"
2024. dec. 06.
A Mozgáskorlátozottak Együtt Egymásért Egyesülete szerdán tartotta szokásos évzáró közgyűlését a Campus étteremben, ahol a hivatalos feladatok után egy jó hangulatú estét töltöttek el együtt az egyesület tagjai.
A fenyőfákból karácsonyfák lettek
2024. dec. 06.
A város több pontján is fényárban úsznak a feldíszített karácsonyfák. A Városháza tér az igazi ünnepi pompáját mutatja, de Újtelepnek és a Barátság városrésznek is gyönyörű, kivilágított karácsonyfái lettek, melyek már ékesen jelzik az ünnep közeledtét.