Nagyasszonytól Szent Istvánig

2015. augusztus 15. (szombat) 8:02 - Várkonyi Balázs

Emlékkép. Énekszó jön a dombtetőről. A kis sukorói templomból ősi himnuszunk hangfoszlányai szűrődnek ki: Boldogasszony, Anyánk régi nagy pátrónánk – éneklik az öregek. Nekik ez mélyről, szívből jön.

A régi öregek amúgy ma is hibátlanul tudják a Tantum ergo… latin szövegét,tökéletesen követik a legnehezebb, hajlításokkal és elképesztő ugrásokkal teli egyházi ének dallamsorát. Népi kultúránk tiszteletet érdemlő, utolsó képviselői.

Na és most itt vagyunk, a mában.

Ma a katolikus többség a templomokban Jézus édesanyja, Mária mennybevételére emlékezik. Nagyboldogasszony ünnepét tartja. Mária titulusát a Lányi-kódexben így olvashatjuk: Nagyasszony. Szépséges szó az örök Anyára. A protestánsoknál nem ünnep ez, a Mater Dei számukra nem az üdvtörténet része, de… És ismét egy emlékkép: a kálvinisták fellegvárában, a debreceni Nagytemplomban világi ünnepség zajlik. Az ismert grafikusnő váratlanul felszólítja a jelenlévőket: a Boldogasszony, Anyánk énekkel pecsételjék meg az együttlétet. A reformátusok kicsit feszengnek, persze felállnak, aztán néhányan együtt mondják a többiekkel: „… nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, ne felejtkezzél el szegény magyarokról.”

Skandalum, mondták némelyek ott, akkor, Debrecenben, de nem sokan voltak ők. A többség tudta, mielőtt Kölcsey leírhatta volna azt, hogy Isten, áldd meg a magyart!, már egy jó évszázaddal korábban megszületett a bencés szerzetes, Bonifác atya Boldogasszony-verse. Ez lett a magyarság első néphimnusza. Hogy sokszor együtt énekelték „renegátok” és „őshitűek” (borzasztó a stemplizés…), az a múlttiszteletből fakad. Van, ami áttör egyházi regulán, szokásrenden: a tradíciók megbecsülése.

Nagyasszony napja után nem sokkal következik Szent István ünnepe. Ez is megosztó volt, ma egyre kevésbé. Van persze, akinek végképp megmarad alkotmánynapnak vagy kenyérünnepnek, nem baj, az értékkövetés sok formája lehetséges. A Koppány-hívők különutassága sem sebzi meg az ünnepet, hiszen tudnivaló, a nemzetté válás kezdőpontján az őrálló – az első királyunk. Kultusza össznemzeti azonosságjelző, zárókő. Országalapítóként történelmünkben megkerülhetetlen, legendák hőseként a népi emlékezetből kivakarhatatlan. Ezeréves túlélő.

Egy tanyai öreg, Illés Lipót bácsi látomását jegyeztem föl egyszer. Az álmát. „Estére megnyílott a menny. Augusztus heve felhasította az ég palástját. A tanyabokor belesüppedt a zivatarmagányba. Kibotorkált, beriglizte a kiskaput. Elnézett a falu, a távolban felpúposodó templomsüveg felé. Délelőtt ott volt. Dicsértessék a neved napja, Szent István, mondta magában. Vissza a házba. Csend és sötét. Elbódult. Álmodott. Hol vagy, István király, énekelte a templomi sereggel. Belekondult a harang. És megnyílott menny. Leszakadt az ég. Zuhogott. Szent István jött a lován, a viharban. Csak hozzá. Ezer év nézett szembe az öreggel.”

Lipót bácsi már jó ideje nincs velünk. A tanulság igen: István országában a szent még mindig szent, a haza szeretni való, hagyományaink védendőek, nyelvünk megőrzendő. És a nemzet a nagy népvándorlás ijesztő valósága ellenében is megmentendő.

A rovat további hírei: Mesél a múlt

A "Dunaújváros" Dunaújvárosban

A "Dunaújváros" Dunaújvárosban

2020. július 05. (vasárnap)

Ezúttal tematikus összeállítással kedveskedett követőinek a DunaújvárosMesélPontHu: a várostörténeti blog kollekciójának fókuszába a Dunaújváros nevű hajó került. Szemelvények itt – de az egész összeállítás remek, jó szívvel ajánlom!

Dunaújváros mesél: Út a vasmű freskójáig

Dunaújváros mesél: Út a vasmű freskójáig

2020. június 24. (szerda)

Szépséges találattal folytatódott a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blog sorozata: a Népszabadság 1970-es lapszámában Domanovszky Endre festőművész elevenítette fel a Dunai Vasmű főbejáratát ékítő freskó születésének körülményeit. Szemelvények kedvcsinálókét – de ajánljuk a teljes összegzést!

Dunaújváros mesél: Új kikötő

Dunaújváros mesél: Új kikötő

2020. június 17. (szerda)

Remek korabeli riportot "talált" a DunaújvárosMesélPontHu – a Béke és Szabadság című képes hetilap hasábjain 1954-ben napvilágot összegzés az új kikötő életébe nyújt bepillantást – szokás szerint néhány kedvcsináló részlet következik, de jó szívvel ajánljuk az egész elolvasását is!

 Dunaújváros 70: remek online összeállítással jelentkezett a József Attila Könyvtár

Dunaújváros 70: remek online összeállítással jelentkezett a József Attila Könyvtár

2020. május 05. (kedd)

Visszaemlékezések, remek képek és fontos dokumentumok, hangképes összeállítással koronázva – pazar kollekcióval ünnepelte a városépítés kezdetének 70. évfordulóját az intézmény. A végén a film kötelező darab minden lokálpatriótának!

Boldog születésnapot, Dunaújváros!

Boldog születésnapot, Dunaújváros!

2020. május 02. (szombat)

Foltos, alig kivehető kép az első dokumentált felvételek egyike a városépítés kezdeteiről – a Duna-parti sikló építését örökíti meg. Itt és így kezdődött az új város építése 1950. május 2-án – összeállításunk Garancz István korabeli naplójának részleteivel eleveníti fel a 70 éve történteket. Boldog születésnapot, Dunaújváros! 

Dunaújváros mesél: Az ember és a gyár

Dunaújváros mesél: Az ember és a gyár

2020. február 14. (péntek)

Csodálatos kincset talált a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blog: a Jelenkor című  irodalmi és művészeti folyóirat 1986-os számában Bertha Bulcsu író életútinterjúja olvasható Borovszky Ambrussal, a Dunai Vasmű legendás vezérigazgatójával. Az alábbiakban az interjú bevezetőjét idézzük – kedvcsináló céllal; egy valódi főszereplő szemüvegén át elevenedik meg a városépítés hőskora!

Az acél és a szén városa - angol szemmel

Az acél és a szén városa - angol szemmel

2020. február 05. (szerda)

Szaszkó Istvánnak a Mozgó Világ hasábjain megjelent, Sztálinváros és Komló párhuzamos történetét feldolgozó írt tanulmányát teljes terjedelmében a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blogon találják az olvasók – az alábbiakban néhány szemelvényt közlünk az összegzésből, bevallottan kedvcsináló céllal!