Népvándorlás Pentelére
Újabb írást küldött el szerkesztőségünkhöz idősebb Farkas János óvárosi lakos. Ezúttal arról mesél visszaemlékezésében, hogyan fogadták Dunapentele lakói a város építésekor ideérkező idegeneket, és miként szembesítették a gazdákat arról, hogy eltulajdonítják a földjeiket.
1949 késő őszén felröppent az a hír, hogy leállítják Mohácson az építkezést, és Pentelén folytatják tovább. Ezt akkor nem hitte el senki. Beszéltek róla, de alaptalan híresztelésnek vélték. Egészen addig, amíg a gazdák ki nem mentek a Duna dűlőben lévő földjeikre. Ott földbe vert karókat találtak. Sokat kihúzgáltak belőlük. Közben észrevettek egy néhány emberből álló csoportot, akik szemlélődtek. Kerülték a gazdákkal való találkozást. Ekkor már tisztában voltak a helyiek, hogy a híresztelésből valóság lesz. Ezt meg is erősítette négy Mohácsról érkező személy is.
A földmunkák kezdetével megindult a népvándorlás Pentelére. A vasútállomásról kilométeres sorban jöttek a faluba az emberek. Először a kocsmák udvarán, a boltok környékén álltak meg, majd onnan indultak utcáról utcára, házról házra szállást és munkát keresni. Olyan volt a falu, mint egy felbolydult méhkas. A boltokból, üzletekből mindennap elfogyott az élelmiszer (másnap már volt minden). A hentesüzletek is kiürültek, ezért volt sok feketevágás.
Akkoriban szinte minden háznál volt egy-két tisztaszoba (vendégszoba), amit vendégek, rokonok látogatására tartottak fent. Ezeket a szobákat és még a lakható melléképületeket adták ki az érkező embereknek. Az új lakókkal előbb mindig elbeszélgettek az otthoni életről, családról, hogy könnyebben alkalmazkodhassanak a háziakhoz.
A munkások kéthetente utaztak haza. Akik nem mentek, azok a gazdáknál vállaltak munkát, például építést, burgonyaszedést, kukoricacső törését. Így békés, jó kapcsolat alakult ki a háziakkal, de azért sok türelmet, elnézést kellett elviselni. A falu akkor mentesült a szállásadás alól, amikor megépültek a radari és déli városi munkásszállások.
1950 júniusában a Tanácsházán felszerelt hangosbemondóba a következő szöveget mondták be: Figyelem, akinek a Duna (Zsuzsa) üdülőben van földje, terményét minél előbb takarítsa be, és a földjét tovább ne művelje! Ez volt az első bejelentés arról, hogy igénybe veszik a falusiak földjét. Nem egyeztettek senkivel arról, hogy adja vagy nem adja. Kisajátították és kész. Volt, aki pénzt kapott, 45 fillért egy négyszögölért, vagy csereingatlant, vagy mehetett, ahova akart. Aggódni kezdtek a helyiek a jövőért, mert az a kevés megmaradt föld nem adott biztos megélhetést. Családok szakadtak szét, a megélhetési körülmények leszűkültek. Volt, aki az építkezésen keresett munkát, volt, aki elköltözött. A kisajátított, elvett földek miatt a megcsonkított határunk már nem adta vissza azt a gazdálkodási jövedelmet, ami előtte volt. Dunaújváros gyökerei ide nyúlnak vissza, mert az akkor itt élő emberek áldozatvállalásából épült fel ez a város.
1950. november 30-án idős embereket, kisgyermekes családokat kényszerítettek otthonuk elhagyására. Kitelepítették őket. Mi volt a vétkük? Kellett a vagyonuk, házaik, földjük, ők pedig nem kívánatos személyeknek minősültek. A régi Dunapentele megszűnt, lakossága kicserélődött. Az ősök többsége már elment. Az emlékek már csak hagyományokban, a megőrzött tárgyakban, képekben élnek. Őrizzük őket, mert akinek múltja van, annak jövője is! Ezt így kell elfogadni, ilyen az élet.
A rovat további hírei: Közélet
A környezetvédelmet nem lehet elég korán kezdeni (galériával)
2024. okt. 11.
A fontos dolgokat nem lehet elég korán kezdeni. És lehet, sőt, biztos, hogy már óvodás korban el kell mondani, megmutatni, jó példával elől járni, hogy mi fontos, mire kell figyelni annak érdekében, hogy legyen majd holnap, de leginkább holnapután.
Újra nyitva a kemping
2024. okt. 11.
A dunai árhullám elsősorban és leginkább a Szalki-szigetet érintette, olyannyira, hogy teljesen ellepte a víz. A víz elvonulta és helyreállítási munkálatok elvégzése után elmondhatjuk, hogy anyagi kár nem keletkezett, csak előtte kellett sokat dolgozni, meg utána. De a lényeg: kinyitott a kemping!
"Sok jó emberrel vagyok körülvéve, a legnehezebb megméretésekre is készen állunk"
2024. okt. 11.
Hétfőn hivatalosan is lezárult a 2019-2024-es önkormányzati ciklus és újabb öt év kezdődött a helyi politikában. A polgármester és a képviselők esküt tettek, és ezzel kezdetét vette a 2024-2029-es időszak. Persze a június 9-ei választások eredményeit figyelembe véve mondhatnánk azt is, hogy nem sok minden változott a korábbiakhoz képest. Exkluzív interjú Pintér Tamás polgármesterrel.
Személyi kérdések a rendkívüli közgyűlésen
2024. okt. 10.
Hétfőn megalakult városunk újonnan választott közgyűlése, és csütörtökön máris rendkívüli közgyűlést hívott össze Pintér Tamás polgármester. A rendkívüli ülésen megválasztották a bizottságok elnökeit és tagjait, a közgyűlés tanácsnokait, továbbá más határidős napirendekről is tárgyalt a testület.
Csodás dallamok, szép szavak: koncerttel köszöntötte a szépkorúakat az önkormányzat
2024. okt. 10.
Folytatta az elmúlt évek szép hagyományát, ünnepi koncertre várta a szépkorúakat és kísérőiket a város önkormányzata az idősek világnapja alkalmából.
Megváltozik a közgyűlés összetétele
2024. okt. 09.
Októbertől már új összetételű közgyűlés irányítja városunkat. Ahogy az elmúlt ötéves ciklusban, úgy a következőben is a "Rajta, Újváros!" Egyesület képviselői és polgármestere jelentik a közgyűlési többséget, és irányítják Dunaújvárost.
Kati néni 90 évesen is igen aktív
2024. okt. 09.
Folytatódott a szépkorúak köszöntése városunkban: Pálinkás Mártonné Kati néni a napokban ünnepelte a 90. születésnapját. Ez alkalomból Barta Endre alpolgármester otthonában, családja körében köszöntötte.