Népvándorlás Pentelére
Újabb írást küldött el szerkesztőségünkhöz idősebb Farkas János óvárosi lakos. Ezúttal arról mesél visszaemlékezésében, hogyan fogadták Dunapentele lakói a város építésekor ideérkező idegeneket, és miként szembesítették a gazdákat arról, hogy eltulajdonítják a földjeiket.
1949 késő őszén felröppent az a hír, hogy leállítják Mohácson az építkezést, és Pentelén folytatják tovább. Ezt akkor nem hitte el senki. Beszéltek róla, de alaptalan híresztelésnek vélték. Egészen addig, amíg a gazdák ki nem mentek a Duna dűlőben lévő földjeikre. Ott földbe vert karókat találtak. Sokat kihúzgáltak belőlük. Közben észrevettek egy néhány emberből álló csoportot, akik szemlélődtek. Kerülték a gazdákkal való találkozást. Ekkor már tisztában voltak a helyiek, hogy a híresztelésből valóság lesz. Ezt meg is erősítette négy Mohácsról érkező személy is.
A földmunkák kezdetével megindult a népvándorlás Pentelére. A vasútállomásról kilométeres sorban jöttek a faluba az emberek. Először a kocsmák udvarán, a boltok környékén álltak meg, majd onnan indultak utcáról utcára, házról házra szállást és munkát keresni. Olyan volt a falu, mint egy felbolydult méhkas. A boltokból, üzletekből mindennap elfogyott az élelmiszer (másnap már volt minden). A hentesüzletek is kiürültek, ezért volt sok feketevágás.
Akkoriban szinte minden háznál volt egy-két tisztaszoba (vendégszoba), amit vendégek, rokonok látogatására tartottak fent. Ezeket a szobákat és még a lakható melléképületeket adták ki az érkező embereknek. Az új lakókkal előbb mindig elbeszélgettek az otthoni életről, családról, hogy könnyebben alkalmazkodhassanak a háziakhoz.
A munkások kéthetente utaztak haza. Akik nem mentek, azok a gazdáknál vállaltak munkát, például építést, burgonyaszedést, kukoricacső törését. Így békés, jó kapcsolat alakult ki a háziakkal, de azért sok türelmet, elnézést kellett elviselni. A falu akkor mentesült a szállásadás alól, amikor megépültek a radari és déli városi munkásszállások.
1950 júniusában a Tanácsházán felszerelt hangosbemondóba a következő szöveget mondták be: Figyelem, akinek a Duna (Zsuzsa) üdülőben van földje, terményét minél előbb takarítsa be, és a földjét tovább ne művelje! Ez volt az első bejelentés arról, hogy igénybe veszik a falusiak földjét. Nem egyeztettek senkivel arról, hogy adja vagy nem adja. Kisajátították és kész. Volt, aki pénzt kapott, 45 fillért egy négyszögölért, vagy csereingatlant, vagy mehetett, ahova akart. Aggódni kezdtek a helyiek a jövőért, mert az a kevés megmaradt föld nem adott biztos megélhetést. Családok szakadtak szét, a megélhetési körülmények leszűkültek. Volt, aki az építkezésen keresett munkát, volt, aki elköltözött. A kisajátított, elvett földek miatt a megcsonkított határunk már nem adta vissza azt a gazdálkodási jövedelmet, ami előtte volt. Dunaújváros gyökerei ide nyúlnak vissza, mert az akkor itt élő emberek áldozatvállalásából épült fel ez a város.
1950. november 30-án idős embereket, kisgyermekes családokat kényszerítettek otthonuk elhagyására. Kitelepítették őket. Mi volt a vétkük? Kellett a vagyonuk, házaik, földjük, ők pedig nem kívánatos személyeknek minősültek. A régi Dunapentele megszűnt, lakossága kicserélődött. Az ősök többsége már elment. Az emlékek már csak hagyományokban, a megőrzött tárgyakban, képekben élnek. Őrizzük őket, mert akinek múltja van, annak jövője is! Ezt így kell elfogadni, ilyen az élet.
A rovat további hírei: Közélet
Remek szeptemberi mutatók, de változatlanul nagyon kell a vér
2024. szep. 29.
A hasábjainkon már taglalt csúcsdöntő retró véradás után sikeres akciók egész sorát rendezték szeptemberben – a szokásos donortoborzó mellett ezek taglalásával és az októberi tervekkel is foglalkozunk a hajtás után!
Gyorsan érkezett az árhullám és gyorsan ment is
2024. szep. 27.
677 centiméter magasan tetőzött a dunai árvíz Dunaújvárosban vasárnap. Néhány nappal később pedig már meg nem mondta volna az ember, hogy mi is történt a Duna-parton. Sokan dolgoztak azon, hogy a lehető legkisebb károkkal járjon a drasztikus vízszintnövekedés.
Edukáció és széles programkínálat csalogatott az autómentes napon (galériával)
2024. szep. 26.
Véget ért az Európai Mobilitási Hét, Dunaújvárosban is jól sikerültek az ennek apropóján szervezett programok. Az autómentes napon például parádés hangulat töltötte meg a Petőfi ligetet, minden korosztály talált magának elfoglaltságot még múlt pénteken.
Közösségi élmény és környezetvédelem – rekordokat döntött a takarítási világnap (galériával)
2024. szep. 24.
Közel kétezer részvevővel és több tonna hulladék összeszedésével zárták a takarítási világnapot múlt pénteken. Az idén immár negyedszerre rendezett eseményen több oktatási intézmény képviseltette magát, akik a Decathlon Magyarország és a Jót, szívből – Dunaújvárosért csapatával karöltve tisztították meg az Erdei tornapálya és a Kádár-völgy területét a szeméttől.
Árvízhelyzet: a városnál is tart a tetőzés (galériával)
2024. szep. 22.
Éjjel kezdődött a tetőzés városunknál, holnaptól már lassú csökkenés várható – a Szalki-sziget víz alatt, de az ár szerencsére nem okozott komoly gondot a folyam városi szakaszán.
A jövőnk vagy zöld, vagy semmilyen
2024. szep. 22.
Egy héten keresztül Dunaújvárosban is kiemelt figyelmet kapott a környezetvédelem és a fenntartható közlekedés népszerűsítése, ugyanis idén is csatlakoztunk az Európai Mobilitási Héthez. Ennek egyik állomása a Városháza téren megrendezett Hivatali Zöld Nap volt.
Istentisztelettel adott hálát a közösség
2024. szep. 21.
Hálaadó istentiszteletet tartott a Dunaújvárosi Református Egyházközösség sikeresen lezárult templomuk felújítása alkalmából. A templom korszerűsítése 180 millió forintos beruházásból valósult meg.