Népvándorlás Pentelére
Újabb írást küldött el szerkesztőségünkhöz idősebb Farkas János óvárosi lakos. Ezúttal arról mesél visszaemlékezésében, hogyan fogadták Dunapentele lakói a város építésekor ideérkező idegeneket, és miként szembesítették a gazdákat arról, hogy eltulajdonítják a földjeiket.
1949 késő őszén felröppent az a hír, hogy leállítják Mohácson az építkezést, és Pentelén folytatják tovább. Ezt akkor nem hitte el senki. Beszéltek róla, de alaptalan híresztelésnek vélték. Egészen addig, amíg a gazdák ki nem mentek a Duna dűlőben lévő földjeikre. Ott földbe vert karókat találtak. Sokat kihúzgáltak belőlük. Közben észrevettek egy néhány emberből álló csoportot, akik szemlélődtek. Kerülték a gazdákkal való találkozást. Ekkor már tisztában voltak a helyiek, hogy a híresztelésből valóság lesz. Ezt meg is erősítette négy Mohácsról érkező személy is.
A földmunkák kezdetével megindult a népvándorlás Pentelére. A vasútállomásról kilométeres sorban jöttek a faluba az emberek. Először a kocsmák udvarán, a boltok környékén álltak meg, majd onnan indultak utcáról utcára, házról házra szállást és munkát keresni. Olyan volt a falu, mint egy felbolydult méhkas. A boltokból, üzletekből mindennap elfogyott az élelmiszer (másnap már volt minden). A hentesüzletek is kiürültek, ezért volt sok feketevágás.
Akkoriban szinte minden háznál volt egy-két tisztaszoba (vendégszoba), amit vendégek, rokonok látogatására tartottak fent. Ezeket a szobákat és még a lakható melléképületeket adták ki az érkező embereknek. Az új lakókkal előbb mindig elbeszélgettek az otthoni életről, családról, hogy könnyebben alkalmazkodhassanak a háziakhoz.
A munkások kéthetente utaztak haza. Akik nem mentek, azok a gazdáknál vállaltak munkát, például építést, burgonyaszedést, kukoricacső törését. Így békés, jó kapcsolat alakult ki a háziakkal, de azért sok türelmet, elnézést kellett elviselni. A falu akkor mentesült a szállásadás alól, amikor megépültek a radari és déli városi munkásszállások.
1950 júniusában a Tanácsházán felszerelt hangosbemondóba a következő szöveget mondták be: Figyelem, akinek a Duna (Zsuzsa) üdülőben van földje, terményét minél előbb takarítsa be, és a földjét tovább ne művelje! Ez volt az első bejelentés arról, hogy igénybe veszik a falusiak földjét. Nem egyeztettek senkivel arról, hogy adja vagy nem adja. Kisajátították és kész. Volt, aki pénzt kapott, 45 fillért egy négyszögölért, vagy csereingatlant, vagy mehetett, ahova akart. Aggódni kezdtek a helyiek a jövőért, mert az a kevés megmaradt föld nem adott biztos megélhetést. Családok szakadtak szét, a megélhetési körülmények leszűkültek. Volt, aki az építkezésen keresett munkát, volt, aki elköltözött. A kisajátított, elvett földek miatt a megcsonkított határunk már nem adta vissza azt a gazdálkodási jövedelmet, ami előtte volt. Dunaújváros gyökerei ide nyúlnak vissza, mert az akkor itt élő emberek áldozatvállalásából épült fel ez a város.
1950. november 30-án idős embereket, kisgyermekes családokat kényszerítettek otthonuk elhagyására. Kitelepítették őket. Mi volt a vétkük? Kellett a vagyonuk, házaik, földjük, ők pedig nem kívánatos személyeknek minősültek. A régi Dunapentele megszűnt, lakossága kicserélődött. Az ősök többsége már elment. Az emlékek már csak hagyományokban, a megőrzött tárgyakban, képekben élnek. Őrizzük őket, mert akinek múltja van, annak jövője is! Ezt így kell elfogadni, ilyen az élet.
A rovat további hírei: Közélet
Emléktábla is hirdeti, hogy ezen a helyen példás összefogás történt
2024. szep. 13.
A Horgásztanya épületében és annak környezetében jelentős és látványos felújítások történtek az elmúlt évek során. Idén pedig teljesen megújult az udvar, mégpedig példás összefogás segítségével. Az elvégzett munkáknak, de leginkább ennek az összefogásnak állítottak most emléket.
A segítségnyújtás nem időszakhoz vagy évszakhoz kötött
2024. szep. 12.
Dunaújváros vezetése számos területen igyekszik segítséget nyújtani a rászorulóknak, szem előtt tartva a szociális érzékenységet, a rászorultak segítését, hogy városunk jó példát mutathasson ezen a területen is.
Még belegondolni is durva, de nyakunkon a fűtési szezon!
2024. szep. 11.
Pár napja még meg akarunk főni, de a naptár nagy úr – hivatalosan vasárnaptól elvi lehetőség adódik a fűtésre. Itt a DVG közleménye – minden fontos tudnivalóval!
Iskolakezdési támogatást nyújt az önkormányzat
2024. szep. 10.
Amint arról már beszámoltunk, általános-és középiskolásoknak nyújt egyszeri, 6 ezer forintos támogatást az önkormányzat. A támogatási igényeket folyamatosan, egészen október 30-ig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatal Humán Szolgáltatási Főosztály Szociális Osztályán, ügyfélfogadási időben.
DSTV: rongálással a józan ész ellen
2024. szep. 09.
Nem mindennapi rongálássorozatról ad hírt a DSTV összeállítása. Mi visz rá bárkit arra, hogy egymás után több napvitorlát is tönkretegyen a város játszóterein? A kisgyerekeket is érintő oktalan vandalizmus láttán nehéz indulatok nélkül beszélni... Hangkép.
DSTV: a Zója lánybrigád története
2024. szep. 08.
A város- és vasműépítés hőskorába repít vissza a DSTV összegzése. A Zója lánybrigád történetével ismerkedhetünk meg, és a brigádvezető Czanik Klára munkásságába nyertünk betekintést. Az összeállítás végén pedig egy felhívásról is szó esik. Hangkép.
Civil Közoktatási Platform: felháborító lépés a Madách igazgatójának felmentése
2024. szep. 07.
Oktatás = botrány botrány hátán. Úgy tűnik, ez a tanév sem kezdődhet meg kormányzati erőfitogtatás és megfélemlítés nélkül – a Civil Közoktatási Platform a Madách Imre Gimnázium igazgatójának "felháborító és jogszerűtlen" felmentése nyomán adott közre állásfoglalást. A dokumentum szerkesztett változatát közöljük.