Dunaújváros Hetilap

Népvándorlás Pentelére

doszerk - 2015. szeptember 14. 8:05

Újabb írást küldött el szerkesztőségünkhöz idősebb Farkas János óvárosi lakos. Ezúttal arról mesél visszaemlékezésében, hogyan fogadták Dunapentele lakói a város építésekor ideérkező idegeneket, és miként szembesítették a gazdákat arról, hogy eltulajdonítják a földjeiket.

1949 késő őszén felröppent az a hír, hogy leállítják Mohácson az építkezést, és Pentelén folytatják tovább. Ezt akkor nem hitte el senki. Beszéltek róla, de alaptalan híresztelésnek vélték. Egészen addig, amíg a gazdák ki nem mentek a Duna dűlőben lévő földjeikre. Ott földbe vert karókat találtak. Sokat kihúzgáltak belőlük. Közben észrevettek egy néhány emberből álló csoportot, akik szemlélődtek. Kerülték a gazdákkal való találkozást. Ekkor már tisztában voltak a helyiek, hogy a híresztelésből valóság lesz. Ezt meg is erősítette négy Mohácsról érkező személy is.

A földmunkák kezdetével megindult a népvándorlás Pentelére. A vasútállomásról kilométeres sorban jöttek a faluba az emberek. Először a kocsmák udvarán, a boltok környékén álltak meg, majd onnan indultak utcáról utcára, házról házra szállást és munkát keresni. Olyan volt a falu, mint egy felbolydult méhkas. A boltokból, üzletekből mindennap elfogyott az élelmiszer (másnap már volt minden). A hentesüzletek is kiürültek, ezért volt sok feketevágás.

Akkoriban szinte minden háznál volt egy-két tisztaszoba (vendégszoba), amit vendégek, rokonok látogatására tartottak fent. Ezeket a szobákat és még a lakható melléképületeket adták ki az érkező embereknek. Az új lakókkal előbb mindig elbeszélgettek az otthoni életről, családról, hogy könnyebben alkalmazkodhassanak a háziakhoz.

A munkások kéthetente utaztak haza. Akik nem mentek, azok a gazdáknál vállaltak munkát, például építést, burgonyaszedést, kukoricacső törését. Így békés, jó kapcsolat alakult ki a háziakkal, de azért sok türelmet, elnézést kellett elviselni. A falu akkor mentesült a szállásadás alól, amikor megépültek a radari és déli városi munkásszállások.

1950 júniusában a Tanácsházán felszerelt hangosbemondóba a következő szöveget mondták be: Figyelem, akinek a Duna (Zsuzsa) üdülőben van földje, terményét minél előbb takarítsa be, és a földjét tovább ne művelje! Ez volt az első bejelentés arról, hogy igénybe veszik a falusiak földjét. Nem egyeztettek senkivel arról, hogy adja vagy nem adja. Kisajátították és kész. Volt, aki pénzt kapott, 45 fillért egy négyszögölért, vagy csereingatlant, vagy mehetett, ahova akart. Aggódni kezdtek a helyiek a jövőért, mert az a kevés megmaradt föld nem adott biztos megélhetést. Családok szakadtak szét, a megélhetési körülmények leszűkültek. Volt, aki az építkezésen keresett munkát, volt, aki elköltözött. A kisajátított, elvett földek miatt a megcsonkított határunk már nem adta vissza azt a gazdálkodási jövedelmet, ami előtte volt. Dunaújváros gyökerei ide nyúlnak vissza, mert az akkor itt élő emberek áldozatvállalásából épült fel ez a város.

1950. november 30-án idős embereket, kisgyermekes családokat kényszerítettek otthonuk elhagyására. Kitelepítették őket. Mi volt a vétkük? Kellett a vagyonuk, házaik, földjük, ők pedig nem kívánatos személyeknek minősültek. A régi Dunapentele megszűnt, lakossága kicserélődött. Az ősök többsége már elment. Az emlékek már csak hagyományokban, a megőrzött tárgyakban, képekben élnek. Őrizzük őket, mert akinek múltja van, annak jövője is! Ezt így kell elfogadni, ilyen az élet.

A rovat további hírei: Közélet

Zöld sivatag vagy vadvirágos televény? Ez a kérdés, választhatunk! De gyorsan!

Zöld sivatag vagy vadvirágos televény? Ez a kérdés, választhatunk! De gyorsan!

2024. szep. 06.

Pici magból lesz a hatalmas fa: kicsiny, ám annál lelkesebb csapat vett részt az ÖKO Klub Dunaújváros sorozatnyitó eseményén a Kortárs Művészeti Intézetben még múlt csütörtökön. A téma a zöld értékek jelene és jövője volt – tények, tervek, tanulságok, avagy mit tehetünk egyénenként és együtt!? 

Tanévnyitót rendezett az egyetem, esküt tettek az elsőéves hallgatók

Tanévnyitót rendezett az egyetem, esküt tettek az elsőéves hallgatók

2024. szep. 05.

A Dunaújvárosi Egyetem még múlt pénteken rendezte tanévnyitó ünnepségét, ahol elhangzott, hogy az új tanévet rekordszámú hallgatóval kezdi meg az intézmény. Városunkat Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester képviselte az eseményen.

Könnyes, fájdalmas búcsú Zloch Istvánnétól

Könnyes, fájdalmas búcsú Zloch Istvánnétól

2024. szep. 05.

A Széchenyi István Gimnázium vezetősége, kollektívája fájó szívvel búcsúzik egykori feledhetetlen pedagógusától, Zloch Istvánnétól, aki türelemmel, méltósággal viselt hosszú betegség után hunyt el. 71 évet élt, az égi tantestületbe költözött. Az intézmény nekrológját közöljük.

Fél évszázad a városi vendéglátás sűrűjében

Fél évszázad a városi vendéglátás sűrűjében

2024. szep. 05.

Újabb szépkorú ünnepelte a 90. születésnapját. Teleki Károlyné Veronika néni otthonában fogadta a városvezetés jókívánságait, amelyeket Barta Endre alpolgármester és Szántó Péter önkormányzati képviselő tolmácsoltak. Boldog születésnapot!

90 éves lett Sümegi Lajos bácsi

90 éves lett Sümegi Lajos bácsi

2024. szep. 04.

Újabb szépkorú dunaújvárosi ünnepelte a 90. születésnapját. A városunkba 1962-ben érkezett Sümegi Lajos bácsi, aki a közelmúltban ünnepelte családja körében a kerek évfordulót. A jeles alkalomból Barta Endre alpolgármester és Szántó Péter önkormányzati képviselő is felköszöntötte az önkormányzat nevében. 

Csúcsrajáratás után is sűrű a véradási terv

Csúcsrajáratás után is sűrű a véradási terv

2024. szep. 03.

Nem hetvenkedés, de muszáj ezzel kezdeni: kánikula ide vagy oda, éppen 70 önkéntes vett részt az MMK-ban szervezett retró véradáson a közelmúltban. Első véradóval is találkoztunk, a sorok írója is áldozott a segítségnyújtás oltárán, és a kirobbanó eredmény bizakodásra ad okot: egyre többen ismerik föl, hogy vért adni mennyire menő!

DSTV: könnyes tanévnyitó a Vasváriban

DSTV: könnyes tanévnyitó a Vasváriban

2024. szep. 03.

Szomorú esemény feldolgozásával kezdődött a tanév a Vasvári iskolában, derül ki a DSTV összegzéséből. A tanévnyitón is megemlékeztek az intézmény pedagógusa Borvendég Attila tragikus hirtelenségű haláláról. Hangkép.