Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 05. Ágota, Ingrid
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

438 ezer óra szolgálat

Kultúra
emlékezés
egészségügy
Szent Pantaleon Kórház
Dunaújváros

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2015. okt. 03., 08:03

De hát melyik múlt…? – kérdezte a hölgy. Megütköztem. Létezne „egyik” vagy „másik” múlt az időtengerben? Aztán mesélni kezdett. Kibomlott egy történet, amely mindent megvilágított. De ne szaladjunk előre.

Ültünk a vonaton, olvastam, velem szemben ő is. Csönd volt. Repült az idő. Egyszer csak a könyve kiesett a kezéből. Fölkaptam. Megköszönte. Futólag meglestem a címet a borítón: Vitairat a jövőről. A nemzetfogyásról szól – mondta a hölgy. Olvastam én is jó régen, írója, Fekete Gyula két évtizedig kongatta a vészharangot a demográfiai válság miatt.

Szomorú jövőkép! – folytatta alkalmi ismerősöm, hozzátette, nem is akar a jövőbe gondolni, mert csak elszomorodik. Beszélgessünk inkább a múltról – javasoltam. Ekkor jött a váratlan fordulat: De hát melyik múltról…? Buta képet vághattam. Elmosolyodott. Belekezdett a történetbe.

Kora ősz volt. Barátaival igyekeztek Pest felé. A kömlődi csárdánál megálltak, vacsoráztak, aztán indultak tovább, haza – ahová nem érkezhettek meg azon a napon. Útközben zuhogni kezdett az eső, a szél is lökdöste az autót, a szembejövő kocsik a szélvédőre csapták a vizet – és itt megtört a filmszalag. A következő emlékkép: ágyban fekszik, fölkelne, de nem tud, körötte minden fehér, jobbra meg balra lepel zárja el a kilátást, valaki jön, megtudja tőle, hogy a dunaújvárosi kórházban van, az intenzív osztályon. De hát mi történt? – kérdezi, mire a fiatal nő azt válaszolja: „Most nem az a fontos, hogy mi volt, hanem hogy mi lesz. Maga fölépül!” És képzelje el – idézte a pillanatot a hölgy –, a nővér egyre csak mosolygott, pedig amúgy nagyon bánatos volt az arca…

Az elbeszélésből aztán kiderült minden részlet. A balesetben a hölgy meghalt. Igen, ő, az alkalmi útitársam, a hús-vér valóság azon a végzetes napon meghalt. De megmentették. A klinikai halálból visszahozták az életbe. Azóta – így ő – van kétféle múlt, van az „az” előtti meg utáni élete, közte meg a vaksötétség. A semmi. Szomorú mondat zárja a történetet: „És még a nevét se tudom, akinek az életet köszönhetem.”

Jaj, hányan vagyunk, aki sose tudtuk, ki volt az orvos, aki a kritikus pillanatban fölöttünk állt, ki volt az aneszteziológus, aki a műtétnél tette a dolgát, a nővér, aki éjjel, holtfáradtan is a betegágyunknál volt, a mentős, aki a sérült kisgyermekünket féltő szeretettel emelte a hordágyra. De az arcokra emlékszünk, azokéra, akik ott voltak, ahol lenniük kellett, tették, teszik, amire fölesküdtek, még olyankor is, amikor nekik kéne vigasz, mert épp bánatot hordoznak. Mint az újvárosi kórház örök szolgálatosai: orvosok, nővérek, műtősök, szakszemélyzet, akik együtt öregednek a fél évszázados intézmény sokat látott fehér falaival, mindenki, aki egy kis része a gépezetnek – annak, amely több terhet ró a benne részt vállalókra, de kevesebbet fizet a megérdemeltnél, és amely soha nem állhat le, vészhelyzetben sem, sőt, akkor a legkevésbé.

A héten emlékeztek a kórházépület fél évszázados fennállására, arra, amikor a korábbi „fektető” funkcióját egy korszerű intézmény vette át. Amikor ez megjelenik, a kórház éppen 18258 napja, 438192 órája áll folyamatos szolgálatban. Szünnap nincs. És soha nem is lesz.

A rovat további hírei: Kultúra

A „matrózúszó”, aki egy olimpiai döntőről lemaradt

A „matrózúszó”, aki egy olimpiai döntőről lemaradt

2016. feb. 02.

Bizony, lemaradt. Mégsem bánta. Különös dolog okozta ugyanis a végzetes hibát: korábban fölényes győzelmet aratott a százméteres távon, úgy, hogy végig a vetélytársai előtt járt, akik csak a hátát láthatták. A győzelem fölötti öröm kissé elvonta figyelmét, így lekéste az ötszázas verseny rajtját.

Nagy dobásra készül a Bartók

Nagy dobásra készül a Bartók

2016. feb. 01.

Bartók Kamaraszínházban a tavaszi időszakban is számos előadással várják a színházlátogatókat. Vendégelőadásban a 39 lépcsőfok, illetve A revizor című darabot tekinthetik meg az érdeklődők. Emellett két saját előadással is készülnek, februárban a Mirandolinát, míg áprilisban a Chicago című musicalt mutatják be.

A kis harcos Bencének gyűjtenek

A kis harcos Bencének gyűjtenek

2016. feb. 01.

A művészvilág, alkotásaival ismét segíteni szeretne. A Rosti Gimnáziumban nyíló kiállításon több mindent megtudhatunk erről a kezdeményezésről.

A kis tipli nagy sikertörténete

A kis tipli nagy sikertörténete

2016. jan. 31.

Karácsonyi meglepetésként őseim egykori képét kaptam ajándékba. Ünnep múltán rögtön nekiláttam, hogy a falra erősítsem: elő a kalapácsot, a képkampót, kézben a fúró is, már csak tipli kéne. De az sehol. Vágta a műszaki boltba. Eladó ismerősöm tudakolja, miféle foglalatosságban vagyok két ünnep között.

Ami mellett nem lehet csak úgy elmenni - Top Dogs a Bartókban

Ami mellett nem lehet csak úgy elmenni - Top Dogs a Bartókban

2016. jan. 31.

A két éve elhunyt drámaíró, Urs Widmer darabjának, a Top Dogsnak a bartókos előadását a Katona József Színház 2002-es adaptációja után joggal választották be 2015 legfontosabb negyven színházi előadása közé. A döntést indokolják is Sebestyén Aba rendező élvezhető egységgé komponált jelenetei, tréning-epizódjai.

A magyar Micimackó és titokzatos „anyja”

A magyar Micimackó és titokzatos „anyja”

2016. jan. 31.

A híres medvefiú, Micimackó az angol "őse" után egy évtizeddel született: akkor jelent meg a varázslatos történet Karinthy Frigyes fordításában, s indult el hazánkban is a töretlenül sikeres útján. Az alapmű ekkor már bejárta a világot, sok nyelvre lefordították, mindenütt nagy feltűnést keltett.

Felkelni a földről

Felkelni a földről

2016. jan. 30.

Ahol lakom, fácánok fészkelnek, hajnalonta nyulak iramodnak, szarvasok bóklásznak. A sorsnak hálás lehetek. De ez a mostani ködös idő nincs kedvemre még ezen a barátságos vidéken sem.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Átgázolt a bajnok röplabdázóinkon

  2. "Dunaújváros fái a négy évszakban": finálé a fotópályázat téli fordulóján

  3. DSTV: birkózó emlékverseny

  4. Baleset és teljes útzár Dunaújvárosnál (frissítve)

  5. A vészhelyzetek gyors elhárítására képezték az óvodai és bölcsődei dolgozókat

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: birkózó emlékverseny

DSTV: birkózó emlékverseny

Embedded thumbnail for DSTV: római kori emlék lett a hónap műtárgya

DSTV: római kori emlék lett a hónap műtárgya

Embedded thumbnail for DSTV: nyílt nap és bemutatók

DSTV: nyílt nap és bemutatók

Top hírek

  1. 30 napra letartóztatták Mezei Zsoltot (frissítve)

  2. Baleset és teljes útzár Dunaújvárosnál (frissítve)

  3. Újra élnek a bajnoki remények

  4. Birkózással emlékeztek a sportág szerelmesére (galériával)

  5. Közösségépítők (1.): a varázsos Madártanya

Galéria

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Jeges örömök (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 4. szám - 2026.01.30.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő