Huszonöt éve volt az első szabad önkormányzati választás
Az 1990 tavaszán megalakult országgyűlés hosszú viták, egyeztetések után elfogadta a helyi önkormányzatokról szóló törvényt. Cikkünk első fele időutazás, vissza a rendszerváltás hajnalára, második fele pedig egy beszélgetés mindezek szemtanújával, dr. Dorkota Lajossal, Fejér megye és Dunaújváros díszpolgárával.
Ennek értelmében a jogszabály elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzathoz való jogát, és lehetővé teszi, hogy a választópolgárok közvetlenül, önállóan és demokratikusan intézzék a helyi érdekű közügyeket - olvasható a Múlt-kor internetes oldalán.
Az önkormányzatiság létrejöttével megszűnt az 1950-től működő tanácsi rendszer, a központi irányítás. A tanácselnök, vb-titkár, tanácstagok helyett immár a polgármester és a képviselők viszik tovább a település helyi ügyeit.
1990-ben kétfordulós választással dőlt el, hogy mely képviselők jutnak a közgyűlésbe, s irányítják a várost az elkövetkezendő négy évben. Ekkor pártlistára és képviselőjelöltekre lehetett szavazni, a polgármester személyéről a már megválasztott képviselők döntöttek.
1990. szeptember 30-án megnyíltak városunkban is szavazókörök, reggel 6-tól este 6-ig adhatták le szavazataikat a választópolgárok. Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ), „Dunaújvárosért” Patrióta Szövetség, Vállalkozók Pártja, Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), Nyugdíjas Szakszervezet, Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), Magyar Demokrata Fórum (MDF), Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), Magyar Szocialista Párt- ezek a pártok, szervezetek mind állíthattak listát a választási bizottság döntése alapján. A lista mellett egyéni választókerületek képviselőire is szavazhattak a polgárok. Az akkor tizenöt egyéni választókerületben a képviselői posztokért átlagosan hat jelölt indult (pártok által delegáltak, függetlenek), de akadt olyan terület is, ahol tíz jelölt volt.
A szavazás után Választottunk - volna címmel közölte az eredményeket a helyi hírlap, ugyanis érvénytelen lett a szavazás. A szavazásra jogosultak kevesebb, mint negyven százalékuk élt a választói joggal (negyven százalék volt az előírás). A nyilvántartás szerint 42.940 személy voksolhatott volna, ám közülük 9.926-an járultak az urnákhoz, ez 23,1 százalékos részvételi arányt jelentett.
1990. október 14-én a helyhatósági választás második fordulója következett. Ez az eredmény immár hivatalos, végérvényes lett, függetlenül attól, hogy sem a részvételi arány (22,9 százalékos), sem pedig a választókerületi eredmények nem nagyon változtak az első fordulóhoz képest. Így írt a hírlap akkori tudósításában: „Ami tény: várakozáson felüli sikert aratott az SZDSZ és a Fidesz, szimpatizánsai körében bizonyára kellemetlen meglepetésként hatott az MDF „halvány” szereplése (még az előző fordulóhoz képest is visszaestek), továbbra is gyengélkedik az MSZP, s nem jutottak egyetlen mandátumhoz sem a szociáldemokraták és a kisgazdák.”
A szavazatok megoszlása pártok szerint:
SZDSZ 51,7 százalék
MDF 13,8 százalék
Fidesz 10,3 százalék
Függetlenek 10,3 százalék
MSZP 6,9 százalék
KDNP 3,4 százalék
DuPaSz 3,4 százalék
Az alakuló ülést 1990. október 23-án tartotta a huszonkilenc főből álló képviselőtestület. Érdekességként, a nevük mellett a foglalkozásukat is feltüntetjük.
Almási Zsolt (mérnök), Antal István (üzemmérnök), Antal Lajos (főiskolai hallgató), Birkás István (festőművész), Blaskovics Gábor (programozó), Csajtai István (vegyipari gépész), Cserna Gábor (tanár), Dakó Csaba (üzemvezető), Dimák Ernő (anyaggazdálkodó), dr. Dlustus Péter (szájsebész), dr. Dorkota Lajos (ügyvéd, jogtanácsos), dr. Félix István (ügyvéd), Galántai Csaba (anyaggazdálkodó), dr. Gál Zsolt (urológus), Huszti József (biztosításszervező), dr. Izsák Gyula (főiskolai adjunktus), dr. Kálmán András (jogtanácsos), dr. Kéthelyi Ágnes (fogszakorvos), Kiss András (iskolaigazgató), Ladányi Béla (művezető), Ordas István (műszaki vezető), Palkovics Jenő (vállalkozó), Pálfalvi János (grafikusművész), Pochner László (gépész-üzemmérnök), Simon Ervin (villanyszerelő), dr. Sipos János (ügyvéd), dr. Szabó Zoltán (orvos), Varga Lajosné (műszaki rajzoló), dr. Wittmann Károly (belgyógyász, kardiológus).
Az alakuló ülés legfontosabb napirendje a polgármester megválasztása volt. Az akkori szabályok szerint a polgármester személyére a képviselők tehettek javaslatot, jelölt pedig akkor vált belőle, ha megszerezte a képviselők harmadának támogatását. A két jelölt Almási Zsolt és Kiss András lett. Az lehetett végül a város első embere, aki a képviselői szavazatok legalább ötven százalékát megszerzi. Utóbbi hét, míg az SZDSZ-es jelölt 21 voksot kapott, így a város polgármestere Almási Zsolt lett.
Dr. Dorkota Lajos: Forradalmi volt az az időszak
A rendszerváltás utáni első dunaújvárosi közgyűlés tagja volt dr. Dorkota Lajos, Fejér megye és városunk díszpolgára. Ő 1990-2011 között a Fidesz önkormányzati képviselője, továbbá 1998-2013 között országgyűlési képviselője volt. 2011-ben kormánymegbízottként nagy szerepe volt az új közigazgatási rendszer bevezetésében, létrehozásában. 2013-tól tölti be a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöki tisztségét, ahol az egyik legfontosabb feladat a rezsicsökkentés megvalósítása volt.
Fotók: Dunaújvárosi Hírlap Archívum
A több mint húsz évig politizáló díszpolgárral az évforduló kapcsán beszélgettünk arról, hogyan emlékszik vissza az akkori hangulatra, feladatokra.
Miért döntött úgy, hogy indulni fog a választáson?
1990-ben megtörtént a rendszerváltás, megválasztották az új országgyűlést. Cserna Gábor és Antal Lajos megkeresett, hogy induljak a Fidesz színeiben az önkormányzati választáson. Akkor nagyon fiatalok voltunk, ők a húszas éveikben jártak, én a magam 32 évével idősebbnek számítottam és kellett egy tapasztaltabb személy is a csapatba. Egyetértettem a Fidesz elveivel. Ügyvédként dolgoztam, a munka mellett akkor egyfajta hobbiként már politizáltunk. Ott voltunk hárman és tenni akartunk a városért. Akkor még nem gondoltam, hogy idővel átveszi a politika a főszerepet az életemben, sőt, főállásban fogom végezni ezt a munkát.
Az 1990-es választáson nagy sikert él el a Fidesz. Mit szólt az eredményhez?
Mi sem számítottunk ekkora sikerre. Ráadásul Gábor egyéni mandátumot nyert a körzetében. Meglepődtünk, de azt valljuk, hogy ha az ember lelkiismeretesen, becsülettel elvégzi a munkáját, előrébb fog jutni. A választás előtt a tanácselnök egyeztetett az induló pártokkal. Akkor még mosolyogtunk azon, amikor a találkozó után Antal Lajos azt mondta Gábornak, hogy előbb-utóbb te leszel a polgármester. Ám idővel a városért tett és elvégzett munkánkat elfogadták, elismerték a városlakók, és 2010-ben, pontosan húsz évvel az első önkormányzati választás után polgármesterré választották meg Cserna Gábort.
Mik voltak 1990-ben a legsürgetőbb feladatok a városban? Miket kellett tennie az első közgyűlésnek?
Akkoriban a lakáshelyzet számított az egyik legégetőbb problémának. A lakások még állami kézben voltak, majd önkormányzati tulajdonba kerültek. Szükség volt rendeletben szabályozni például a lakhatási jogosultságokat, az ingatlanok megszerzési lehetőségeit. A vagyonértékesítés is fontos feladatunk volt, hogy hogyan teremthetünk bevételi forrást a városnak. Emellett számos rendeletet, szabályt kellett megalkotnunk, például a szervezeti és működési szabályzatot. Lényegében mindazokat, amelyek az önkormányzatiság gyakorlati megvalósulását szolgálták. A mai rendeletek is ezeken alapszanak, amiket ott és akkor lefektettünk.
Milyen volt a hangulat akkor a közgyűlésben? Miként viszonyultak egymáshoz a pártok képviselői, a függetlenek?
Forradalmi volt az az időszak. Előfordult, hogy hajnali egy óráig is eltartott a közgyűlés. Az 1990-ben megalakult közgyűlésben voltak viták, de pártállástól függetlenül is jóban voltunk, barátságos volt az egymáshoz való viszony. Például a mai napig barátságban vagyunk Ordas Istvánnal, aki akkor SZDSZ-esként politizált. Palkovics Jenővel szintén jó volt a kapcsolatunk, ahogy most gyermekeivel is, akik apjuk nyomdokait követve a közéletben is aktívan tevékenykednek. Említhetném még példaként dr. Kálmán András MSZP-s politikust is, akivel a mai napig jóban vagyunk. Vele egyidőben voltunk országgyűlési képviselők: a parlamentben ütköztettük a véleményünket, tettük a magunk dolgát, de hazafele már mindketten dunaújvárosi polgárként tekintettünk egymásra. Más világ volt akkoriban.
Érezhető is ez a változás a mostani közgyűléseken…
Ma sokkal rosszabb a hangulat, véleményem szerint ezért is rosszabb a politikusok megítélése. Már két éve nem politizálok, persze, folyamatosan figyelemmel kísérem a történéseket. Nem örülök az új iránynak, a különböző pártok egymás felé mutatott magatartásának, viselkedésének. Én a régi elveket vallom, és ha keresnek, a mai napig hajlandó vagyok találkozni velük.
A rovat további hírei: Közélet
Köszöntő – húsvét ünnepén
2025. ápr. 21.
"Kívánom, hogy a húsvéti időszak örömmel, szeretettel, reménnyel és megújulással legyen tele!" – az ünnep alkalmából Pintér Tamás polgármester köszöntőjét olvashatják.
500 ezer forint a rostis diákok jövőjéért
2025. ápr. 20.
A Dunaújváros Kenyere jótékonysági akció elmúlt negyedévében összesen 8157 kenyeret vásároltak a városlakók, amelyek árából a virtuális alapba bekerülő 50 forintoknak köszönhetően 407 ezer 850 forintnyi támogatás gyűlt össze. Az önkormányzat által végül 500 ezer forintra kerekített adományban ezúttal a Rostisok Jövőjéért Alapítvány részesült.
DSTV: tojással és tésztával segítettek
2025. ápr. 20.
Városunkban is sokakat érint az a méltatlan helyzet, amikor az alapélelmiszerek megvásárlása fejtörést okoz, derül ki a DSTV összegzéséből. A beszámolót már olvashatták: országos szintű probléma, mondja Mezei Zsolt, aki a DK Fejér Megyei 4. választókerület elnökeként segített a tojás- és tésztavásárban. Hangkép.
Új díj – a szívvel-lélekkel ápolóknak
2025. ápr. 19.
Idén először, de a szándék szerint nem utoljára tett közzé felhívást egy új elismerésre a Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet. A Szívvel-lélekkel Ápoló Közösség díjról kizárólag a betegek döntenek – két forduló során.
Segítették a nyuszi munkáját
2025. ápr. 18.
Húsvéthoz közeledve az üzletek megtelnek csalogató falatokkal, a polcokon sorakoznak a sonkák és az édességek. A gyerekeket rendszerint a húsvéti nyuszi is meglepi apróságokkal – az önkormányzat pedig városszerte segítette a munkáját.
Húsvét alkalmából segített az Adománykuckó
2025. ápr. 18.
Motyovszki Mátyás önkormányzati képviselő közreműködésével két hagyomány is folytatódott a Római városrészben. Az Adománykuckó csapata ételcsomagokkal segítette a rászorulókat, a képviselő pedig plüssökkel lepi meg a gyerekeket.
Szombaton pótolják a lomtalanítást a Technikum városrészben!
2025. ápr. 18.
Folytatódik az önkormányzat tavaszi sorozata, a múlt héten elmaradt lomtalanítást ezen a szombaton pótolják – négy gyűjtőpont lesz, elektronikai hulladék is leadható!