Dunaújváros Hetilap

Szelektív hulladékgyűjtés - "Nem érett meg erre a társadalom"

doszerk - 2015. november 9. 15:28

A magyar hulladékgazdálkodás főként a szelektív gyűjtésre helyez nagy hangsúlyt. Rengeteg pénzt fektetünk ebbe, mégis nagyon rossz hatásfokkal működik. Vonzó jövőkép, hogy a hulladék felhalmozódását úgy akadályozzuk meg, hogy erőforrásként újrahasznosítjuk – ám hazánkban ez csak a nagyon távoli jövő.

A Hulladék Munkacsoport (Humusz) Nulla Hulladék konferenciáján a résztvevők betekintést nyerhettek abba, mi az, ami a magyar mindennapoktól még távoli, ugyanakkor a fenntartható jövő nagyon fontos része.

A magyar hulladékgazdálkodás főként a szelektív gyűjtésre helyez nagy hangsúlyt. Rengeteg pénzt fektetünk ebbe, mégis nagyon rossz hatásfokkal működik. Az önbevallás alapján a lakosság fele gyűjti így a szemetet, ám a kukákban már csak a hulladék 5–8 százaléka kerül szelektíven – mondta Graczka Sylvia, a Humusz elnöke.

Nem ez az egyetlen gond azzal, ahogyan ma a hulladékgazdálkodás működik. A rezsicsökkentés okozta bevételkiesésért nem kapnak kárpótlást a közszolgáltatók, noha emiatt összesen évi 150 milliárd forint a bevételkiesés, ráadásul meglehetősen sokan egyszerűen nem fizetnek szemétdíjat. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a konferencia első napján tartott előadásában 15–20 százalékra tette az arányukat. Bár ez a díj nem folyik be ténylegesen, az áfát meg kell fizetniük a szolgáltatóknak ezután az összeg után is. Nem tudnak átállni a korszerűbb, méréses hulladékelszállítási módszerre sem, melyben a szemét mennyisége után fizetne mindenki, nem pedig egységes díjat. 'Nem érett meg erre a társadalom. Az erdőbe kerülne a szemét, a ganédombra' – mondta Schmidt Jenő.

 

Kevés amit teszünk

Ha a magyarok környezetvédelemhez való hozzáállását nézzük, akár jól is mehetne minden. Az Eurostat adata szerint a magyarok 96 százalékának fontos a környezetvédelem, ám 77 százalék nem tartja magát elég tájékozottnak e téren, és 19 százalék tartja csak kiemelt fontosságúnak a természeti erőforrások kihasználását. A levegőminőséggel és a hulladékhelyzettel gond van a magyarok nagyjából fele szerint, ám cselekvésre kevesen szánjuk el magunkat. A magyaroknak 30 százaléka tett már valamit a reklámújságok és egyéb levélszemét ellen, és 48 százalék figyel kimondottan arra, hogy túlcsomagolt áru ne kerüljön a bevásárlókosarába.

Elavult elvek

A magyar hulladékkezelési modell a 20. századot idézi, amikor még a hulladéképítők és -lerakók jelentették a megoldást. 'Égetéssel is csak pazarlunk, a valós érték öt százalékának megfelelő energiát tudunk kinyerni' – mondta a konferencián Joan Marc Simon, a Zero Waste Europe ügyvezető igazgatója. A 21. században az erőforrás-gazdálkodás és a nulla hulladék elve az uralkodó. Ha jól kezeljük a hulladékot, erőforrássá válik, fokozatosan pedig el lehet jutni a hulladéktermelés megszüntetéséig is.

'Amit termelünk, az legyen biológiailag lebomló vagy újrahasznosítható. A szelektíven gyűjthető, újrahasznosítható és komposztálható szemét nem kerülhet égetőbe, és meg kell állítani például a felesleges élelmiszerhulladék keletkezését' – tette hozzá Joan Marc Simon.

Akarat van a váltásra, ezért is készült el az Országos Hulladékgazdálkodási Terv részeként egy 2020-ig szóló megelőzési program. Eszerint a hulladékgazdálkodásban a megelőzés lesz a legfontosabb, az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást is megelőzve, az ártalmatlanítást sorolva leghátrébb az eljárásokban. Az idő szorít: 2020-ra 70 százalékos újrafelhasználási rátát kell elérniük az uniós tagállamoknak.

A Humusz szerint azért vannak pozitívumai is a jelenlegi rendszernek. Ilyen például az újrahasznosítás sokféle formája, bár ezekre valószínűleg anyagi okokból kényszerülnek sokan. Kezd kialakulni a helyi termékek kultusza is, a műanyag zacskók jelentősen visszaszorultak a termékdíj bevezetése miatt, ráadásul a házhoz menő rendszerre átállva zajlanak komposztálási programok, és elhagyott lerakóknál is működik rekultivációs program.

Ám van bőven javítanivaló is: differenciált szemétdíjat, a háztartási hulladék elemzését, szemléletformálást, több betétdíjas csomagolást, az égetés visszaszorítását is elvárnák többek közt.

-OPH-

A rovat további hírei: Közélet

Vért adni menő – ments meg három életet!

Vért adni menő – ments meg három életet!

2025. már. 30.

Visszatértek a középiskolás alkalmak márciusban, komoly tervek formálódnak a következő hónapra is: színes és változatos az alkalmak listája, válogathatnak az önkéntesek a véradások terepén. Íme, az összes fontos tudnivaló!   

Mindig él a remény, de mindig hamvába hull, mint az idő: megint állítunk az órákon

Mindig él a remény, de mindig hamvába hull, mint az idő: megint állítunk az órákon

2025. már. 29.

Mindösszesen annyi pozitívuma lesz a holnaptól érvényes nyári időszámításnak, hogy tovább marad világos. Amúgy szívóág, értelmetlen, összezavar, és persze elhussan egy teljes óra a Zéletből.

Még igényelhető a tavaszi szünetre az ingyenes étkeztetés

Még igényelhető a tavaszi szünetre az ingyenes étkeztetés

2025. már. 28.

Dunaújváros önkormányzata idén is ingyenes déli meleg főétkezést biztosít a szülő, vagy törvényes képviselő kérelmére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, valamint a hátrányos vagy a halmozottan hátrányos helyzetű általános- és középiskolás kiskorú gyermekek részére a tavaszi szünet időtartamára.

A város ereje az odafigyelésben rejlik

A város ereje az odafigyelésben rejlik

2025. már. 27.

Az Útkeresés Segítő Szolgálat és az Érted vagyunk 1987 Alapítvány az év minden szakában várja a felajánlásokat a menstruációs szegénység visszaszorítására. A nemes kezdeményezést Szabó Zsolt alpolgármester is méltatta és támogatta.

A művészetnek is van, lehet gyógyító ereje

A művészetnek is van, lehet gyógyító ereje

2025. már. 27.

Sokszínű, gazdag kiállítás nyílt a Szertelen Házban. Orsós Gábor első önálló bemutatkozása az alkotó festményeit, rajzait és kerámiáit vonultatja fel. A beszédes, mély tartalmú és olykor megrázó képeken a művész egész élete visszaköszön – megmutatja küzdelmeit és sebezhetőségét.

Svédasztalos lett a gimnázium menzája is

Svédasztalos lett a gimnázium menzája is

2025. már. 27.

Fontos és örömteli fejlesztés apropóján tartott sajtótájékoztatót Pintér Tamás polgármester, a Hungast csoport képviselői, illetve Kratzmajer Zoltán a Széchenyi István Gimnázium igazgatója. Immáron a gimiben is svédasztalos menza várja az iskola tanulóit.

Az avarégetésnek is vannak szabályai

Az avarégetésnek is vannak szabályai

2025. már. 26.

Itt a tavasz, közeledik az igazán jó idő, amikor a szabadban töltött órák száma is megnő. Aki kertet gondoz, az pontosan tudja, hogy a kerti munkálatok is megkezdődnek ilyenkor, és ez sok esetben avarégetéssel is jár. Orosz Csaba önkormányzati képviselő viszont arra figyelmeztet, hogy ezt is a szabályok betartásával kell tenni.