Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 21. Eleonóra
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

Szelektív hulladékgyűjtés - "Nem érett meg erre a társadalom"

Közélet
szelektív hulladékgyűjtés
szemét
környezetvédelem

facebook megosztás

doszerk - 2015. nov. 09., 15:28

A magyar hulladékgazdálkodás főként a szelektív gyűjtésre helyez nagy hangsúlyt. Rengeteg pénzt fektetünk ebbe, mégis nagyon rossz hatásfokkal működik. Vonzó jövőkép, hogy a hulladék felhalmozódását úgy akadályozzuk meg, hogy erőforrásként újrahasznosítjuk – ám hazánkban ez csak a nagyon távoli jövő.

A Hulladék Munkacsoport (Humusz) Nulla Hulladék konferenciáján a résztvevők betekintést nyerhettek abba, mi az, ami a magyar mindennapoktól még távoli, ugyanakkor a fenntartható jövő nagyon fontos része.

A magyar hulladékgazdálkodás főként a szelektív gyűjtésre helyez nagy hangsúlyt. Rengeteg pénzt fektetünk ebbe, mégis nagyon rossz hatásfokkal működik. Az önbevallás alapján a lakosság fele gyűjti így a szemetet, ám a kukákban már csak a hulladék 5–8 százaléka kerül szelektíven – mondta Graczka Sylvia, a Humusz elnöke.

Nem ez az egyetlen gond azzal, ahogyan ma a hulladékgazdálkodás működik. A rezsicsökkentés okozta bevételkiesésért nem kapnak kárpótlást a közszolgáltatók, noha emiatt összesen évi 150 milliárd forint a bevételkiesés, ráadásul meglehetősen sokan egyszerűen nem fizetnek szemétdíjat. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a konferencia első napján tartott előadásában 15–20 százalékra tette az arányukat. Bár ez a díj nem folyik be ténylegesen, az áfát meg kell fizetniük a szolgáltatóknak ezután az összeg után is. Nem tudnak átállni a korszerűbb, méréses hulladékelszállítási módszerre sem, melyben a szemét mennyisége után fizetne mindenki, nem pedig egységes díjat. 'Nem érett meg erre a társadalom. Az erdőbe kerülne a szemét, a ganédombra' – mondta Schmidt Jenő.

 

Kevés amit teszünk

Ha a magyarok környezetvédelemhez való hozzáállását nézzük, akár jól is mehetne minden. Az Eurostat adata szerint a magyarok 96 százalékának fontos a környezetvédelem, ám 77 százalék nem tartja magát elég tájékozottnak e téren, és 19 százalék tartja csak kiemelt fontosságúnak a természeti erőforrások kihasználását. A levegőminőséggel és a hulladékhelyzettel gond van a magyarok nagyjából fele szerint, ám cselekvésre kevesen szánjuk el magunkat. A magyaroknak 30 százaléka tett már valamit a reklámújságok és egyéb levélszemét ellen, és 48 százalék figyel kimondottan arra, hogy túlcsomagolt áru ne kerüljön a bevásárlókosarába.

Elavult elvek

A magyar hulladékkezelési modell a 20. századot idézi, amikor még a hulladéképítők és -lerakók jelentették a megoldást. 'Égetéssel is csak pazarlunk, a valós érték öt százalékának megfelelő energiát tudunk kinyerni' – mondta a konferencián Joan Marc Simon, a Zero Waste Europe ügyvezető igazgatója. A 21. században az erőforrás-gazdálkodás és a nulla hulladék elve az uralkodó. Ha jól kezeljük a hulladékot, erőforrássá válik, fokozatosan pedig el lehet jutni a hulladéktermelés megszüntetéséig is.

'Amit termelünk, az legyen biológiailag lebomló vagy újrahasznosítható. A szelektíven gyűjthető, újrahasznosítható és komposztálható szemét nem kerülhet égetőbe, és meg kell állítani például a felesleges élelmiszerhulladék keletkezését' – tette hozzá Joan Marc Simon.

Akarat van a váltásra, ezért is készült el az Országos Hulladékgazdálkodási Terv részeként egy 2020-ig szóló megelőzési program. Eszerint a hulladékgazdálkodásban a megelőzés lesz a legfontosabb, az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást is megelőzve, az ártalmatlanítást sorolva leghátrébb az eljárásokban. Az idő szorít: 2020-ra 70 százalékos újrafelhasználási rátát kell elérniük az uniós tagállamoknak.

A Humusz szerint azért vannak pozitívumai is a jelenlegi rendszernek. Ilyen például az újrahasznosítás sokféle formája, bár ezekre valószínűleg anyagi okokból kényszerülnek sokan. Kezd kialakulni a helyi termékek kultusza is, a műanyag zacskók jelentősen visszaszorultak a termékdíj bevezetése miatt, ráadásul a házhoz menő rendszerre átállva zajlanak komposztálási programok, és elhagyott lerakóknál is működik rekultivációs program.

Ám van bőven javítanivaló is: differenciált szemétdíjat, a háztartási hulladék elemzését, szemléletformálást, több betétdíjas csomagolást, az égetés visszaszorítását is elvárnák többek közt.

-OPH-

A rovat további hírei: Közélet

Lakossági fórumot hirdet a főépítész

2026. jan. 27.

Dunaújváros főépítésze négy témában tájékoztatja az érdeklődőket és érintetteket: az eseményt a Városháza dísztermében rendezik csütörtökön délután.

Az adótörvények idei változásairól a kamarában

2026. jan. 26.

Idén is megszervezi szokásos év eleji tájékoztató előadását a NAV munkatársainak rézvételével a 2026. évi adótörvényi változásokról a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara (DKIK). Az eseményt szerdán rendezik – még lehet jelentkezni!

Gyászol Dunaújváros, elhunyt Hubikné Tarján Éva

2026. jan. 26.

Életének 83. esztendejében elhunyt Hubikné Tarján Éva, a Dunaújvárosi Kohász és a Dunaferr SE kajak-kenusainak legendás edzője, aki nyugdíjba vonulása után sem szakadt el szeretett sportágától.

Petárda helyett újra kutyatápot vásároltak!

2026. jan. 24.

Nagy durranás – de másképp: ezúttal is sikert aratott a még év végén szervezett "Kutyatápot vegyél, ne petárdát!" akciósorozat. A városlakók közül rengetegen vásároltak tűzijáték helyett állateledelt, amelyből végül több mint 700 kilogrammnyi adomány gyűlt össze az immár hetedszerre szervezett megmozduláson. 

DKIK: tárgyalástechnika – generációs határok nélkül

2026. jan. 24.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében áprilisban új, aktuális üzleti kihívásokra reagáló képzés kezdődik a generációs különbségek tudatos kezeléséről. Még lehet jelentkezni – de már csak hétfőig!

Kiss Attila és Pásztor Bertalan vehette át a város Pro Cultura Intercisae díját

2026. jan. 23.

Színművész és pedagógus, író vehette át a kulturális szféra legrangosabb önkormányzati elismerését a magyar kultúra napján rendezett ünnepségen az evangélikus templomban. A Pro Cultura Intercisae díjat Kiss Attila, a Bartók Kamaraszínház művésze és Pásztor Bertalan, a Széchenyi István Gimnázium nyugalmazott tanára, Aranybulla-díjas író érdemelte. Gratulálunk!

Tóth Kálmán: "A képviselőség nem egy szék, jóval inkább felelősség és szolgálat"

2026. jan. 23.

Tóth Kálmán, a 9-es választókerület önkormányzati képviselője 50 évet dolgozott a vasműben, 25 éve dolgozik a helyi közéletben, 2002 óta képviselő – nem ide kapcsolódik, de önmagában is bravúr, hogy 164-szeres véradó. És ha már a számokkal játszunk, idén lesz 70 éves.
 

  • További hírek

Friss hírek

  1. Ügyviteli rendszerek szerepe a modern vállalkozásokban

  2. Fontos BL-csata előtt a DFVE

  3. DSTV: reflektorfényben a tehetség

  4. Hamarosan megújul a Szentháromság szobor

  5. MMK: kézműves kincsek, teadélután és kastélymese

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: reflektorfényben a tehetség

DSTV: reflektorfényben a tehetség

Embedded thumbnail for DSTV: felemás forduló Bonyhádon

DSTV: felemás forduló Bonyhádon

Embedded thumbnail for ICA-D: a "Felülírt protokoll" felülírása

ICA-D: a "Felülírt protokoll" felülírása

Top hírek

  1. "A halál négy kapuja" – új horrorfilm díszbemutatója a Kultikban

  2. DSTV: a Szöglet lett a város kedvence

  3. Szociálpolitikai kerekasztal Dunaújvárosban

  4. Dunaújvárosi előadó is áll A Dal színpadán

  5. Várják az átképzési program jelentkezőit

Galéria

Kolbászfesztivál (2026)

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Farsangi forgatag (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 7. szám - 2026.02.20.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő