Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 21. Eleonóra
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

Szelektív hulladékgyűjtés - "Nem érett meg erre a társadalom"

Közélet
szelektív hulladékgyűjtés
szemét
környezetvédelem

facebook megosztás

doszerk - 2015. nov. 09., 15:28

A magyar hulladékgazdálkodás főként a szelektív gyűjtésre helyez nagy hangsúlyt. Rengeteg pénzt fektetünk ebbe, mégis nagyon rossz hatásfokkal működik. Vonzó jövőkép, hogy a hulladék felhalmozódását úgy akadályozzuk meg, hogy erőforrásként újrahasznosítjuk – ám hazánkban ez csak a nagyon távoli jövő.

A Hulladék Munkacsoport (Humusz) Nulla Hulladék konferenciáján a résztvevők betekintést nyerhettek abba, mi az, ami a magyar mindennapoktól még távoli, ugyanakkor a fenntartható jövő nagyon fontos része.

A magyar hulladékgazdálkodás főként a szelektív gyűjtésre helyez nagy hangsúlyt. Rengeteg pénzt fektetünk ebbe, mégis nagyon rossz hatásfokkal működik. Az önbevallás alapján a lakosság fele gyűjti így a szemetet, ám a kukákban már csak a hulladék 5–8 százaléka kerül szelektíven – mondta Graczka Sylvia, a Humusz elnöke.

Nem ez az egyetlen gond azzal, ahogyan ma a hulladékgazdálkodás működik. A rezsicsökkentés okozta bevételkiesésért nem kapnak kárpótlást a közszolgáltatók, noha emiatt összesen évi 150 milliárd forint a bevételkiesés, ráadásul meglehetősen sokan egyszerűen nem fizetnek szemétdíjat. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a konferencia első napján tartott előadásában 15–20 százalékra tette az arányukat. Bár ez a díj nem folyik be ténylegesen, az áfát meg kell fizetniük a szolgáltatóknak ezután az összeg után is. Nem tudnak átállni a korszerűbb, méréses hulladékelszállítási módszerre sem, melyben a szemét mennyisége után fizetne mindenki, nem pedig egységes díjat. 'Nem érett meg erre a társadalom. Az erdőbe kerülne a szemét, a ganédombra' – mondta Schmidt Jenő.

 

Kevés amit teszünk

Ha a magyarok környezetvédelemhez való hozzáállását nézzük, akár jól is mehetne minden. Az Eurostat adata szerint a magyarok 96 százalékának fontos a környezetvédelem, ám 77 százalék nem tartja magát elég tájékozottnak e téren, és 19 százalék tartja csak kiemelt fontosságúnak a természeti erőforrások kihasználását. A levegőminőséggel és a hulladékhelyzettel gond van a magyarok nagyjából fele szerint, ám cselekvésre kevesen szánjuk el magunkat. A magyaroknak 30 százaléka tett már valamit a reklámújságok és egyéb levélszemét ellen, és 48 százalék figyel kimondottan arra, hogy túlcsomagolt áru ne kerüljön a bevásárlókosarába.

Elavult elvek

A magyar hulladékkezelési modell a 20. századot idézi, amikor még a hulladéképítők és -lerakók jelentették a megoldást. 'Égetéssel is csak pazarlunk, a valós érték öt százalékának megfelelő energiát tudunk kinyerni' – mondta a konferencián Joan Marc Simon, a Zero Waste Europe ügyvezető igazgatója. A 21. században az erőforrás-gazdálkodás és a nulla hulladék elve az uralkodó. Ha jól kezeljük a hulladékot, erőforrássá válik, fokozatosan pedig el lehet jutni a hulladéktermelés megszüntetéséig is.

'Amit termelünk, az legyen biológiailag lebomló vagy újrahasznosítható. A szelektíven gyűjthető, újrahasznosítható és komposztálható szemét nem kerülhet égetőbe, és meg kell állítani például a felesleges élelmiszerhulladék keletkezését' – tette hozzá Joan Marc Simon.

Akarat van a váltásra, ezért is készült el az Országos Hulladékgazdálkodási Terv részeként egy 2020-ig szóló megelőzési program. Eszerint a hulladékgazdálkodásban a megelőzés lesz a legfontosabb, az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást is megelőzve, az ártalmatlanítást sorolva leghátrébb az eljárásokban. Az idő szorít: 2020-ra 70 százalékos újrafelhasználási rátát kell elérniük az uniós tagállamoknak.

A Humusz szerint azért vannak pozitívumai is a jelenlegi rendszernek. Ilyen például az újrahasznosítás sokféle formája, bár ezekre valószínűleg anyagi okokból kényszerülnek sokan. Kezd kialakulni a helyi termékek kultusza is, a műanyag zacskók jelentősen visszaszorultak a termékdíj bevezetése miatt, ráadásul a házhoz menő rendszerre átállva zajlanak komposztálási programok, és elhagyott lerakóknál is működik rekultivációs program.

Ám van bőven javítanivaló is: differenciált szemétdíjat, a háztartási hulladék elemzését, szemléletformálást, több betétdíjas csomagolást, az égetés visszaszorítását is elvárnák többek közt.

-OPH-

A rovat további hírei: Közélet

DSTV: kelendő a város jótét pizzája

2026. jan. 20.

A beszámolót már olvashatták hasábjainkon, most itt a DSTV összegzése a Dunaújváros pizzája elnevezésű közösségi kezdeményezésről. Az Édes Pizzériában megvásárolható finomság igencsak népszerű – ezt az összegyűjtött összeg is jól mutatja. Ízes hangkép.

A közösség diadala lett az újtelepi véradás

2026. jan. 19.

Mindent bevetett az immár hagyományos közösségi akció életben tartásáért a Városvédők Újtelepért Egyesület és a Magyar Vöröskereszt területi szervezete – a vége átütő siker: szombaton a célzott 40 fő helyett 56 önkéntes vállalta a csapolást!
 

„Boldogító igen!” – idén újra esküvő kiállítás csalogatott a Mondbach-kúriába (galériával)

2026. jan. 19.

A tavalyi nagy siker után ismét megszervezték az esküvő kiállítást - másodjára is remek hangulat és kiváló szakemberek várták a látogatókat. A kúria ismét fényesen bizonyította, hogy az esküvők ünnepi pompája bizony megfér a falai között. 

"... egy reménységre kaptatok elhívást is" – imahét, már mától

2026. jan. 19.

Folytatják az elmúlt esztendők nemes hagyományát, négy napon át tartó egyetemes imahétre várják a híveket a város templomaiban. A sorozat már ma délután kezdődik!

DSTV: MR berendezés Dunaújvárosban

2026. jan. 19.

A beszámolóval már jelentkeztünk hasábjainkon, most itt a DSTV összegzése arról, hogy ünnepélyes keretek között is átadták a Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézetben a nemrég telepített MR berendezést. Hangkép.
 

Gazdára találtak az elhagyott ruhadarabok

2026. jan. 16.

Nem könnyű az általános iskolás gyerekek élete. Tanulnak, leckét írnak, sportolnak és edzésekre, szakkörökre járnak. Megesik, hogy ilyenkor néhány dolgot elfelejtenek – például cipőt, kabátot, pulóvert, pólót és zoknit hagynak az iskolában. 

Kálló Gergely: "...fontos, hogy a döntéseknél az itt élők véleménye érvényesüljön"

2026. jan. 16.

Nagyjából egy év telt el azóta, hogy Kálló Gergely a 7-es számú választókörzet önkormányzati képviselőjeként megkezdte munkáját Dunaújvárosban. Bár a politikai szerep nem volt ismeretlen számára, a helyi közélet ritmusa, a városi ügyek sokszínűsége és a mindennapos kapcsolattartás a lakossággal új hangsúlyokat adott munkájának.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Kezdődik a parkolók nagytakarítása!

  2. Ügyviteli rendszerek szerepe a modern vállalkozásokban

  3. Fontos BL-csata előtt a DFVE

  4. DSTV: reflektorfényben a tehetség

  5. Hamarosan megújul a Szentháromság szobor

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: reflektorfényben a tehetség

DSTV: reflektorfényben a tehetség

Embedded thumbnail for DSTV: felemás forduló Bonyhádon

DSTV: felemás forduló Bonyhádon

Embedded thumbnail for ICA-D: a "Felülírt protokoll" felülírása

ICA-D: a "Felülírt protokoll" felülírása

Top hírek

  1. "A halál négy kapuja" – új horrorfilm díszbemutatója a Kultikban

  2. Szociálpolitikai kerekasztal Dunaújvárosban

  3. DSTV: a Szöglet lett a város kedvence

  4. Dunaújvárosi előadó is áll A Dal színpadán

  5. Várják az átképzési program jelentkezőit

Galéria

Kolbászfesztivál (2026)

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Farsangi forgatag (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 7. szám - 2026.02.20.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő