Szentesti éjféli misére gyűltek össze a hívek a II. János Pál pápa téri római katolikus nagytemplomban, ahol Baltási Nándor plébános vezette a szertartást, aki prédikációjában kiemelte: Krisztus érkezése a fény győzelme, az emberi gondolat fényének győzelme, az élet reményének, jövőjének fényes diadala.
Nagy tömeg gyűlt össze Szenteste a hagyományos éjféli szentmisére a hideg és ködös idő ellenére is a Krisztus Király Templomnál. Ézsaiás próféta könyvéből és Szent Pál apostol Titusznak írt leveléből szólt a Szentlecke és az Olvasmány, melyek után Baltási Nándor plébános szólt a hívekhez. Jól átgondolt, nem hagyományos és idézetekkel teli beszédet mondott, hanem a mai emberhez közelebb hozva mondanivalóját, világiasabban, közérthetőbben fogalmazott és kifejtette, nem a tények, a bizonyítékok, hanem a hit a leglényegesebb. Hiszen Krisztus születésének csodája, a történet csodája nem csorbul.
"A Szentírásban sincs szó róla, hogy Jézus Krisztus éppen 25-én született volna, Mária se jegyzi fel sehol a dátumot. Később lett ez a nap kiválasztva, a téli napfordulóhoz igazítva, amikor a világosság fölébe kerül a sötétségnek. De azért figyelmeztetésnek ott van, hogy a sötétség teljesen nem múlik el. Krisztus érkezése a fény győzelme, az emberi gondolat fényének győzelme, és egyáltalán az élet reményének, jövőjének fényes diadala." Jézus Krisztus születésének csodáját sem lehet méltóképpen leírni, megfogalmazni, és nem is ez a fontos, Lukács is inkább kerekké tette csak a történetet, nem a tények bizonyítását helyezte előtérbe, hanem Krisztus megszületését. Ahogy a plébános elmondta: "Így válik aztán kerekké és egésszé, hogy az embert megmozgassa nem csak gondolatában, hanem érzelmeiben és teljes mivoltában a történet. De önmagában jelentése ennek az egész születés történetnek csak annyi, hogy a Megváltó elérkezett."
